A Franciaországban élő afrikai bevándorlók, akik az ország bevándorlónépességének csaknem felét teszik ki, úgy érzik, hogy bizonytalanabb helyzetben vannak, mint más népességcsoportok, s ők töltik be a legkevesebb szakértelmet igénylő munkahelyeket - derül ki a francia statisztikai hivatal (INSEE) egyik friss tanulmányából.
A felmérés - amely szerint 2023-ban 7,3 millió bevándorló, azaz külföldön született, de állandó jelleggel az országban tartózkodó ember élt Franciaországban - azon három kontinensre (Afrika, Ázsia és Európa) koncentrálva vizsgálta a bevándorlók helyzetét, amelyekből a 94 százalékuk érkezett.
Tavaly a bevándorlók 48 százaléka afrikai országból, 32 százaléka európai országból (ezen belül 25 százalék Portugáliából, 22 Spanyolországból és Olaszországból) és 14 százaléka Ázsiából (a kontinensen belül 22 százalék Törökországból, 18 pedig Dél-Ázsiából) származott.
Az afrikai bevándorlók hatvan százaléka az észak-afrikai arab országokból érkezett. 1968-ban még kilencvenszázalékos volt az arányuk, 2006 óta azonban a Fekete-Afrikából és Közép-Afrikából érkezők száma megduplázódott.
"A Magreb-térségből érkező bevándorlás a Franciaországba irányuló afrikai migráció legrégebbi formája, ami ezeknek az egykori francia gyarmatoknak (Algéria, Marokkó, Tunézia) a történelmével függ össze, elsősorban a második világháború utáni franciaországi munkaerőigény kielégítésével" - emlékeztetett az INSEE, amely szerint ugyanakkor a foglalkoztatás továbbra is csalódást jelent a bevándorlók, különösen az afrikaiak számára.
"A migráció minden bevándorló számára szakmai törést jelent, és bár a szakmai beilleszkedés javul franciaországi életük során, a bevándorlók 29 százaléka megtapasztalja azt, amit a lecsúszás érzésének nevezünk" - idézte az AFP hírügynökség a tanulmány társszerzőjét, Odile Rouhbant. "Ez az érzés részben összefügghet a Franciaországban eltöltött rövidebb idővel. De még akkor is, ha azokat az Afrikából érkező bevándorlókat nézzük, akik már több mint 20 éve Franciaországban vannak, 30 százalékuk még mindig a lecsúszás érzéséről beszél" - tette hozzá.
A statisztikákból kiderül, hogy az afrikaiak 32 százaléka úgy érzi, nem a képesítésének megfelelő munkát végez, míg az Európában vagy Ázsiában születetteknek csak 26 százaléka mondja ugyanezt. A nem bevándorló népesség körében ez az arány 24 százalék.
Bár ez az érzés eleve szubjektív, a vizsgálat arra törekedett, hogy "objektív módon hasonlítsa össze a bevándorlóknak a migráció előtt elfoglalt társadalmi-szakmai helyzetét azzal, amelyben jelenleg vannak Franciaországban" - hangsúlyozta a társszerző.
Az Afrikában született bevándorlók közül, akik már a migráció előtt is munkát vállaltak, 26 százalékuk dolgozik Franciaországban alacsonyabb munkakörben annál, mint amilyenben a bevándorlás előtt dolgozott.
A "lefelé irányuló mobilitás" aránya 23 százalékos az Ázsiából érkező bevándorlók esetében, akik pedig a legkevésbé tudnak franciául, és 20 százalékot tesz ki az Európából érkező bevándorlók esetében.
Azon afrikai bevándorlók közül, akik a migrációt megelőzően szakmunkásként vagy képzett alkalmazottként dolgoztak, 38 százalék jelenleg alacsonyabb munkakörben dolgozik, s mindössze 13 százalékuk tölt be olyan állást, amely magasabb képesítésűnek számít, mint az, amelyet a migráció előtt betöltött, miközben 43 százalékuk ugyanolyan társadalmi-szakmai munkakörben dolgozik.
A felsőfokú végzettség sem véd a lefelé irányuló szakmai mobilitás kockázatával szemben: az említett helyzetben lévő afrikai bevándorlók 36 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (Jó kérdés, hogy mennyit érnek ezek a diplomák - a szerk.)
(MTI)
