A Tisza kétharmados többségéből adódóan nem is kérdés, hogy kit fog megválasztani a parlament. Az ‘56-os forradalom 70. évfordulójára a kormánypárt ezáltal egy olyan személyt juttat a köztársasági elnöki székbe, aki a tatai sortűz bizonyított elkövetőjének, egy kommunista tömeggyilkosnak a felmentésére szavazott az Emberi Jogok Európai Bíróságában. A Mi Hazánk jelöltje, dr. Tóth Máté telefonon nyilatkozott a Magyar Jelennek: egyebek közt arról kérdezték, hogy Baka András alkalmas-e a pozícióra, a magyar állampolgárok is őt választanák-e meg, mi lehet a jelölése hátterében, és mi a véleménye a Fidesz államfőválasztással kapcsolatos megközelítéséről.

– Egyrészt ezzel a jelöléssel, és a nyilván borítékolható megválasztással, ami holnap történik, szerintem alulmúlta a kormánytöbbség azokat a várakozásokat is, amik részben az államfői tisztséggel kapcsolatos korábbi gyakorlatból is (ez az 1990-ben megkötött paktumnak az eredménye) adódnak. Másrészt pedig az elmúlt hónapok közjogi pusztítása egy új szintre kapcsolt: sikerült egy olyan jelöltet találni, akinek a megválasztási procedúrája magán viseli az összes korábbi hibát – ideértve azt, hogy nincs társadalmi egyeztetés a személyéről, a kormánytöbbség önkényesen jelöli, sőt a legutóbbi idők gyakorlatának megfelelően mindenféle ellenjelölt, érdemi ellenjelölt lehetősége nélkül. E mellé felsorakozik az is, hogy a mostani köztársaságielnök-választás eleve már egy olyan hónapok óta zajló környezetbe érkezik meg, ahol elképesztően sok közjogi határátlépés történt. A köztársági elnök személyével szemben is, személyre szabott jogalkotással, visszaható hatállyal, gyakorlatilag fenyegetéssel lemondatva az előző államfőt, sértve a 45/2012. Ab-határozat szerint az eltérő közjogi méltóságok eltérő ciklusához fűződő alkotmányos legalitási érdeket, és így tovább. Ezt lehetne sorolni, nagyon sok van.

Ehhez képest, ami történt, azzal még ezt a két szintet is sikerült meghaladni egy olyan jelölt állításával, akinek a személye nemcsak a politikai bosszút testesíti meg: Baka András volt az a legfelsőbb bírósági elnök, aki az igazságszolgáltatási reformkor, a Kúria átalakításakor a politika kereszttüzébe került, nem véletlenül. De ennél is rosszabb szerintem az, hogy egy olyan személyt sikerült jelölni, és majd választanak meg a kormánytöbbség mamelukjai, aki konkrétan a 2006-os rendőrattak áldozatainak a jogi rehabilitációját is elkaszálta. Teljesen mindegy, hogy ez milyen jogi megfontolások mentén történt, ez az eredmény.

Ezenfelül a tatai sortűz vádlottjának, pontosabban a történeti tényállás szerint bizonyított elkövetőjének, tehát egy kommunista-karhatalmista tömeggyilkosnak a felmentésére szavazott. Itt megint teljesen mindegy, hogy milyen indokok és jogszabályi hivatkozás okán, de morálisan ezt helyesnek tartotta. Hát ez olyan szembeköpése az '56-os forradalom 70. évfordulóján a jogállamiságnak, a magyar nemzetnek, a magyar nemzeti emlékezetnek, amire nem voltunk felkészülve.

Ennél még gyakorlatilag szerintem kisebb morális pofont jelentene egy Fekete Pákó vagy egy A4-es lapra rajzolt Mickey egér megválasztása, ami nyilván a kormányzati többség miatt a Parlamentben, illetve Magyar Péter szemlátomást Orbán Viktornál is sokkal autoriterebb, impulzívabb és mindenféle érdemi egyeztetést nélkülöző karaktere folytán ugyanúgy lehetséges lett volna.

– A baloldali-jobboldali hagyományos felosztáson, ami a nagy francia forradalom ülésrendjéből ered, már mérsékelten tudnám leírni a mai politikai mozgásokat, a magyarországira is igaz ez, de nemzetközi szinten is. De igen, ha a hagyományos fogalmi apparátust használjuk, viszont ennél talán rosszabb, hogy sokkal inkább a globális-lokális, a nemzetközi struktúrákban vagy a nemzeti elvben megrajzolható értékrendbeli párok mentén abszolút a globális, a nemzetközi látomást, ezt testesíti meg.

Sőt, a Pokol Béla által nagyon találóan nemzetközi jurisztokráciaként leírt közösségnek egy nagyon fontos, és nyilván elismert szakemberéről, jogászáról, bírójáról van szó. A nemzetközi jurisztokrácia azt a nemzetközi, globalista, társadalmi mérnökösködő, alapvetőleg a szélsőliberális és posztmarxista ideológiákhoz kötődő társadalmi közeget jelöli – tipikusan ide tartoznak a jogi egyetemek, szellemi műhelyek, bírók, nemzetközi szervezetek, ENSZ, WHO, WTO, párizsi klímaegyezmény és egyáltalán a nemzetközi jogi felépítmények –, amelyik gyakorlatilag egy szellemi közösséget vállal, és a globalizmusnak egy élcsapatát jelenti világszerte.

Ennek a történetét a '80-as évek végétől, '90-es évek elejétől Pokol Béla alkotmánybíró nagyon jól feldolgozza. Ők azok, akik gyakorlatilag erőltetik, és a befolyásos pozíciójuk eredményeképpen mintegy kelesztik a globális, nagyobb összekapcsoltságot, a nemzetállamok lebontását. Ez egy elképesztően akol szellemi közeg, és ehhez a nemzetközi jurisztokráciához tartozik Baka Andrásnak a gondosan kiválasztott személye egy olyan ország élére, ahol igazából ezáltal még a szuverenitásra törekvésnek a látszata, az illúziója is éppen most párolog el.

– Szakmailag nagyon felkészült jogászprofesszornak tartom, látszólag illeszkedik abba a mintázatba, ahol Mádl Ferenc, Sólyom László, vagy akár Sulyok Tamás jogászként helyet foglal, tipikusan a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdasági jog területéről – erre érdemes figyelni, ez borzasztó tanulságos minta. Viszont ez a közeg az elmúlt 36 év hagyománya következtében is rendkívül fenyegető, mert pontosan azt erősítette meg, hogy Magyarországnak az államfője – ami mégiscsak a már nem létező szakrális hagyomány reziduuma alapján a királynak, az államfőnek, a vezérnek, a fejedelemnek az örököse – szimbolikusan is ebből a nemzetközi közegből vétetik. Ezt a mintát követi Baka András is, amit önmagában is rossznak tartok, viszont még rosszabbnak tartom, hogy itt van egy konkrét, személyes, morális kérdés: az említett '56-os ítélet, illetve a 2006-os jogi rehabilitáció kérdése.

Tehát emiatt mind a minta, mind a személyes mélység okán azt gondolom, hogy morálisan ez egy helytelen döntés. Ehhez mindenképpen hozzá szeretném tenni, hogy véletlenül sem valami személyes érintettség vagy sértettség mondatja ezt velem, merthogy természetesen úgy tettem eleget a Mi Hazánk felkérésének, hogy mindannyian tisztában voltunk vele, hogy egyetlen pillanatig sincsen érdemi esély. Föl sem merült egy pillanatra se, hogy tényleg államfő lehetek, tehát véletlenül se keretezze ezeket a szavakat úgy senki. Pontosan azért vállaltam el, és a felkérés is ennek szólt, hogy ez egy figyelmeztetés, egy figyelemfelhívás legyen mindazokra a folyamatokra, amik 36 éve zajlanak, amik az elmúlt hónapokban még tovább mélyültek, és ahol sajnos még ezeket a várakozásokat is ténylegesen alul sikerült múlnia a Tisza jelölésének.

Ilyen értelemben tehát azt gondolom, hogy nemhogy helyes és indokolt volt ez a felkérés és annak az elvállalása – még egyszer az esélytelenek nyugalmával, tehát ennek megfelelően nyilván semmi sértettség vagy csalódottság nincs az eredmény tekintetében –, viszont utólag abszolút igazolttá is vált, hogy a figyelemfelhívás az helyes és jogos.

Egyébként a Mi Hazánk látványosan jelenleg az egyetlen párt, aki érti annak a súlyát, hogy itt a jogállamiság az elmúlt 36 év, sőt a magyar állam ezerszáz éves közjogi kontinuitása, ami folyamatosan egyre alacsonyabb szintre süllyedt, támadás alatt van. Ezt pedig meg kell védeni pontosan olyan figyelemfelhívásokkal élve, amilyen lehetőségek egyáltalán a jelenben vannak, amik a pártnak vannak: kinek milyen kalapja van, azzal köszöngessen.

Hát most ilyen kalapnak a meglengetésével felhívni a figyelmet azokra a szörnyű tendenciákra, amikben még a várakozásainkat is alulmúló rossz, erkölcsileg gyalázatos, és a magyar nemzettel szemben egy elképesztően pimasz arculcsapás történt most Baka köztársasági elnöki jelölésével, és a fél nap múlva várható elfogadásával.

– Én egyáltalán nem vagyok ebben biztos. Pontosan azért sem engedte ki a Tisza korábbi ígéretei ellenére sem közvetlen választásra az államfő választás kérdését, sem akár társadalmi egyeztetésre. Pedig ezekben a napokban is Radnai Márk rendező úr, aki a kormánynak a Richelieu bíborosává avanzsált, arról hadovált a saját magáról kitett retusált fotókkal, hogy magasabb fokra kapcsolják a társadalmi egyeztetést a kormányban.

Ez egy elképesztő abszolút filmszínház. Látszik, hogy ahogy a korábbi kormánytöbbségek, úgy a Tisza még kevésbé engedi ki a kezéből és a kormánytöbbség biztos melegéből ezt a kérdést.

Tehát ők maguk sem bíznak az emberekben, pedig most elvileg csúcson van a támogatottságuk, ennél valószínűleg már fogalmilag csak alacsonyabb tudna lenni. Még ebben a légkörben sem bíznak meg az emberekben. Nem véletlenül, meg merem kockáztatni, hogy egy olyan akár kívülről kapott, tehát külföldről, felülről – nyilván ez csak egy gyanú, legyen, mondjuk, „Tóth-sejtés” jelen körülmények között – meghatározott, a nemzetközi jurisztokrácia körébe tartozó, tehát sokkal inkább külföldi, semmint hazai dimenzióban értelmezhető jelöltet kell megnevezni államfőnek. Én nem vagyok benne biztos, hogy akár a jelenleg vakon hívő saját táboron is valóban olyan csont nélkül átment volna közvetlen elnökválasztás esetén ez a jelölt, mint amit a kormánytöbbség biztos melege most ilyen értelemben szavatolt. Már csak annak okán sem véletlen, hogy nem engedték ki – ugye ellenpróba –, hogy milyen jelölteket állíthattak volna még a pártok (most nem a saját személyemről beszélek, természetesen). Jelölhetett volna akár maga a Mi Hazánk még egyszer, vagy a civil szervezetek, vagy akár önmagukban felemelkedhettek volna jelöltek, és veszélyeztették volna ezáltal azt a szándékot, ami most a nemzetközi szándék lehet az államfő megválasztásával.

Úgyhogy igen, azt gondolom, hogy nem véletlenül döntöttek emellett, mert nem garantált, hogy így, pláne ilyen csont nélkül sikerült volna a jelöltjüket áterőszakolni.

Hangsúlyozom még egyszer, egy olyan politikai légkörbe, ahol a sajátjaik még a naponta változó kormányzati kommunikációt is elhiszik: például hogy Paksot le kell állítani 72 órán belül, le kell állítani 24 órán belül, majd mégsem állítják le. Tehát olyan elképesztő ellentmondásokat és hazugságokat is el lehet adni jelenleg a sajátjaiknak a valóságot megerőszakolva. Tényleg döbbenetesen van annak egy tesztje, hogy ha valamikor, akkor most magabiztosan akármit át lehet erőszakolni a fanatikus táboron, még azt is, hogy 700 megawattal csökkent egy lakossági kupakgyűjtési akció eredményeképpen, meg az esti légkondi-lekapcsolgatás eredményeképpen Magyarország áramfogyasztása. Ezt egy kattintással meg lehet cáfolni: ha valaki a Mavir honlapjára felmegy, láthatja, hogy ez is hazugság, de mindent elhisznek.

Na ebben a közegben van szerintem igazán súlya, hogy nem merték kivinni az emberekhez az elnökválasztást a tiszások. Ez az igazi kerete, ahol látszik, hogy itt annyira biztosra kellett menni, lehet, hogy annyira erős volt a külföldi nemzetközi parancs, bárhonnan is érkezzen – a nemzetközi nagytőkétől, mint Kapitány István, Bujdosó Andrea, Kármán András, vagy pedig a globsec-es Orbán Anita, vagy Brüsszelből, ahonnan most a források miatt konkrét végrehajtási feladatlistát kapnak. Szemlátomást biztosra kellett menniük, és biztosra is mentek.

– Én azt gondolom, hogy a belső üzeneten felül, amit én nem értékelnék túl, ez egy fricska a Fidesznek, hiszen ugye őt távolították el a legfelsőbb bírósági elnök székéből hivatal-összevonással. A mérleg másik serpenyőjében még a saját táborukkal szemben is igen nagy sértés, hogy egy '56-os elkövetőt felmentő ítélet gazdájáról beszélünk, tehát túl nagy ár, ha csak a belpolitikai dimenziót nézem.

Én ezért merem megkockáztatni, hogy valójában ez egy nemzetközi választás volt.

Egyszerűen önmagában már az is elég ok úgy is, hogy nem látunk bele az ottani mozgásokba, hogy a globális nagytőke és a nemzetközi progresszív, a woke neoliberális világ minden nyűge, kosza, divatja, így egyben Baka Andrással egy garantált, kipróbált strasbourgi emberjogi bíróságon bizonyított személyt, tehát a nemzetközi jurisztokrácia szemében egy abszolút jó és megbízható embert talált. Szerintem önmagában ez az állítás bőven indokolja, hogy miért rá esett a választás. Kevés ilyen kipróbált, a nemzetközi globális világ számára bizonyított, tehát az erkölcsi, morális vagy akár nemzeti aggályokat a saját szavazásánál gond nélkül félretevő politikus, jogtudós, jurisztokratát találtak volna, mint amilyen Baka András.

– Megmondom őszintén, az alapfelállásukat értem: ott van egy következetes álláspont, ami az, hogy ugye Sulyok Tamás eltávolítása illegitim volt, tehát innentől minden illegitim, ami történik. Ez egy következetes álláspont, és abban a tekintetben osztom én is, hogy valóban olyan közjogi határátlépések történtek – ezt én magam is többször levezettem –, amik Sulyok eltávolítását azokkal a módszerekkel jogállamisági, alkotmányos, közjogi, sőt még nemzetközi szerződéses szempontból is egyértelműen problémássá teszi, ez nem kérdés.

Van viszont a történelem ítélőszéke előtt is egy dimenzió: képzeljük el azt a szituációt az '56-os forradalom 70. évfordulóján, amikor államfőként egy olyan ember koszorúz, aki maga a tatai sortűz elkövetőjét felmentette. Akkor felmerül majd okkal a kérdés – persze csak azoktól, akiket egyáltalán zavar, hogy ilyen megtörténhet –, hogy amikor egy ilyen ember lett az államfő, akkor hol volt a Fidesz. Nem vagyok benne biztos, hogy az mindenkinek elégséges válasz, hogy „ja, kérem, mi passzívan ellenálltunk, mert egy ilyen jogászkodós érveléssel mi azt gondoltuk, hogy helyesebb leülni Gandhi módjára az atomvonat elé, semmint bármiben akadályozni egy ilyen ember bemenetelését az államfői székbe”. Ez vérmérséklet kérdése is, hogy aktív vagy passzív ellenállás: teszünk a hazáért, vagy pedig feltesszük a kezünket és egy elefántcsonttoronyból ingatjuk a fejünket, hogy mi történik.

Még egyszer megerősítem, hogy magával az alapállítással, hogy Sulyok eltávolítása az milyen közjogi illegitimitási problémát vetett fel, azzal teljesen egyet is értek. Viszont szerintem teljesen érthető volt a Mi Hazánknak a sokkal cselekvőbb hozzáállása és válaszkeresése, ami nem egy érdemi ellenjelölési esélyben, hanem egy figyelemfelhívásban testesült meg, mert csak erről szólt mindaz, ami az elmúlt időszakot és a saját megnevezésemet jelenti a helyzetben.

A Tisza az ‘56-os tatai sortűz végrehajtóját felmentő Baka Andrást, míg a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelölte köztársasági elnöknek. Mivel az utóbbi jelölését a Fidesz-KDNP-s politikusok nem támogatták, végül csak Bakáról szavaz az Országgyűlés. A témát érintő kérdéseket az összes frakció képviselőjének feltették a magyar jelenesek a parlament hétfői ülésnapján.

Kapcsolódó: 1956 emlékének meggyalázása