Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi, vagy szárazföldi szállításának, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg.

Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ-nek az iráni atomprogram miatt Teherán ellen hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött fegyverszállítási szerződése teljesítését.

(MTI)

Vlagyimir Putyin elnöki rendeletben engedélyezte, hogy Oroszország Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket szállítson Iránnak, derült ki hírügynökségi jelentésekből. A hír maga is izgalmas, de az még inkább, ami mögötte van.

Például pontosan nem tudni, mit és mikor szállítana Oroszország. Az eredeti, 2007-es orosz-iráni szerződés alapján 800 millió dollár értékben, öt Sz-300 üteget szállított volna az orosz állami fegyverexportőr vállalat, a Roszoboronexport.

Irán fizetett is, de a szállítást 2010-ben Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök leállította, csatlakozva az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az év június 9-én megszavazott 1929-es határozathoz, azaz az Irán elleni fegyverembargóhoz. Teherán válaszképp 4 milliárd dolláros kártérítési pert indított a genfi nemzetközi bíróságon a Roszoboronexport ellen.

A gond az, hogy az eredeti szerződésben szereplő Sz-300PMU-1 változatot már nem gyártják. Sőt, az orosz VKO Almaz-Antej fegyvergyár szerint a már elkészült, Iránnak szánt rendszereket is részben megsemmisítették, részben újrahasznosították. Így Irán és Oroszország kénytelen lesz újratárgyalni a szerződést, s kiválasztani az új rakétatípust.

Meg nem erősített hírek szerint az Sz-300VM exportra szánt változata, az Antej-2500 rendszerre esett a választást, mint a lehetséges legjobb megoldás.

Az Sz-300VM képességeit tekintve nem meglepő, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter azonnal felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy tiltakozzon a döntés ellen. A washingtoni álláspont szerint az orosz fegyverszállítás veszélyezteti a Nyugat és Irán között jelenleg is folyó, a perzsa állam atomprogramjáról szóló tárgyalásokat.

Alig két hete, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, Németország és Irán között megszületett a keretegyezmény Svájcban, a tervek szerint június 30-ig kötik meg a végleges alkut. Ennek értelmében enyhítenének az Irán ellen elrendelt gazdasági szankciókon, cserébe Teherán ellenőrizhetően békés céllal folytatná atomprogramját.

Egyes orosz elemzők politikai nyomásgyakorláskén értékelték a mostani lépést. Eszerint a Kreml a már többször meglebegtetett, Ukrajnának szállítandó amerikai fegyversegély ellen kíván fellépni. Az elv elég egyszerű: ha az Egyesült Államok a felkelők ellen harcoló ukrán haderő számára irányított páncéltörő rakétákat és más fegyvereket szállít, akkor indulhatnak az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták Iránba, amely nem csak az atomlétesítményeket védhetné, de akár Szíriát is.

A GM-830 lánctalpas, terepjáró járművekre szerelt Antej-2500 rendszerrel orosz források szerint 310 kilométer távolságban, 14 ezer méteres magasságban repülő célt is sikerült már megsemmisíteni tavaly novemberben. Természetesen hozzá kell tenni, hogy az elektronikai zavarás, a célbavett repülőgép önvédelmi rendszerei és manőverezése alaposan csökkenti a sikeres találat esélyét - ugyanakkor ez minden légvédelmi rakétarendszerre igaz.

A nagy hatótávolságú rakétarendszer ember vezette és távolról irányított repülőgépek, cirkálórakéták, rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen bevethető fegyver. Orosz információk szerint egy üteg elméletileg egyszerre 24 repülőgép vagy 16 ballisztikus rakéta ellen képes eredményesen harcolni.

Egy üteg egy indítójárműről másfél másocpercenként egy 0,02 négyzetméteres radarvisszaverő felületű cél ellen vethető be. Több indítójárműről akár egyszerre több - egy célra legfeljebb négy - rakéta is indulhat. A 9M84M vagy 9M85M típusú légvédelmi rakétákat alkalmazó rendszer hatótávolsága maximálisan 200 kilométer, és legfeljebb a 30 ezer méteres magasságban haladó repülőgépek ellen alkalmazható. Ha ballisztikus rakéták ellen vetik be, akkor a hatótávolsága 40 kilométer, és másodpercenként legfeljebb 4500 méter sebességű célpont ellen hatékony.

Az Sz300VM-t Oroszország mellett két ország állította eddig hadrendbe. Egyiptom 3,6 milliárd dollárért vásárolt a légvédelmi rendszerből. Hivatalos információ nincs arról, hogy ez mekkora mennyiséget jelent, de az Oroszországból kiszivárgott 22 jármű 2 ütegnyi Sz-300VM-et tesz valószínűvé, figyelembe véve a jellemző ütegfelépítést. Venezuela ismerten két ütegre való Sz-300VM-et vásárolt és állított hadrendbe 2013 áprilisában.

(Origó nyomán)

Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek szállítási tilalmának feloldásával Oroszország azt ismerte el, hogy Irán szerepe a közel-keleti térségben hamarosan gyökeresen megváltozik, és Moszkva nem akar lemaradni a kínálkozó kedvező kereskedelmi lehetőségekről - írta a Kommerszant című orosz napilap kedden.

Vlagyimir Putyin (akkori miniszterelnök) a gyengeség megnyilvánulásának tartotta, hogy Oroszország 2010-ben leállította az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak történő szállítását, de nem szólt bele az akkori államfő, Dmitrij Medvegyev döntésébe. A tilalom feloldásáról Putyin harmadszori államfői posztra lépését követően, 2012 nyara óta óta folytak a tárgyalások - írta a tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság.

Az orosz elnök hétfőn aláírta azt az utasítást, amellyel megszüntette a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést. Ezzel szabaddá tette az Sz-300-as rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi vagy szárazföldi szállítását, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatását.

Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú, az Iránnak - atomprogramja miatt - a nehézfegyverzetek el- vagy átadását tiltó határozata nyomán állt el a Teheránnal 2007-ben kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződés teljesítésétől. A Kommerszant emlékeztetett, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ-szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt. Moszkva az üzletet felmondva visszatérítette Iránnak a 167 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon mintegy 47 milliárd forint) előleget, a Teheránnak szánt rakétakomplexumokat pedig szétszerelték - írta a lap.

Válaszul Irán csaknem 4 milliárd dolláros (mintegy 1,1 ezer milliárd forint) követeléssel pert indított a genfi nemzetközi választott bíróságon Oroszország ellen. Anatolij Iszajkin, az orosz állami fegyverkereskedő cég (Roszoboronexport) vezérigazgatója hétfőn azt mondta az újságnak, hogy Moszkvát az iráni kártérítési követelés nagysága aggasztja. Az orosz vezetés most arra számít, hogy Irán visszavonja a keresetét.

Az orosz lap értesülései szerint az iráni igények kielégítéséhez nem csak új szerződést kell kötni. A szállítást nehezíti, hogy módosított Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel jelenleg csak az orosz védelmi minisztérium rendelkezik. Ezekkel szerelik fel általában a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagállamainak, Oroszországnak és rajta kívül Örményországnak, Fehéroroszországnak, Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak a haderejét.

Az Almaz-Antej oroszországi fegyvergyártó konszern egyik cégének név nélkül nyilatkozó vezető szakembere szerint ezeket a már legyártott, de módosított Sz-300-asokat át lehet alakítani az iráni igényeknek megfelelően, de az bonyolult és drága művelet lesz. Ha pedig Iránnak nem felelnek meg az Antej-2500-as típusok, amelyek az Sz-300-asok módosításai, akkor Oroszország kész az újabb, Sz-400-as (Triumf) légvédelmi rakétarendszereket szállítani, de azoknak már az ára is más. Ráadásul a gyártó üzem kapacitása 2020-ig foglalt az orosz hadseregnek szánt megrendelésekkel. Ehhez adódnak még a Kínának szánt Sz-400-asok is, amelyek eladásáról hétfőn nyilatkozott a Roszoboronexport vezérigazgatója.

Andrej Baklickij, a PIR-Központ nevű orosz elemző cég szakértője szerint az Sz-300-as rendszerek iráni szállítási tilalmának a feloldása és az iráni Busehrben lévő atomerőmű új reaktorainak megépítéséről hozott korábbi orosz döntéssel Moszkva nem az Iránnal atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmak, az úgynevezett hatok nyugati tagjaival akar szembeszegülni. Szerinte a Kreml azt ismerte el a döntéssel, hogy Irán szerepe a közel-keleti és Perzsa-öböl menti régióban hamarosan gyökeresen megváltozik, Oroszország pedig nem akar lemaradni az Irán felé nyitás adta lehetőségekről, meg akar kapaszkodni az iráni piacon.

Vlagyimir Putyin elnök telefonon beszélt kedden Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, hogy elmagyarázza, miért döntött az orosz vezetés az Sz-300-as rakétarendszerek iráni szállítása tilalmának feloldása mellett.

Az orosz elnöki sajtóhivatal tájékoztatása szerint Putyin hangsúlyozta, hogy az Sz-300-as rakétarendszer kifejezetten védelmi jellegű, és nem jelent veszélyt sem Izrael, sem a közel-keleti térség más államai számára.

(MTI nyomán)