Szabályos pusztítást végez a koronavírus-járvány a 700 ezres magyarországi cigány közösségben - állítja egy, a valóságnál jobban hangzó számot bedobva a Reuters hírügynökség személyes beszámolókon alapuló riportja. A számos halálesetet a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság is okozza.
Adatok nem álltak a hírügynökség rendelkezésre a magyarországi cigányságon belül pusztító pandémia kiterjedéséről, de tucatnyi érintett cigánnyal beszélve "szívszaggató kép" bontakozik ki a sokszor mélyszegénységben, egészségtelen körülmények között élők helyzetéről.
Aladárt is gyász érte
"Az embereink hullanak, mint a legyek" - nyilatkozta Horváth Aladár, a közösségeket sorra látogató ismert jogvédő, aki éppen az újságíróval folytatott beszélgetés előtt egy órával tudta meg, hogy 35 éves unkaöccse is az áldozatok között van.
 Mi tehetünk arról, hogy túl fiatalok, pedig őket kellene védeni az idős magyarok helyett (illusztráció) |
A Covidon kétszer is átesett Bitó-Balogh Zsanett pedig robbanáshoz hasonlította a járvány lefolyását városában, a kelet-magyarországi Nagykállón. "Szinte mindegyik család elkapta. Egyik héten még látod őket, ahogy bicikliznek, a következő héten kórházban vannak, a harmadik héten már rendeled a virágokat a temetésükre."
Nem bíznak a gonosz magyarokban
Dacára annak, hogy nehézségekbe ütközik rábeszélni a cigányokat arra, hogy a hatóságokhoz forduljanak ellátásért és vakcináért, cigány vezetők cselekvésre szólították fel a politikusokat a Horváth által "humanitárius válságnak" nevezett helyzet kezelésére. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint viszont jut elég vakcina a cigányoknak is, akik döntően fiatalok - oltásuk tehát későbbre ütemezett mint az idősebb magyaroké (a Reuters rátapintott a rasszista lényegre) -, csak jelentkezniük kéne érte.
A Reuters idézi a Pécsi Tudományegyetem januári felmérését (amelyet Kiss Zsuzsanna cigány professzor vezényelt le, hogy igazán autentikus legyen), amely szerint a magyar "romák" alig 9 százaléka hajlandó oltatni magát. A kutatók szerint azért, mert az évtizedes diszkrimináció miatt bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal szemben.
Sztojka Edina diplomás ápoló, aki egy vidéki kórház covidosztályán dolgozik, veszélyesebbnek tartja a vírus okozta szövődmenyeket, mint magát az oltást.
Nem jönnek a romák oltásra, pedig ingyenes. Annyit tudok tenni csak, ha ez példa számukra, hogy szólok vagy kiírom, hogy hozzám hasonlóan vegyék fel az oltást. De sajnos nem akarják. Félnek a mellékhatásoktól
- mondta az Euronewsnak a cigány ápoló, aki szerint az erőforrások többségénél generációk élnek együtt, így azért is veszélyes a helyzetük, mert többen fertőzödhetnek egyszerre. A távolmaradás oka pedig a sok álhír és a virológusok sokszor ellentmondásos üzenete, "még az oltásról sem tudja senki megmondani, meddig véd" - állítja. "Szóval az ismeretlentől félnek - romák és nem romák egyaránt."
A gyakorlati nehézségekhez tartozik persze az is, hogy különösen a cigányok által sűrűn lakott településeken nincs elég orvos és rendelő, és bár oltásbuszok járják az érintett környékeket, rájuk is vonatkozik az előzetes regisztráció - emlékeztet a Reuters tudósítása.
Az Euronews felidézi, már egy éve beszámoltak arról, a szakértők figyelmeztettek, hogy a járvány legveszélyeztettebb csoportjába tartoznak a szegénységben élő romák. Az idősek, az alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után ők a leginkább rizikós kisebbség. Nem is csak az a gond, hogy több generáció él együtt kis lakásokban, hanem az is, hogy gyakran az elemi higiéniás feltételek sem biztosítottak otthonukban.
Egy évre rá bebizonyosodott, hogy a szegények és a sérülékeny társadalmi csoportok a többségnél jóval nehezebben férnek hozzá az egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz és forrásokhoz. A szegénység már a járvány előtt is téma volt az EU-ban, de a pandémia csak növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az éles szemű EP is látja, hogy mi a baj
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben elfogadott állásfoglalásában sürgette, hogy "véget kell vetni a rendszerszintű cigányellenességnek", és egyenlő hozzáférést kértek a romani emberek számára a lakhatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és a munkához.
A dokumentum hangsúlyozza: "túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények között élő romani emberek marginalizált közösségeinek helyzetén a koronavírus-járvány csak rontott. Az egészségügyhöz, ivóvízhez, tisztálkodási lehetőségekhez és élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférésük miatt ezek az emberek még inkább kitettek a vírus jelentette kockázatnak.
(Reuters - Euronews nyomán)
