Az elnöki rendeletről szóló döntést Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója jelentette be. Mint fogalmazott: "nem állunk félre és nem fogunk félreállni, amikor az embereinket egy álbíróság fenyegeti".

A rendelet értelmében gazdasági szankciókkal és vízumkorlátozásokkal sújthatják az amerikai katonák elleni vizsgálatban részt vevőket és a családtagjaikat. Minden egyes esetet külön bírálnak majd el. "Úgy válaszoltunk (az ICC-vizsgálatra), ahogyan egy felelős nemzetnek válaszolnia kell" - szögezte le Pompeo.

A tárcavezető "korrupt, durván hiábavaló" és "rendkívül átpolitizált" intézményként írta le a hágai székhelyű bíróságot, amely szerinte "ideológiai keresztes hadjáratot folytat amerikai katonák ellen". Az amerikai kormány szerint vizsgálataival az ICC megsérti az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását.

Mark Esper védelmi miniszter és Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint William Barr igazságügyi miniszter egy másik sajtótájékoztatón megismételte Pompeo álláspontját, azt hangoztatva, hogy Donald Trump a szükséges intézkedést hozta meg az ország szuverenitásának védelmében.

"Az ICC nem sokkal több, mint a felelősségre nem vonható nemzetközi elit politikai eszköze" - fogalmazott Barr a sajtókonferencián, ahol nem lehetett kérdéseket feltenni. A tárcavezető elmondta: az igazságügyi minisztérium korábban olyan "lényeges és hitelt érdemlő információkat kapott, amelyek komoly aggodalmakat vetnek fel a legmagasabb szinteken elkövetett korrupcióval és törvénysértésekkel kapcsolatban". Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytat ez ügyben - tette hozzá.

Barr azzal vádolt meg "külföldi hatalmakat", s példaként Oroszországot említette, hogy "manipulálják az ICC-t", részleteket azonban nem mondott. Oroszország egyébként már 2016-ban kivonult a hágai szervezet munkájából, azt követően, hogy a testület megszállásnak minősítette a bevonulást a Krímbe.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken kiadott nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki az amerikai elnök friss rendelete miatt, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését a bíróság tagjaival szemben. A támadások elfogadhatatlan kísérletet jelentenek a jogállamiság csorbítására és a bíróság munkájának megzavarására, továbbá a helyzet elmérgesedéséhez vezethetnek - írták.

"Az amerikai elnök friss rendelete példa nélküli fenyegetés a Nemzetközi Büntetőbíróság mint független nemzetközi igazságügyi intézmény történetében" - fogalmaztak.

A döntés célja az, hogy nyomást gyakoroljon, és befolyásolja a bíróság tisztviselőinek független, objektív és pártatlan tevékenységét. A Nemzetközi Büntetőbíróság elleni támadás egyúttal támadást jelent a háborús bűncselekmények áldozatai ellen is, akik közül sokak számára a bíróság jelenti az igazságosság és igazságszolgáltatás utolsó reményét. A bíróság szilárdan kiáll munkatársai és tisztviselői mellett. Továbbra is határozottan elkötelezett, hogy önállóan és pártatlanul teljesítse az alapokmánya (az úgynevezett római statútum) és a részes államok által ráruházott feladatot, továbbá támogatásukra és együttműködésükre támaszkodik - közölték.

A bíróság részes államai közgyűlésének elnöke, O Gon Kvon nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a példátlan intézkedés aláássa a büntetlenség elleni küzdelemre és az elszámoltathatóság biztosítására irányuló közös erőfeszítéseket.

O Gon Kvon bejelentette: a jövő héten rendkívüli ülésre hívja össze a közgyűlés elnökségének tagjait, hogy megvitassák, miként lehet megújítani és megerősíteni a bíróság iránti megingathatatlan elkötelezettséget.

Az elnök egyúttal felszólította a részes államokat, nyilvánítsák ki elkötelezettségünket a római statútumban foglalt elvek és értékek fenntartása és védelme mellett, valamint amellett, hogy az intézményt és annak tisztviselőit fenyegető és korlátozó intézkedések elfogadhatatlanok.

Az Egyesült Államok 2019 áprilisában visszavonta Fatou Bensouda, az ICC főügyészének amerikai vízumát, amiért bírósági jóváhagyást kért egy hivatalos vizsgálat lefolytatásához, mondván, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai kínzást és más kegyetlen eszközöket alkalmaztak foglyokkal szemben 2003 és 2004 között Afganisztánban.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter korábban azzal fenyegetett, hogy egy ilyen vizsgálat indítása esetén visszavonják a büntetőbíróság összes alkalmazottjának vízumát.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.

Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

(MTI)