A Szabad Európa több mint egy év pereskedés után kapta meg a 2021-ben megkötött autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit a Nemzeti Koncessziós Irodától (NKOI). A szervezet a szerződést nyilánossá tette, de a mellékleteit nem, pedig azokból derül ki, hogy kik a titokzatos tőkealapok végső tulajdonosai, és mekkora összegre lesz jogosult a Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF). Azt már egy korábbi iratbetekintésük során megtudták, hogy a nyertes konzorcium összesen hét magántőkealapból áll. A mellékletek tartalmazzák azonban azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket az egyes magántőkealapok tulajdonosai tettek. Ebből kiderült, hogy Szíjj László úgy nyilatkozott, hogy ő a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.

Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. Ezek azok a szakaszok (az M5 és M6 autópálya egyes részei), amelyek még a szocialista kormányok idején épültek PPP-s konstrukcióban. A szerződés a korábbi becsült, illetve kiperelt 12,6 és a 13,7 ezer milliárdnál is lényegesen magasabb összeget, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz, a később bekerülő szakaszokkal együtt pedig már 17,29 ezer milliárd forint. Ezek nettó összegek, vagyis nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát. Az összegek azonban változhatnak, hiszen a szerződés szerint az állam által fizetett díjak indexálhatók az infláció mértékelével – figyelmeztet a Szabad Európa.

Az állam kétfajta díjat fizet az MKIF-nek: rendelkezésre állási díjat (rád) és rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (ráaszd). Úgy lesz 1666 kilométeres az alaphálózat, hogy a koncessziós szerződésben új utakat is kell építeni, összesen 272 kilométer hosszan, míg 273 kilométernyi szakasz esetében sávbővítést kell végrehajtani. A rád tehát csak azokon a szakaszon jár, ahol átépítés vagy új pálya építése történik, míg a ráaszd a már működő autópályák üzemeltetésére kifizetett díj. De ahogy az MKIF korábban a G7-nek elmondta, a ráaszd tartalmazza a nagy felületű karbantartások és a szintre hozás árait is.

Az alaphálózat után járó 15 ezer milliárd forintos állami kifizetés tehát két tételből áll: 8580 milliárd forint az építés, 6492 milliárd forint az üzemeltetés és felújítás díja. A kiegészítő hálózattal kibővült autópálya-hálózat után járó 17 ezer milliárd forint esetében 9222 milliárd forint az építés és 8067 milliárd forint az üzemeltetés díja. A kormány tehát új beruházásokra 8,5, illetve 9,2 ezer milliárd forintot tervez. A Szabad Európa hozzáteszi, hogy a koncessziós konstrukció egyik sajátossága, hogy ezekre az új autópálya-szakaszokkal, illetve sávbővítéssel kapcsolatos beruházásokra már nem kell közbeszerzést kiírni, az MKIF maga dönti el, hogy milyen alvállalkozóval és mennyiért végezteti el a munkát. Ez pedig akár saját maga is lehet.

A koncesszió ügyében egyébként az Európai Unió vizsgálódik.