A moldovai parlament végső olvasatban elfogadta a törvénytervezeteket a Független Államok Közössége alapító szerződéseiből - a közösség létrehozása, az alapokmány és az Alma Ata-i nyilatkozat - való kilépésről.
A döntést a képviselők kétharmados többséggel hozták meg a törvényhozó testület honlapján közvetített ülésen.
"Felmondjuk a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló, 1991. december 8-án Minszkben aláírt megállapodást, valamint a Független Államok Közösségének létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, 1991. december 21-én aláírt jegyzőkönyvet. <...> Felmondjuk a Független Államok Közösségének 1993. január 22-én Minszkben elfogadott alapokmányát" - áll a törvényjavaslatokban.
Miután az ország elnöke jóváhagyja a határozatokat, és azok hatályba lépnek, a köztársaságnak 12 hónappal a közösségből való kilépés előtt értesítenie kell a FÁK Végrehajtó Bizottságát.
Moldova ugyanakkor azt tervezi, hogy továbbra is részt vesz számos, a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó megállapodásban, különösen a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződésben. Ahogyan Szergej Lebegyev, a FÁK főtitkára moldovai képviselők kérdésére válaszolva megjegyezte, jelenleg 208 szerződés van hatályban a köztársasággal a FÁK keretén belül, ezek közül 104 a gazdasági együttműködést érinti. A tisztségviselő úgy vélekedett, az alapokmány felmondása nem teszi lehetővé a moldovai fél számára, hogy több szerződés rendelkezéseit teljes mértékben alkalmazza.
Moldova viszonya a FÁK-hoz a 2020-as elnökválasztáson győztes Maia Sandu államfő hatalomra kerülése után kezdett megváltozni. Sandu meghirdette az Európai Unióba történő integráció irányvonalát, és elutasította a részvételt a FÁK-csúcstalálkozóin.
Három évvel ezelőtt, 2023 februárjában a köztársaság kormánya bejelentette, hogy több mint 120, a FÁK keretében kötött megállapodást szándékozik felmondani. A külügyminisztérium adatai szerint Moldova már lezárta a 70 szerződésből való kilépéshez szükséges belső eljárásokat.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Chisinaunak ezt a politikáját kétszínűnek nevezte, megjegyezve, hogy a köztársaság hatóságai nem sietnek lemondani a közösségi részvétel nyújtotta társadalmi-gazdasági előnyökről, miközben kijelentik, hogy el akarják hagyni a szervezetet.
(MTI)
