A zsidóbérenc Westerwelle a zarándokhelyen elmondott beszédében világossá tette, amit értelmes emberek persze már régóta tudnak: a “holokauszt emberiségellenes bűneiért viselt felelősség” Németország számára annyit jelent, hogy “Izrael fennállása és biztonsága nem kérdőjelezhető meg.” Ezen kívül pedig magában Németországban “sem lehet tolerálni az antiszemitizmust” – fejtegette a berlini kormány külügyminiszteri székébe ültetett szánalmas bábfigura.

Jó, hogy ez így elhangzott, habár revizionista történészek már évtizedek óta mondogatják, hogy a holokauszt vallás Izrael és a nemzetközi zsidóság hatalmának alátámasztását, háborúik, bűncselekményeik igazolását (és persze irdatlan összegek kizsarolását) szolgálja. Ebből a szempontból teljesen mindegy egyébként, hogy mennyi a valóságalapja a holokauszt éppen érvényben lévő dogmatikájának. (Nem sok.) Westerwelle beszédében egyértelműen és világosan kimondta azt, amit a cionisták és a csicskásaik oly vehemensen tagadnak: Izrael és a mögötte álló nemzetközi zsidóság kiváltságos helyzetet élvez a nyugati világban. Ami persze azt is jelenti, hogy uralkodik rajta. Mégpedig egyre korlátlanabbul és gátlástalanabbul.

A homokos külügyminiszternek volt még egy őszinte beismerése. “A német felelősség a holokauszt bűneiért nem avul el soha. A történet nem ér véget ezzel a generációval” – jelentette ki. Ami nem csupán annyit jelent, hogy a németek még évszázadok múlva is fizetni fogják a holokauszt-kárpótlást, de örök időkre szóló hűségesküt is tesznek az országuk fölött uralkodó „kiválasztottaknak”. A kérdés az, vajon az évtizedes cionista-liberális agymosásnak alávetett, a bevándorlás révén idegen népekkel legyengített és sakkban tartott német nemzet képes lesz-e valaha is talpra állni, és lerázni magáról az izraeli igát.

A kétségbeejtő alázkodás során felszólalt az izraeli miniszterelnök is, aki szerint az ő jelenléte azt a győzelmet szimbolizálja, melyet azok ellen arattak, akik “meg akarták semmisíteni őket”. A továbbiakban “fizikai támadásokról, elűzésről, pogromokról és gyilkosságokról” beszélt – éppen ő, aki az említett bűncselekmények elkövetésére számtalan alkalommal adott utasítást. Az “antiszemitizmus” megnyilvánulásai formái között megemlítette a “vérvádat” és más “szörnyű rágalmakat”, melyekkel a zsidókat illetik. De, mint mondta, a zsidó nép nem csak a haderejében bízhat, hanem “Izrael kormányában is, mely – a korábbi kormányokhoz hasonlóan – elmondja az igazságot Izraelről a világ népeinek”.

Hogy miféle igazságokat mondanak el, arra nézve álljon itt elrettentő példaként a gázai mészáros németországi utazása előtt kibocsátott közleményének alábbi részlete: “A holokauszt áldozatainak hamvaiból létrehoztunk egy államot és egy hadsereget. A zsidó nép és a zsidó állam elleni támadások a függetlenség kikiáltása óta nem szűntek meg. A múlthoz képest azonban nagy különbség, hogy most van egy hadseregünk, amely megvéd minket, és van egy kormányunk, amely elmondja a világnak az igazságot.”

Perge Ottó - EJCPress nyomán