Tisztelt Ferenczi Gábor!

A megbeszéltek szerint írom levelemet. 1991. június 4-én költöztünk a házba, amelyikben lakunk, sajnos egy óriási lakástűz miatt. A város egy nappal később adta ezt a szükséglakást, ahol se fürdőszoba, se illemhely nincs, holott az előző lakásunk komfortos volt. Azt ígérték, megvásárolhatjuk, de ez csak szó maradt. Még ebben az évben ideköltöztettek egy családot. Akkor még csak három gyerekük volt, de már akkor is rongálták a ház és a lakók tulajdonát. Aztán majdnem minden évben született egy újabb gyerek, és a pokol csak nőtt. Kéregettek, nem adtunk, elvették, hozzányúltak mindig ahhoz, ami nem az övék. Mikor ideköltöztünk, a ház virágokban pompázott, most szeméthegyek vannak, amit ők termelnek. Többszöri bejelentésre sem történt semmi, azon kívül, hogy figyelmeztették őket. De mindjárt meg is keserülte az udvar, ha be lettek jelentve. Kb. két évvel ezelőtt egy ismételt bejelentésre felmondták a szerződést a lakásra vonatkozóan, de a városban valaki visszaállította a jogviszonyukat, teljes jogú lakók maradtak. Fejükbe szállt, hogy ők kikezdhetetlenek, és azóta százszor rosszabb magatartást tanúsítanak.

Az apa a városgondnokságnál utcaseprő, az anya hol dolgozik, hol nem. A férfiak után szaladgál egész nap, többszörösen megcsalta a férjét, fiatal fiúkkal hentereg, és vesz nekik ajándékokat. A legnagyobb lány állítólag külföldre jár táncolni, de kikiabálta, hogy euróért szexel, és ebből a pénzből nem ad a közösbe. Nem is beszélve arról, hogy ha drogozik a fiútestvérével, akkor borul minden, nagy ordítozások, fenyegetések stb. A középső fiú iskolába nem jár, csak lopással tölti a napjait. Ezeket a "csínytevéseket" elnézik neki. Miért? A két kislány, akik végignézik a család összes botrányát, igencsak veszélyeztetve vannak. A családhoz befolyó összeg elegendő lenne az egész hónapra, de az anya nagyon meggondolatlanul költekezik, és fizetés után 10 forintja sem marad. A család neve Barabás. Az apa Lajos, a feleség Varga Matild, a legidősebb leány, Barabás Tímea követi. A nagy fiú Barabás Csaba, őt követi Barabás Dávid, azután Barabás Noémi, és az utolsó Barabás Barbara. Az asszony előző házasságából született Horváth Árpád, aki hónapokon keresztül egy faházban élt, a férj nem engedte be a lakásba, a végén a fiam megszánta, és elvitte magukhoz egy időre.

A következő nagy probléma, hogy a család különböző tagjainak vannak barátai, és ezek estére itt gyülekeznek. Itt beszélik meg, ki kit hogyan vert át, és készített ki. A mellettünk lévő házban lakik a gumijavító. Számtalan esetben meglopták, és mikor rájuk szólt, akkor minden szemétnek elhordták, és a fenyegetésektől már ő sem mer tenni semmit. Valamikor tavaly az itallerakatot is kirabolták, amit személyesen jelentettem az üzletben, de ott sem történt semmi. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek bármit is tesznek, soha nem bűnhődnek semmiért, teljes mértékig uralják a környéket és a házat, ahol laknak.

Az Interspar szállítási oldalán van egy konténer, benne a lejárt szavatosságú élelmiszerrel. Minden este kirámolják, és ezen holmikat eladják másoknak is, nem törődve azzal, hogy veszélyes lehet. A vizet a Spar előtt elhelyezett vízórából hordják hónapok óta. A villanyt is csak azért fizetik az előre fizető órán, hogy bömböljön a rádió és a magnó.

Mivel a gyerekek nagyon rosszak, az apa naponta ezerszer ordítozik. Olyan szavakat, hogy leírni is szégyellem: „fejbe rúglak, szájba b…lak, k…a anyád, f……pók”, és már ezeket a szavakat a legkisebb gyerek is használja, aki 10 éves - az anyjával szemben is. Így az egész ház, utca el van látva a trágár szavakkal. Ha valaki rájuk szól, akkor jön a fenyegetés, hogy „a halálbrigád összeáll, és megdöglötök, ahányan vagytok.” A rendőrség ismét eltanácsolt, megint nem történt semmi, már azon gondolkodunk, hogy világgá megyünk, mert ez nem élet, hogy állandóan attól kell rettegni, mikor váltják be a fenyegetésüket. Egyelőre ennyit írok, de ha még eszembe jutna valami, vagy Önnek lenne kérdése, akkor kiegészítem. Fotót nem tudok mellékelni, de holnap megmutatom a képeket az irodában.

Maradunk tisztelettel: ………………