"Szlovákiának" jelenleg 13 EP-képviselője van, ők 2014-ben 8 szlovákiai párt színeiben jutottak be a brüsszeli testületbe. Két magyar van közöttük; a tisztán magyar pártként induló Magyar Közösség Pártja (MKP) listájáról Csáky Pál, a tót-magyar vegyespárt, a Most-Híd listájáról pedig Nagy József jutott be, mindkettőjüket indítja pártjuk most is.

A 2019-es EP választás megszerezhető 13 képviselői helyért rekordszámú, 31 politikai párt és mozgalom küzd. Közülük 21-en állítottak teljes listát, vagyis olyat, amelyen 14 jelölt neve szerepel. A legutolsó felmérés és elemzői becslések szerint akár nyolc-tíz pártnak is sikerülhet átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, négy közülük pedig több mint tíz százalékra számíthat.

A mandátumszerzésre becsült pártok száma azért ilyen magas, mert az EP választás - az eddigi rekord alacsony részvételi arányok miatt - a legkevésbé előre jelezhető voksolásnak számít Felvidéken. Ezt jól érzékelteti, hogy a 2014-es EP-választáson az uniós tagországok közül Felvidéken volt a legalacsonyabb a részvételi arány, 13 százalékos, vagyis már 30 ezer szavazat elég volt egy képviselői hely megszerzéséhez.

Bár az EP-választásokon való részvételi arány Felvidéken eddig még soha nem érte el a húsz százalékot, és csökkenő tendenciát mutatott, egyes elemzők szerint most vélhetően többen szavaznak majd, mint legutóbb.

Az EU előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az EP-választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban be nem fejeződik a szavazás. Ezért Felvidéken sem közölhetik az adatokat vasárnap este 11 óráig, amíg - az unióban utolsóként - be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek.

(MTI nyomán)