„Mi készen állunk arra, hogy április 8-án Magyarország szekerét egy másik irányba toljuk a magyar emberekkel közösen” – mondta Vona, aki szerint nyolc év parlamenti készülődés, észak, dél, kelet és nyugat irányába kirajzolódó egyre szélesebb kapcsolati háló és egyre növekvő értelmiségi holdudvar birtokában mondhatja ezt.

Kutatásokra alapozva arról beszélt, az ország többsége azt szeretné, „ha megszabadulnánk Orbán Viktortól”. A kormányváltás egyedüli és reális forgatókönyvének pedig saját magukat nevezte. Szerinte ugyanis a Fidesz erőt képvisel, erőt pedig csak erő tud legyőzni. „Nekünk megvan az erőnk és elszántságunk, hogy végrehajtsuk” – jelentette ki Vona, utalva arra, hogy a baloldali pártok leginkább egymást szeretnék leváltani.

Mondandójának nyomatékot adva, Vona Gábor önmagát hasonlította össze Orbán Viktorral: szerinte a jelenlegi miniszterelnök számára az ember alapvetően rossz, ezért politikáját, kommunikációját is az emberben lévő rosszra építi. Ezzel szemben ő úgy látja, hogy az emberekben valóban vannak rossz tulajdonságok, de mégis, az ember alapvetően jó. Vona egyúttal programot hirdetett, hét területet is említett, amelyen „történelmi fordulatra”, valódi változásra van szerinte szükség.

Elsőként a biztonság kérdését emelte ki, beleértve a hazai közbiztonságot éppúgy, mint a migrációt és a terrorizmust. Nem hagyta ki az alkalmat, hogy ezúttal is felidézze az elmúlt napok, hetek egyik legkényesebb témáját: „a kormánytól három éven keresztül azt hallhattuk elképesztő hangerőn, hogy Orbán Viktor Magyarországot migránsmentes országgá teszi, majd Altusz Kristóf elmondta a kormányfő őszödi beszédét”. Mint kiderült ugyanis, 22 milliárd forintból folytatott propaganda ellenére, Magyarország már befogadott 2300 külföldit az elmúlt három évben. „Ezután pedig Németh Szilárd azt kéri, tegyünk különbséget az oltalmazott szomáliai és a kvótás szomáliai között” – érzékeltette a kettős beszédet.

Vona Gábor azt mondta, ezzel szemben a Jobbik kormányon a nemzetközi egyezmények megtartásával, propaganda és melldöngetés nélkül, szépen csendben, de annál határozottabban megvédi majd Magyarországot a migrációtól, terrorizmustól és a kvótáktól. Ez azt jelenti, hogy a kerítés állni fog, szükség esetén új épül, a brüsszeli kvótaötleteket pedig nem fogadják el.

Kitért a pártelnök a letelepedési kötvények „piszkos, mocskos, aljas” intézményére, amelyet megszüntetnének, az abban résztvevőket pedig elszámoltatnák. Úgy fogalmazott: „Rogán Antal és társai fogják visszafizetni a költségeket kamatostul.”

Következett a demokrácia, amelyet a Jobbik elnöke szerint helyre kell állítani. „Fene nagy demokrata volt itt mindenki az elmúlt 16 éveben, de kormányon az egyik rendőrökkel lövetett a politikai riválisaira, a másik sajtóhiénákat és Állami Számvevőszéket küldi rá” – mondta. Kiemelte, hogy szerintük „a demokrácia stílusa a nagyvonalúság”, miközben a Fidesznél ez éppen a gyengeség jele.

A Jobbik ezzel szemben biztosítaná a demokratikus intézmények függetlenségét úgy, hogy demokratikus vezetők kellenek az állami intézmények élére. A jegybankot vezető Matolcsy György, Polt Péter legfőbb ügyész, vagy éppen Domokos László számvevőszéki elnök ugyanis szerinte „Orbán Viktor programjában csatolt fájlok”.

A Jobbik elnöke azt is leszögezte, hogy tisztelni fogják az ellenzéki pártokat. „Tisztelni fogjuk-e a Fideszt? Fogós kérdés, de azt mondom mégis, hogy igen” – mondta Vona, hozzátéve, hogy a mostani kormánypárt vezetőit el kell számoltatni, de a politikai közösségük támogatóival párbeszédre van szükség.

A beszéd közben az első jelentősebb tapsot a pártelnök akkor kapta, amikor a korrupció felszámolásáról kezdett beszélni. A korrupciót gyomnövénynek nevezte, amelyet irtani kell, ám – mint fogalmazott – „Orbán Viktor kertjében nemhogy gyomlálják, hanem nemesítik, sőt még ültetik is”.

Megfogalmazása szerint a Jobbik lesz az első párt, amelyik nemcsak beszél elszámoltatásról, hanem kormányon meg is fogja valósítani. Felállítanák a korrupcióellenes ügyészséget, és nem nevezte szégyennek azt sem, hogy az európai ügyészség segítségét kérjék.

Ebben a kérdéskörben említette Vona Gábor a hazai cigányság felzárkóztatásának ügyét is. Érdemi változást hoznának, mert szerinte ki kell mondani, a „Kádár-rendszer végén született cigány gyermeknek nagyobb esélye volt a felemelkedésre, mint most”.

Az elmúlt 28 évet a pártelnök szerint úgy lehetne röviden jellemezni, mint versenyképességi kudarc, Magyarország a régi éllovasából a régió sereghajtójává vált.

Itt következtek az ellenzéki slágertémák. Vona Gábor ugyanis kulcskérdésnek nevezte az oktatást, hiszen ma már a gyerekek is az utcán vannak, de – mint mondta –, az egészségügy helyzetén is változtatni kell, hiszen rémtörténeteket hallunk ebből a szektorból. A háziorvosi rendszer, vagy éppen a fogorvosi ellátás jobbá tételét említette, de a szociális szférában dolgozók helyzetét, anyagi és társadalmi megbecsülését is olyan területnek nevezte, amelyen javítanának. A családpolitikát illetően lenne, amit megtartanának, de szerinte itt is van szükség változásra.

Hosszasan beszélt Vona Gábor az elvándorlásról, amelynek megállítása érdekében – úgy fogalmazott – „mindent” meg fognak tenni. Bírálta, hogy a kormánynak nincsenek válaszai erre a problémára, sőt, még azt sem mondják, hogy nekik ez fáj. A pártelnök szavai szerint pedig ez egy olyan kérdés, ahol meg lehet húzni a demokrácia és a diktatúra közötti határvonalat. Egy demokratának ugyanis fáj, ha elvándorol a népe, míg egy diktatórikus vezetés csak örül, hogy kevesebben fogják kritizálni.

A megoldási javaslataik között – azon túl, hogy „minden” – kiemelte a béruniós kezdeményezésüket, csakúgy, mint egy történelmi otthonteremtési programot. De itt tért ki a devizahitel-válság valódi megoldására is, amelyet már hosszú évek óta sürgetnek.

A Jobbik elnök bírálta, hogy Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak köszönhetően hazánk megítélése nagyon gyenge. „Hatalmas kamunak” nevezte, hogy Orbán Viktort erős embernek tartanák külföldön. „Hírhedt figurának tartják, de nem egy megbecsült embernek. Nyugaton megbízhatatlannak, keleten megbízhatónak ismerik, le kell csak fizetni és bármivel megbízható” – mondta.

A nemzetközi elismertség visszaszerzése mellett ugyanolyan fontosnak nevezte itthon a egy egységes társadalmi bázis megteremtését. „Új kiegyezésre van szükség, túl kell lépni a XX. század megosztottságán és traumáin” – mondta, azzal alátámasztva az erről szóló elképzeléseit, hogy a Jobbik saját magán már megélte a változást.

(MNO)