A közlemény szerint nemzetközi ellenőrzési akcióban vett részt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal; a vizsgálatok arra terjedtek ki, hogy az influenszerek, valamint a virtuális és a mesterséges intelligencia alapú tartalomkészítők mennyiben felelnek meg az átláthatósági és fogyasztóvédelmi követelményeknek, különösen a kereskedelmi kommunikációk és a mesterségesen előállított tartalmak jelölése terén.

A fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat, az ICPEN által koordinált internetes ellenőrzési akcióban (sweep) Magyarországon tíz-tíz influenszer tevékenységét tekintette át 2026 tavaszán.

Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált influenszerek többsége alkalmazott valamilyen reklámmegjelölést (például #reklám, "fizetett partneri együttműködés" jelölés, a platformok által biztosított címkék használata), illetve szöveges leírást.

Az esetek nagyobb részében a reklámjelölés közvetlenül látható volt, nem igényelt külön kattintást vagy görgetést, és a tartalom teljes időtartama alatt megjelent - írták.

Hozzátették, hogy ugyanakkor több esetben az átláthatóság nem volt teljes körű: előfordult, hogy a reklámjelölés hiányzott, vagy nem volt kellően hangsúlyos, így nem a tartalom elején jelent meg, vagy csak korlátozott ideig volt látható, illetve egyes esetekben csak görgetést követően vált észlelhetővé.

Jellemzőnek nevezték, hogy az influenszerek a saját termékeik népszerűsítése során nem jelölték egyértelműen a tartalom kereskedelmi jellegét.

A hatósági szakemberek olyan esettel is találkoztak, hogy egyes influenszerek valószínűsíthetően mesterséges intelligencia segítségével készült tartalmakat osztottak meg magukról, ennek tényét azonban nem tüntették fel.

A kereskedelmi kommunikáció jelölésével kapcsolatban a nemzetközi sweep akció egyik legfontosabb megállapítása, hogy az influenszerek jelentős része továbbra sem biztosít megfelelő tájékoztatást.

A vizsgált tartalmaknak csupán körülbelül egyötöde tartalmazott következetes és jól látható reklámjelölést, míg az influenszerek 52 százaléka ugyan használt valamilyen jelölést, azonban ezek sok esetben nem voltak kellően feltűnőek, vagy beleolvadtak a környezetükbe.

A leggyakoribb probléma az volt, hogy a jelölések túl kisméretűek, rövid ideig láthatók vagy nehezen észrevehetők voltak - írták.

A virtuális influenszerek esetében kedvező eredmény, hogy 65 százalékuk egyértelműen feltüntette nem emberi jellegét, ugyanakkor a vizsgált virtuális influenszerek 53 százaléka olyan kereskedelmi vagy promóciós tartalmat tett közzé, amely azt a benyomást kelthette, hogy ténylegesen használta vagy kipróbálta a reklámozott terméket, szolgáltatást, noha erre természeténél fogva nem képes.

A mesterséges intelligenciával előállított tartalmak megfelelő jelölése sok esetben elmaradt, az érintett influenszerek 69 százaléka alkalmazott MI-eszközöket, azonban nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta erről a fogyasztókat.

Különösen problémásnak nevezték, hogy a szintetikus tartalmak jelentős része valósághű képeket vagy videókat tartalmazott, amelyek esetében a mesterséges eredet felismerése a fogyasztók számára nehéz lehet; a vizsgált reklámok 12 százalékában mesterségesen létrehozott személyek - például hangok, arcok vagy teljes karakterek - jelentek meg.