Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, soha ennyi katona nem akart leszerelni, a honvédelmi miniszter döntései mára megölték a katonai hivatást. Orbán Gáspárt nem lehet lebeszélni az isteni sugallatra kitalált csádi misszióról, ahol a magyar katonák fele meghalhat. Ilyen erős állításokat fogalmazott meg Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek adott videóinterjúban.
 Fotó: Bakos Barna / Telex |
Először állt névvel és arccal a nyilvánosság elé a 33 éves katona, aki korábban a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca volt, és a miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral egyidőben tanult a nagy presztízsű Brit Királyi Katonai Akadémián. Később katonai szakértőként és színészként segítette a TV2 S.E.R.E.G című sorozatát és a Sárkányok Kabul felett című film forgatását. Tavaly nyáron benyújtotta a leszerelési kérelmét, amit akkor azzal indokolt, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, és nem tud azonosulni tovább azzal a szervezettel, amelynek az arca volt. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedték leszerelni, így a mai napig az állomány tagja.
A Telexnek adott közel két órás videóinterjút azért vállalta, mert a háborús veszélyhelyzetben szerinte minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy valós képet kapjon az adófizetői pénzből működő Magyar Honvédség helyzetéről. Állítása szerint nem jelezte előre a vezetésnek az interjút. Ezzel megszegte a szolgálati szabályzatot, várhatóan fegyelmi eljárással nézhet szembe. „Én úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen retorzió érheti emiatt. Úgy érzi, hogy a honvédelmi miniszter az elmúlt négy évben megölte a katonai hivatást, és szerinte a jelenlegi körülmények között más katona se szolgál szívesen. Az interjú elején üzent a Tisza Párt elleni titkosszolgálati műveletről kitálaló Szabó Bence rendőrszázadosnak is: „senkit nem hagyunk hátra, rendőr-katona kéz a kézben, egy szív, egy dobbanás.”
Pálinkás Szilveszter 2017-ben azért csatlakozott a honvédséghez, mert új kihívásra vágyott. A kiképzés után a szolnoki Különleges Műveleti Dandárhoz került, ahol a legjobban felszerelt és kiképzett katonák szolgálnak. Később rohamlövész képzésen is részt vett, valamint több külföldi katonai iskolát is elvégzett. 2023-ban az irodájában ült Szolnokon, amikor egyszer csak csörgött a telefon, és a honvédelmi miniszter sajtófőnöke arra kérte, hogy másnap menjen be Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz. Sem ő, sem a közvetlen parancsnoka nem tudta, miről lehet szó.
„Az akkori katonai vezetés elég erőteljesen éreztette velem, hogy bármit is kér a miniszter úr, és arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek” – mondta Pálinkás arról, hogy miként fogadták a minisztériumban. Szalay-Bobrovniczky arra kérte fel, hogy legyen a Magyar Honvédség toborzókampányának arca. Szolnokról átkerült a Honvédelmi Minisztérium állományába szakreferensként, és állítása szerint annál az asztalnál ülhetett, „ahol a legfontosabb döntések megszületnek.” Közösségi médiás videókat gyártottak vele, interjúkat adott, és különböző rendezvényeken népszerűsítette a honvédséget.
Két évvel később aztán benyújtotta a leszerelési kérelmét, mert úgy érezte: megtört a tiszti hitvallása a miniszter döntései és a káros rendszerszintű változtatások miatt. Egyre inkább zavarta az ellentmondás a valótlan, pozitív kép között, amit a toborzókampány arcaként kellett közvetítenie közösségi médiás videókban, és aközött, amit a tömegesen leszerelésre készülő katonatársain látott. „A probléma az ott volt, hogy a miniszteri kabinet sajtóosztálya szerintem nem rendelkezett kellő katonai tudással ahhoz, hogy ne csináljunk viccet magunkból. Sokszor azt éreztem, hogy a videókban szakmai hiányosságok miatt a legszebb hivatás humor tárgya lesz” – mondta a toborzókampányról a százados.
Miután a lap megírta, hogy Pálinkást nem engedték leszerelni, a minisztérium közleményt adott ki, amely szerint Böröndi Gábor vezérezredes tatai hadműveleti tiszti beosztásba helyezte, és fontos feladattal bízta meg a századost, ezután közös megegyezéssel leszerelhet. Pálinkás a mai napig nem tudja, hogy mi lehet ez a fontos feladat, szerinte ez csak a médiának szóló üzenet volt. A cikk után felderítőként hadműveleti beosztásba helyezték egy páncélos dandárhoz, amihez semmi köze. „Ez valójában egy száműzetés, egyfajta büntetés.” Azt fájlalja, hogy nem engedték vissza korábbi alakulatához, Különleges Műveleti Dandárhoz, ahol a képzettségének megfelelően tudná szolgálni a hazát.
„Megkaptam, hogy hazaáruló vagyok, és mit képzelek magamról, a honvédelmi miniszter nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig” – osztotta meg Pálinkás részleteket abból a beszélgetésről, amit a leszerelési kérelme benyújtása után a honvédelmi miniszter egyik közvetlen munkatársával folytatott. Szó szerint elhangzott szerinte, hogy ne merje azt mondani, hogy nem adatott meg neki a katonai karrier, mert a honvédelmi miniszter mellett sétálhatott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a toborzási kampány arcának leszerelési kérelmét egyfajta politikai helyezkedésként értelmezte, és „megkaptam, hogy én vagyok Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz embere, és rossz stratégiai szintű döntést hoztam azzal, hogy oldalt választottam.” Ezt ő azért sem értette, mert egyszerű századosként sohasem politizált, egyik oldal mellett sem állt szolgálatteljesítés közben. „Katona ne politizáljon, és egy miniszter ne sodorjon bele semmilyen politikát a katonák életébe, és ne a politikai nézetek alapján ítélje meg őket.”
Szerinte azért sem engedték vissza Szolnokra, mert a honvédelmi vezetés azt gondolja, hogy ott még mindig a korábbi vezérkari főnökhöz, Ruszin-Szendi Romuluszhoz hűségesek a katonák. Ruszin-Szendi ma már a Tisza Párt honvédelmi szakértője és országgyűlési képviselőjelöltje. Pálinkás ugyanakkor rendkívül sértőnek tartja, hogy a szolnoki alakulatokat Tisza-szigetként kezeli a katonai vezetés. Szerinte a honvédelmi minisztert kizökkentette az egyensúlyából Ruszin-Szendi Romulusz szerepvállalása a Tisza Pártban, és azóta abszolút csőlátás alakult ki a fejében. „Mindenhol Ruszin-Szendi Romulusz követőit látta, mindenhol őket akarta irtani, és a létező összes szabályszegést (...) rá akart húzni, amit csak lehetett.”
Pálinkás emögött főként szakmai féltékenységet lát, mert a 2022-ben kinevezett Szalay-Bobrovniczkynak korábban semmilyen katonai képzettsége és tapasztalata nem volt, míg Ruszin-Szendi végigjárta a katonai ranglétrát. „Hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat honvédelmi miniszterként, ha a kérdést sem érted, amiben dönteni kell.” A Telexnek nyilatkozó százados nem tudja, milyen előnye származik a Magyar Honvédségnek abból, hogy Szalay-Bobrovniczky üzletemberként került a miniszteri székbe, hiszen így semmilyen rálátása nem volt a honvédségre. Kérdésükre egyetlen olyan döntést se tudott mondani a miniszter elmúlt négy évéből, amivel szakmailag kiegyezne.
Nem gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium történetének volt ennyire rossz minisztere.
Morális mélypont
Egy jó vezetőnek szerinte vállalnia kell a felelősséget, de Szalay-Bobrovniczky nem vállalta a felelősséget akkor sem, amikor 2023-ban a fiatalítás jegyében elküldtek több tapasztalt parancsnokot. A miniszter a piszkos munkát ráhagyta az akkori vezérkari főnökre, Ruszin-Szendi Romuluszra, akinek odaadta egy borítékban, hogy kiket kell elküldeni, és feladatul szabta, hogy hirdesse ki a névsort. Pálinkás szerint a fiatalítás célja valójában az volt, hogy a honvédelmi miniszter megszabaduljon a kulcsfontosságú katonai felsővezetőktől, és olyan lojális vezetőket nevezzenek ki, akiknek a kiválasztásakor már nem a szakmai kompetencia volt a legfontosabb szempont. Ezzel Szalay-Bobrovniczky arra készíthette elő a terepet, hogy senki ne álljon az útjába, és maximálisan végrehajtsák a terveit.
„Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, és ennyi leszerelési kérelem sem” – jelentette ki a százados. Szerinte a legnagyobb ütést a katonaságnak az a 2024-es kormányrendelet vitte be, amivel átírták a honvédek jogállását, és eltörölték a pótlékok, valamint a túlórák kifizetését. Csak ezzel az utóbbi intézkedéssel havonta 150-200 ezer forintot vettek ki sok katona zsebéből, akiknek egészen egyszerűen olyan a munkaköre, hogy muszáj túlóráznia és a hétvégén dolgoznia. „Ez a kormányrendelet csak elvett a katonáktól, és nem adott hozzá semmit.”
A kormányrendelettel eltörölték a szabadságot is, így 2024 óta az állományparancsnok dönt arról, hogy a katonák mikor pihenhetnek. Bevezették továbbá a sávos illetményt, amire Pálinkás szerint a világ egyetlen más hadseregében sincs példa. Az új szabály szerint az állományilletékes parancsnok dönti el, hogy a meghatározott sávokon belül mennyit kap a katona, de nincs egy egységes rendszer, nem tudni, hogy mi alapján mérik a teljesítményt. Ezzel szerinte túl nagy hatalmat kaptak a parancsnokok. „Ennek megvan a veszélye, hogy kialakulnak kiskirályságok, fejedelemségek a honvédségen belül, ami szerintem abszolút káros.”
Pálinkás megdöbbentő kijelentést tett, amikor a katonák helyzetéről volt szó.
Ezt most nehéz lesz kimondani, de én úgy gondolom, hogy olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt fel fogják oldani, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához.
Szóba került az interjúban, hogy az idei választás előtt is hathavi fegyverpénzt kaptak a katonák, de a százados szerint ennek most egyáltalán nincs olyan pozitív hatása, mint 2022-ben, mert a korábban említett rendelettel rengeteg pénzt vettek el tőlük. „A katonák nem hülyék, pontosan tudják, hogy ennek mi a célja.” Ő úgy látja: a fegyverpénz kevés lesz ahhoz, hogy megváltoztassák a honvédelmi miniszterről kialakult általános képet. „Amit valójában szerintem gondolnak a katonák a honvédelmi miniszterről, hogy egyszerűen nem ért hozzá, és szerintem bíznak a változásban.” Azt látja, hogy a honvédségen belül is mindenki várja az április 12-i választást.
Korábban a rendőrségtől távozó Laponyi Zsolt azt mondta a Telexnek, hogy az ő megérzése szerint a rendőrök 90 százaléka nem a Fideszt fogja támogatni a választáson.
„Én úgy gondolom, hogy ez a 90 százalék reális a Magyar Honvédségen belül is” – reagált Pálinkás.
Kiküldték a magyar katonákat a NATO-megbeszélésről
Hosszabban mesélt arról is, hogy milyen körülmények között élnek és dolgoznak ma a katonák. A 2022-ben kihirdetett háborús veszélyhelyzetben átálltak feladatorientált vezetésre, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy nincs munkaidő. A katonák lényegében akkor mehetnek haza, ha a parancsnok megengedi. Kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek lettek így a mindennapjaik, nehezen lehet normális családi életet élni.
Ezt persze vállalták, amikor a haza védelmére esküdtek fel, mondta Pálinkás. A baj szerinte az, hogy anyagilag sem becsülik meg a katonákat, és rossz körülmények között kénytelenek dolgozni. Erre példa az élelmezés. Nem kapnak megfelelő minőségű csomagokat, olyan szürreális jelenetek is előfordulnak a százados szerint, hogy gyakorlat közben hangosan zörög a katona zacskója, ahogy megpróbál kivenni egy müzliszeletet. Ez éles helyzetben akár az életébe is kerülhet. De Pálinkás szerint már annak is örülnének a katonák, ha olyan minőségű egyenruhát kapnának, ami lángálló, és nem szakad el annyitól, hogy leülnek az irodában.
Úgy látja, hogy Szalay-Bobrovniczky az elmúlt négy évben csak a katonai identitást akarta újraépíteni ahelyett, hogy a rendszerszintű problémákat kezelte volna.
„A plakátok hasznosak voltak addig, amíg betoboroztuk a laktanya kapujáig a fiatalokat, de nem tudtuk megtartani, mert onnantól kezdve látja a valóságot.”
A plakátokon hirdetett legkorszerűbb eszközök és körülmények helyett a valóságban csatornaszag van a laktanyák folyosóin, a zuhanyzók és a szálláshelyek pedig sok esetben penészesek.
Olyan körülmények vannak, hogy meglátja a fiatal, sarkon fordul, és elmegy inkább valamelyik áruházlánchoz árufeltöltőnek, ahol kétszer annyi pénzt keres, látja a családját, hazamegy négykor, abszolút tervezhető az élete, és tiszta munkakörülmények várják.
Pálinkás arról is beszélt, hogy a toborzókampány óriási bérfeszültséget okozott a katonaságon belül, mert az újonc fiatalok az öt hetes alapkiképzés után kétszer annyi fizetést kaptak, mint azok, akik már húsz éve ott dolgoznak. Ez olyan, mintha egy multinál a gyakornok két és félszer annyit keresne, mint a húsz éve ott dolgozó középvezető. A különbség az, hogy a honvédségnél a veszélyhelyzet miatt 2019 óta nem lehet leszerelni, így nem tudnak mást tenni, mint beletörődni a helyzetbe.
Februárban kivezényelték a katonákat a kritikus energetikai létesítményekhez, csak épp azt nem tudják Pálinkás szerint, hogy kitől kell az infrastruktúrát megvédeni, azaz ki az ellenség. „Ha van egy ellenségképünk, akkor arra úgy készülünk, hogy megnézzük, hogy adott nemzet hogyan harcol, mik a haditechnikai eszközei, amivel szemben harcolni kell.” A kormányzati kommunikációban mostanság Ukrajna a fő ellenség. A százados szerint ez katonailag értelmezhetetlen, Ukrajnának nincs racionális oka rá, hogy háborút nyisson egy NATO-tagállam ellen, ezzel vállalva az ellentámadás és teljes megsemmisülés veszélyét. „Nem értjük hogy miért hoznának olyan döntést az ukránok, hogy megszűnnek létezni.”
„A kormánykommunikáció Ukrajnával kapcsolatban abszolút vicc tárgya. Ezen már humorizálunk a munkahelyen. Egyszerűen nem lehet komolyan venni ezt a fajta ukrán ellenségképet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy szóba kerül-e ez a katonák között. Pálinkás nem érti, hogy miért jó a magyar kormánynak, ha az oroszbarát álláspont miatt gyengül Magyarország szerepe a NATO-n belül.
„Több olyan NATO-gyakorlaton vettem részt az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO-tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok? Merthogy a kommunikációtokból úgy tűnik.”
Állítása szerint előfordult olyan is, hogy a felderítők NATO-s szakmai ülésére nem engedték be a magyar katonákat az amerikaiak. Ezt jelentették a felettesüknek, de nincs jele annak, hogy ezek alapján bármit is változtatna a vezetés.
Egyszer csak megérkezett Sandhurstbe a miniszterelnök fia
2019-ben egy hosszú és komplex kiválasztási folyamat végén, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként Pálinkás kijutott a világ egyik legjobb katonai iskolájába, a Brit Királyi Katonai Akadémiára (Sandhurst Royal Military Academy). Itt tanult korábban Winston Churchill, vagy éppen Vilmos és Harry herceg is. Szellemileg és fizikailag is rendkívül nagy kihívásnak tartja a 12 hónapos képzést, ahol szerinte világszínvonalú katonai szaktudást kaptak. Már az első, négy hónapos szakasz végén járt, amikor felhívta az akkori vezérkari főnök, hogy hamarosan egy fontos politikai személy fog érkezni. „Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”
Először nem is tudta, hogy kiről lehet szó. Nem sokkal később megérkezett a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár főhadnagy. Pálinkás úgy érzi, bajtársak és barátok lettek, bár közben a háttérben komoly nyomás nehezedett rá a katonai vezetés részéről. Azt mondta: az akadémián nem kivételeztek a magyar miniszterelnök fiával sem, teljesen úgy kezelték, mint egy átlagos katonát, és Orbán Gáspár el is végezte a képzést.
A probléma inkább azzal volt, hogy Pálinkás szerint Orbánt a rövid alapkiképzés után egyből kiküldte a honvédelmi vezetés Sandhurstbe, „neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”
Nem tudja, hogy ez kinek a döntése volt, de szerinte az akkori katonai vezetés akart jó pontot szerezni a miniszterelnöknél. A katonákra ugyanakkor demoralizálóan hatott, mert úgy érezték, hogy Orbán Gáspár a képességei alapján nem juthatott volna ki Sandhurstbe, és csak azért végezhette el az elit akadémia 30-40 millió forint értékű képzését, mert a miniszterelnök fia.
Pálinkás arról is beszélt, hogy Orbán Gáspárnak Angliában volt a katonai szocializációja, mert itthon előtte az alapkiképzésen nem tapasztalhatta meg, milyenek a valós körülmények. Ez azért problémás szerinte, „mert a brit hadsereg előttünk jár egy harminc évvel”, és egy olyan kép alakulhatott ki a fejében a honvédségről, ami „nagyon távol állt a magyar katonai realitástól”. A képzés alatt próbálta elmagyarázni a miniszterelnök fiának, hogy otthon teljesen más fogja várni, és a Magyar Honvédség messze nincs ilyen szinten. „Akkor ezt még nem hitte el nekem, majd később, amikor hazautazott, akkor már elhitte, és arcul ütötte a Magyar Honvédség valósága.”
Megpróbálta lebeszélni Orbán Gáspárt a csádi katonai misszióról
Pálinkás szerint Sandhurst után is megmaradt a baráti és bajtársi kapcsolatuk Orbán Gáspárral. Abban egyetértettek, hogy rendszerszintű változtatásokra és haderőfejlesztésre lenne szükség a Magyar Honvédségben. Később mégis elváltak az útjaik. Pálinkás az amerikai felderítő tanfolyamra készült, Orbán pedig „egyszer csak felkerült a Karmelitába, kapott egy irodát főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját”. A százados szerint a miniszterelnök fia már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, és „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket”. Szerinte Orbán Gáspár ezért kezdte előkészíteni a csádi missziót, amely stratégiai szintű tervezésére főhadnagyként esélye se lett volna, „ha nem a miniszterelnök fia”.
Pálinkás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát. „Valójában nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz. Szakmailag, pénzügyileg és logisztikailag nem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadjáratot hajtsunk végre” – mondta Pálinkás, és hozzátette: nálunk jóval erősebb nemzetek is kivonultak már a térségből. A százados szerint Orbán Gáspár egy időben megosztotta vele az elemzéseit, és azokat a problémákat, amelyekkel a csádi misszió előkészítése során találkozott.
Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezés részleteit. Elmondta azt, hogy a misszió során ötven százalékos harcértékvesztéssel számol. Azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni.
Állítása szerint Pálinkás személyesen próbálta észérvekkel, szakmai állásfoglalásokkal meggyőzni Orbán Gáspárt, hogy ne erőltesse a csádi katonai akciót ilyen áron. „Azért mentem hozzá, mert valójában tudtam, hogy csak úgy lehet megállítani ezt az egész folyamatot, ha őt állítom meg. Hiába megyek a Honvédelmi Minisztériumhoz, mert ha Orbán Gáspár akarja, akkor az így is, úgy is meg fog valósulni.”
Nem sikerült meggyőznie olyan érvekkel sem, hogy nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét, ha előre tudni lehet, hogy ennyi halott lesz, és valójában nem fűződik az akcióhoz nemzeti érdek.
Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, vérrel fogunk tapasztalatot szerezni.
Pálinkás szerint a csádi missziót végül a választás miatt félretették, mert nem akarnak ekkora politikai kockázatot vállalni, de ő nem tudja kizárni, hogy a következő ciklusban ne folytatnák, ha marad a mostani kormány.
A csádi szerepvállalás miatt kialakult szakmai vita végül rányomta a pecsétet a bajtársi, baráti kapcsolatukra. „Én elhatárolódtam tőle” – mondta Orbán Gáspárról, és csak bízni tud abban, hogy a miniszterelnök fia még meggondolja magát, és eláll az afrikai missziótól.
Pálinkás szerint egyébként nem feltétlenül örült a katonai vezetés, hogy a miniszterelnök fia a Honvédség tagja lett, mert sokan úgy érezhették, fenyegetettséget jelenthet az ő pozíciójukra. Hiszen „ki tudja, Orbán Gáspár a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani, vagy a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak”.
Amikor akadályokba ütközött, akkor állítólag többször is azt mondta, hogy ő is le fog szerelni a Honvédségtől. Eddig azonban nem tette.
A videóinterjúban szó volt a Sárkányok Kabul felett című film forgatásáról is, amelyet Pálinkás színészként és katonai szakértőként is segített. A forgatáson eltűnt két katonai éjjellátó, és megsérült egy Gidrán, Pálinkást pedig a leszerelési kérelme benyújtása után a háttérbe szorították. Elmesélte, hogy ezt hogy élte meg, és milyen egyéb problémákat tapasztalt a film forgatásán.
Megkérdezték a végén, hogy mit csinálna, ha sikerülne leszerelnie. „Ha tényleg lesz olyan, hogy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, akkor annak nagyon szívesen csatlakoznék az elfogó-taktikai csoportjába” – vágta rá először viccből, majd komolyan is.
