Szolnokot nem lehet elfelejteni! Bár negyven éve messzire költöztem, máig mágnesként visszavonz a Tisza-parti város romantikája. Ismerőseim, barátaim maradtak ott, és persze Vali, az örök barát, akivel azóta is levelezünk, beszélünk, és gyakran találkozunk.

A napokban meghívást kaptam Szolnokra, a kamikaze-kiállítás megnyitójára, meg a II. világháború japán pilótáiról szóló könyv bemutatójára.

A város hatalmas változáson ment át, szépült és gazdagodott. Új házak, új parkok születtek, és a MÁV elhagyatott területén a város létrehozta Kelet-Európa egyetlen repüléstörténeti múzeumát. A RepTár Múzeum főépülete a 19. században épült Indóház, melyet romos állapotából varázsoltak újjá. A hatvanezer négyzetméter alapterületű múzeumi komplexum félszáznál több repülőgépnek ad otthont. Az óriásmadarak a szabadban laknak, míg a kisebbek a négyezer-ötszáz négyzetméteres pavilonban a padlózaton, vagy a mennyezetről lelógatva várják az érdeklődőket. Megtaláljuk itt Farkas Bertalanék űrkabinját, a II. János Pál pápát szállító helikoptert, és a háborús csatagépek megszámlálhatatlan változatát.

Aki repülés izgalmára is kíváncsi, átélheti azt a 4D-s mozi ülésébe szíjazva. Aki pedig maga is gépet vezetne, a Pavilonban szimulátorral megteheti. Egy gép pilótaülésébe pattanva megtapasztalhatja a felszállás, a repülés és a leszállás élményét.

Április 20-án a múzeumot működtető RepTár Kft. rendhagyó kiállítást rendezett eredeti japán kamikaze tárgyakból. A látogatókat egy díszegyenruhába öltözött kamikaze alhadnagy „fogadja”. Az életnagyságú figura „arca” az öltözet egykori gazdájának fotója. A vitrinekben pedig kamikaze relikviák: pilótasapka szemüveggel, karóra, feliratos homlokpánt, navigációs eszköz, géppuskacélzó, hímzett kendők, zászlók, és az öngyilkosok búcsúlevelei magyar fordítással.

Ám jelen vannak a kamikazek által példaképnek tekintett szamuráj hagyományok emléktárgyai is. A látogatók tetszését leginkább egy szamuráj generális páncélja nyeri el. Sokan fotózzák, de népszerű a szamurájkard-készlet és az óriásdob is.

A gyűjtemény a Japánban élő Doma-Mikó István író, királyi udvari festőművész, és kamikaze-kutató tulajdona. A közel 30 évig Japán Múzeum néven működő értékes gyűjteményt a tulajdonos Szolnok városának ajánlotta fel. Tudta jól, a RepTár Múzeum Kft. nagy szakértelemmel és lelkiismerettel gondoskodik róla.

A kiállítás megnyitójával egyben zajlott Doma-Mikó István, Kamikazek – A Busidó fiai c. könyvének bemutatója. A Pavilon nagytermében a nagyszámú érdeklődőhöz kivetítőn szólt a Japánban élő szerző. Bajnai Zsolt újságíró kérdéseire elmondta, hogy a könyv megírására Sütő András író beszélte rá, aki fontosnak tartotta a történelmi valóság és a japán hazaszeretet itthoni bemutatását.

Doma-Mikó 30 évi kutatása alatt kétszer utazott a Fülöp-szegetekre, a japán-amerikai összecsapások helyszínére, ahonnan az első öngyilkos pilótaraj indult bevetésre. Japánban életre szóló barátságokat kötött kamikaze túlélőkkel, akik meghívták egy 350 tagú veterántalálkozóra. „Ám ez a korszak lezárult” – sajnálkozik az író – „mert ma már talán csak 4-5 kamikaze él, ők is több, mint 100 évesek. Öreg barátom, Kawano pilóta őrmester, akinek fotója látható a kiállításon, 95 éves korában halt meg.”

A vendégeket különösen lekötötte a túlélő kamikazekról szóló beszámoló. „Tanultak, intelligensek voltak, acélidegekkel. A háború után mind vezető beosztásban dolgoztak, vagy sikeres vállalkozást vezettek. Megdöbbentett, hogy a túlélést legnagyobb szégyenüknek tartják.”

A megnyitót követően Kovács István, nyugalmazott ezredes, volt vadászpilóta-kiképző szakavatottan mutatta be a kamikazek tárgyait. A látogatók feszült figyelemmel követték szavait.

A japán-amerikai háború másik sötét fejezetét szemléltetik az Iwo-Dzsima ostromából származó tárgyak. Az állóháború poklának nevezett kis sziget közel 23 ezer japán védőjéből mintegy ezer, súlyosan sebesült esett csak fogságba, a többiek elestek a harcokban, vagy rituális öngyilkosságot követtek el, mert a megadást megalázó szégyennek tekintették.

Utólag telefonon megkerestem Doma-Mikó Istvánt, aki elmondta, hogy kiemelten színvonalasnak tartja a kiállítás megrendezését, a megnyitót, és a tárlatvezetést. Hozzátette, hogy jelenleg a Kamikaze Különleges Támadó Alakulat létrejöttéről, az öngyilkos pilóták kiképzéséről, és végső bevetésükről készít dokumentumfilmet, amelyet rövidesen közread.

A kiállítás őszig tekinthető meg. A Kamikazek – A Busidó fiai című, érdekfeszítő, minden korosztálynak ajánlható regény-kordokumentum a RepTár Múzeumban megvásárolható, vagy a neten lehet megrendelni.