"Magyar név nem lehet hivatalos megnevezés. A község nevének szlovák eredetűnek kell lennie" - jelentette ki a bizottság egyik "történésze" annak kapcsán, hogy Pered újra fel szerette volna venni egykori nevét, s ezt népszavazással is szentesítette (bővebben az előzményeket lásd a frissítés alatti korábbi hírben).
 |
A törvény ugyan előírja, hogy a község nevét államnyelven kell feltüntetni, a bizottság viszont arra is hivatkozott, hogy a Pered nem szlovák eredetű, holott az önkormányzatokról szóló jogszabály ilyesmit nem ír elő. A perediek hiába érveltek azzal, hogy Pered magyarul sem jelent semmit, és számtalan olyan "szlovák" településnév létezik, amely egyáltalán nem szlovák eredetű. (Vajon miért?... - a szerk.)
Kalinák: "Bratislavából" sem lesz Pozsony
A belügyminiszter szerint a kormány nem ignorálta a helyi népszavazást, ám szerinte a törvény világosan fogalmaz. "A község neve államnyelven kell hogy legyen, a javasolt név pedig magyar. A mi szemszögünkből ez egy "Uhorsko" eredetű megnevezés (ezzel a csonka hazánk nevétől teljesen eltérő szóval illetik Nagy-Magyarországot, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy a kettőnek esetleg köze lehet egymáshoz, s így a tőlünk elrabolt Felvidékhez, Magyarország ugyanis szerintük csak 1920 óta létezik - a szerk.), és nem gondoljuk, hogy jó lenne visszatérni hozzá, éppúgy, ahogy Bratislava sem tér vissza a Pozsony megnevezéshez" - közölte a belügyminiszter.
(Bumm - SITA nyomán)
Korábban írtuk: A "jó magyar-szlovák kapcsolatok": Pered a népszavazás ellenére sem veheti vissza történelmi magyar nevét
A szlovák belügyminisztérium ajánlása alapján Robert Fico kabinetje szerdai, Pozsonyban tartott ülésén elutasította Pered önkormányzatának azon igényét, hogy a felvidéki település visszakapja, és hivatalos megjelölésként ismét történelmi magyar nevét használhassa.
 Ők szerencsére jól szórakoznak |
A több mint 700 éves, jelentős többségben magyarok lakta településen tavaly tavasszal népszavazáson döntöttek arról, hogy az 1948-ban a kommunista közigazgatás által Tesedíkovóra átnevezett város hivatalos neve ismét a történelmi magyar megnevezés, Pered legyen. A település lakosságának döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott azon álláspontra hivatkozva utasította el, amely szerint a névváltoztatás állítólag sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt.
A kormány döntését Borsányi Gyula, Pered polgármestere - akit a Magyar Közösség Pártja listáján választottak meg - elszomorítónak és a népakarat lábbal tiprásának nevezte, rámutatva: a 2012 márciusában tartott népszavazáson résztvevők kétharmada a történelmi név visszavételére voksolt. Elmondta: Pered lakosságának 80 százaléka magyar anyanyelvű, és az ott élő szlovákok egy része is a Pered megnevezést használja, és azt is szeretné a település hivatalos nevének. Hozzátette: nem kívánnak beletörődni a kormány döntésébe, a település önkormányzata ugyanis már kilátásba helyezte, hogy az ügy ilyen kifejlete esetén nemzetközi jogi fórumokhoz fordul jogorvoslatért.
A vágselyei járásban lévő Pered települést, amelyet már 1238-ban ezen a néven említenek a történelmi feljegyzések, 1948-ban az akkori Csehszlovákia kommunista közigazgatásának döntése alapján nevezték át Tesedíkovóra. A település az új megnevezést Samuel Tesedík szlovák tanár és lelkipásztor után kapta, akit a "szlovákok" "jelentős történelmi személyiségnek tartanak", ám személyének semmi kötődése nincs Peredhez, és szakértők szerint soha nem is járt ezen a felvidéki településen.
1948-ban és az utána következő időszakban az akkori csehszlovák kormányzat szlovákosító intézkedései keretében több mint hétszáz más, magyar és német nevű település is új nevet kapott. Köztük Pereddel együtt mintegy 20 olyan település is volt, amelyek "szlovák történelmi személyiségekről" lettek elnevezve, és ezek néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.
(MTI nyomán)
A Duna TV korábbi összeállítása:
Korábban írtuk:
