A gazdasági kényszerítéssel foglalkozó koordinációs platformnak elnevezett kezdeményezés a korai figyelmeztetést és a gyors információcserét tervezi bevetni az ilyen helyzetek megelőzése érdekében, és tagjai rendszeresen fognak találkozni konzultációs céllal - derült ki a nyilatkozatból.

A G7-országcsoport szerint a világban nyugtalanítóan megnőtt a mások gazdasági gyengeségeinek kihasználásán alapuló esetek száma.

Bár a közleményben nem nevezték meg Kínát, a javasolt kezdeményezés részletes ismertetésekor a brit kormány rámutatott: Peking megpróbálja kihasználni gazdasági erejét az Ausztráliával és Litvániával folytatott politikai vitákban.

A nyilatkozatban a G7-ek vezetői elkötelezték magukat az ellátási láncok megerősítését célzó együttműködés elmélyítése mellett, és nagyobb szerepet szorgalmaztak az alacsonyabb jövedelmű országok számára a gazdasági ellenálló képesség előmozdításában.

Arra szólították fel a nemzeteket, hogy az ellátási láncok kiépítése során tartsák be az "átláthatóság, diverzifikáció, biztonság, fenntarthatóság és megbízhatóság" elveit. Az országok egyúttal megállapodtak az információcsere terén zajló együttműködés elmélyítésében, azzal a céllal, hogy új szabványokat hozzanak létre a következő generációs technológiákra vonatkozóan.

Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a nyugati, iparosodott országok többet nyújthatnak a fejlődő országoknak, mint Kína és Oroszország. Rámutatott: bár az Új Selyemút jó és olcsó ajánlatnak tűnt, a globális dél több tagja kellemetlen tapasztalatokat szerzett Pekinggel, és adósságválságba került a felvett hitelek miatt.

"Oroszország pedig csak fegyvereket és zsoldosokat tud ajánlani" - tette hozzá a bizottság vezetője.

Von der Leyen aláhúzta: ez lehetőséget teremt a G7-nek és szövetségeseinek, hogy mindenki számára kedvező ajánlatokat tegyen az együttműködésre hajlandó fejlődő országoknak.

"De gyorsnak kell lennünk, és konkrétnak" - szögezte le.

A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.

Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.

Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.

A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek "nincs jogalapjuk", és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok "komoly aggodalmukat" fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.

Az úgynevezett négyesfogat-együttműködés országai - az Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán - megállapodtak szombaton Hirosimában abban, hogy arra fognak törekedni, hogy az indiai-csendes-óceáni térségben ne alkalmazzanak "megfélemlítést és kényszerítést". Közös közleményük szerint olyan "békés, virágzó, stabil és biztonságos régiót képzelnek el, ahol a vitákat a nemzetközi joggal összhangban rendezik".

Kisida Fumio japán kormányfő a négyesfogat országainak találkozóján azt hangoztatta, hogy a térségben erősödtek a biztonsági kihívások, és "fenyegetés alá került a jog uralmán alapuló nemzetközi rend".

A négyesfogat-együttműködést két évvel ezelőtt hozták létre, a G7-csúcstalálkozóval most egy időben megrendezett hirosimai tanácskozás volt a harmadik személyes találkozója a négy ország vezetőjének. Bár nem katonai szövetségről van szó, Kína korábban a NATO ázsiai verziójának nevezte a csoportot, amelyben az együttműködés az infrastruktúra, a kulcsfontosságú technológiák, a klímaváltozás és az űrkutatás területére terjed ki.

(MTI)