A Csíkszék területén levő Csíkszentgyörgyön 2015. október 24-én – akárcsak Székelyföld más településein – az úgynevezett lármafáknál a székelyek őrtüzek föllobbantásával jelölték meg Székelyföld mintegy 750 kilométer hosszú határát. A Csíkszentgyörgyön egybegyűlt, mintegy 200-250 idősebb és fiatalabb székely jelenlétében Szabó László alpolgármester felolvasta a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, majd Wass Albert- és Reményik Sándor-verseket szavaltak - számol be a Székelyhon.ro című világhálós hírportál.
A történelmi Csíkszék, majd Csík vármegye területén levő, mintegy kétezer (ebből mintegy 300 román) lelket számláló, Fiság völgyi Csíkszentgyörgy labdarúgópályáján 2015. október 24-én este a helyiek őrtűz föllobbantásával kapcsolódtak bele Székelyföld mintegy 750 kilométer hosszú határának fényjelekkel történő meghúzásába. Szabó László, a falu alpolgármestere (vajon hol volt a település polgármestere? - H. J.) fölolvasta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kiáltványát, amely a többi között kifejezésre juttatja a székelység tiltakozását a megszálló román hatalom azon szándéka ellen, hogy nagyobb, a történelmi székely székeket elrománosító, fölszabdaló régiókba sorolják be Székelyföldet. A SZNT kiáltványa egyben kéri az anyaország kormányát, hogy szerezzen érvényt az 1996-ban megkötött (egyébként szégyenletes – H. J.) magyar-román alapszerződés nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó passzusainak.
![]() Csíkszentgyörgy határában hatalmas székelykapu fogadja a Csíkbánfalva felől érkezőt (Fotó: Geolocation) |
A Székely Nemzeti Tanács a Székelyföld történelmi határain meggyújtott őrtüzekkel, a nyolc székely szék alkotta Székelyföld határainak fényjelekkel történő megjelölésével kívánta emlékeztetni Bukarestet, Budapestet és a nemzetközi szervezeteket, hogy a székelység nem nyugszik bele a megszálló hatalom által tervezett területi földarabolásba, és követeli a nemzetközi szerződésekben biztosított önrendelkezés megadását.
Iochom Zsolt, csíkszeredai lakos, fotóriporter, újságíró az őrtűz föllobbantása előtt Csíkszentgyörgyön Wass Albert és Reményik Sándor verseiből szavalt, így az utóbbitól az ismert Nem nyugszunk bele! című emblematikus költeményt is. A megjelentek történelmi dalokat, indulókat és nótákat is énekeltek. Érdekesség, hogy a Bukarest által szintén az elrománosítás egyértelmű céljából még a múlt század közepén a Kárpátokon túli Bákó (Moldva) megyéhez csatolt, korábban Csík vármegyéhez tartozott Gyimesbükkön, az ezeréves határon, Deáky András vezetésével szintén meggyújtották a határjelölő őrtüzet.
Hering J. - Kuruc.info
Kapcsolódó:












