Elsődleges fontosságú feladatként szerepel az európai csúcstalálkozón Líbia stabilitásának elősegítése abban a nyilatkozatban, amelyet a máltai nem hivatalos EU-csúcson fogadtak az Európai Unió állam- és kormányfői pénteken.
Az uniós tagállamok vezetői eredményként értékelik, hogy 2016-ban az előző évhez képest harmadára csökkent az Európába érkező menedékkérők száma. A nyilatkozat kiemeli, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjában 98 százalékkal kevesebben érkeztek a Földközi-tenger medencéjének keleti felén Európába, mint tavalyelőtt szeptember elejétől december végéig. Az uniós állam- és kormányfők megjegyzik azonban, hogy továbbra is nagy a migrációs nyomás a térségben, és elkötelezettek az EU és Törökország közötti (a migránsok átvételéről szóló) egyezség mellett.
A nyilatkozat ezek után rátér a Földközi-tenger közepét átszelő útvonalra, emlékeztetve arra, hogy tavaly több mint 180 ezren érkeztek itt Európába. Az uniós tagállami vezetők eltökéltek amellett, hogy újabb intézkedésekkel számottevően csökkentsék az útvonalon érkező emberáradatot, hogy megtörjék az embercsempészek üzleti modelljét, miközben a Földközi-tenger keleti részén húzódó és más migrációs útvonalakat is éberen vigyázzák.
Mivel Líbia az Európába illegálisan törekvő emberek legfőbb afrikai kiinduló országa, minden korábbinál fontosabb a helyzet megszilárdítása Líbiában, és az EU a maga részéről a lehető legtöbbet meg fogja tenni ennek érdekében. A teendők legfontosabbika, kiépíteni a kapacitást arra, hogy a hatóságok ellenőrizhessék a szárazföldet és a tengeri határszakaszokat, megakadályozhassák az embercsempészetet.
A nyilatkozat szerint kiképzéssel, felszereléssel kell segíteni a líbiai parti őrséget és más, illetékes hatóságokat. Támogatni kell, ahol csak lehet Líbiában a helyi közösségek fejlődését, gazdasági-társadalmi helyzetének javulását – különösen a tengerparti részeken és embercsempész-útvonalak mentén -, és erősíteni hajlandóságukat mások befogadására.
Megfelelő feltételeket, kapacitást kell kialakítani Líbiában "menekültek" fogadására, támogatni a migránsok önkéntes hazatérését, javítani tájékoztatásukat. A nyilatkozat szerint erősíteni kell a tájékoztatási kampányokat is azokban az országokban, amelyekből indulnak és amelyeken áthaladnak a Líbián keresztül Európába igyekvők.
Frissítés: Lépésről lépésre érvényesülnek azok a szempontok, amelyeket Magyarország régóta hangsúlyoz a migráció megállításával kapcsolatban - nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő telefonon a máltai európai uniós csúcstalálkozó eddigi hírei alapján péntek este.
Kovács Zoltán szerint az eddigi hírek alapján az látszik, hogy az Európai Unió tagállamai fokozatosan felismerik, szükség van a Magyarország által “több mint egy éve szorgalmazott lépésekre”.
Úgy értékelt: ezt mutatja, hogy a nap folyamán “fordulópontként értékelhető” deklaráció született, amely tükrözi azt a felismerést, hogy nem pusztán az európai határok védelmére van szükség – amit Magyarország kezdettől fogva hangsúlyoz -, hanem megfogalmazódott az is, hogy lehetőleg Európa határain kívül kell megállítani a migrációt. Ezért van szükség megállapodásra azokkal az országokkal Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amelyek segíthetnek ebben – fűzte hozzá.
Kiemelte ugyanakkor: ez a fordulat az olasz migrációs politikában jó irányba mutató fejlemény, amely azonban még nem jelenti, hogy meglenne a probléma valódi megoldása, illetve az eszközök a helyzet kezelésére.
Kovács Zoltán közölte: Magyarország régóta hangsúlyozza, hogy ezeket a szempontokat, intézkedéseket a lehető leggyorsabban meg kellett volna fogalmazni és át kellett volna ültetni a gyakorlatba. A máltai találkozó fényében is “mindannyiunk elemi érdeke”, hogy ez minél hamarabb megtörténjen – fogalmazott.
Hozzátette: ezért hangsúlyozta a miniszterelnök a tanácskozás egyik informális részén “a nyugat-balkáni európai befolyás megőrzésének fontosságát, illetve ezen belül Szerbia tagjelölti pozíciójából fakadó teendőket”, hiszen bár a migrációs nyomás legerősebben Líbiából Olaszország felé jelenik meg, folyamatos a Nyugat-Balkánon is.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a nap hátralévő részében a római szerződéssel – amelynek hatvanadik évfordulóját márciusban ünnepli az unió -, valamint Európa jövőjével kapcsolatos kérdések vannak napirenden a csúcstalálkozón.
(MTI)