Mielőtt rátérnék a szombati meccs felvezetésére, ejtsünk néhány szót a válogatott körüli változásról. Pár hete az MLSZ végre megtette a szükséges lépést, és Pintér Attilát menesztette - aki több elődjéhez hasonlóan, bukott kapitányként, némi pénzzel (15 millió) a zsebében távozott - és helyére Dárdai Pált nevezték ki, sajnos csak ideiglenesen.
 |
Az igaz, hogy Dárdai edzőként eddig még nem bizonyíthatott, viszont játékosként komoly karriert futott be, és 18 éve él Németországban. A németeket pedig nem kell különösebben bemutatni, hiszen a balul sikerült 2004-es Európa bajnokság után komoly fejlesztésekbe kezdtek labdarúgásuk terén, aminek eredményeként jelenleg ők a világbajnokok, és a Bayern München az aktuális klubvilágbajnok. (A német válogatott vb-címe nyilván köszönhető a sok honosított játékosnak is, akik színt vittek a sokak szerint unalmas német fociba - ezt persze nem mint követendő példát említem.) Dárdai 13 évig játszott a Bundesligában, szerepelt a Bajnokok Ligájában, volt bajnoki bronzérmes, kétszer Ligakupa-győztes, és a Hertha legtöbbet foglalkoztatott játékosa lett.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor Dárdai lehet az első szövetségi kapitányunk, aki korábban játékosként is szembekerült a románokkal. Igaz, sok sikerélményben nem volt része, hiszen 1998 és 2009 között ötször játszott az oláhok ellen, és csak egy döntetlenre, Hrutka János révén pedig egy rúgott gólra futotta.
A szőröstalpúak ellen egyébként is gyalázatos a teljesítményünk az elmúlt 33 évben. 1981 óta nem nyertünk meccset a románok ellen, pedig lett volna rá lehetőségünk. (Lásd: A számok nem hazudnak - a labdarúgó-válogatott "kisantant" elleni "teljesítményének" közel 20 éves mérlege)
33 év alatt kilencszer volt alkalmunk revansot venni a lassan évszázados megaláztatásért, de Fazekas László gólja óta a lefújás után nem örülhettünk a románok ellen.
Sőt 1972 óta nem is találtunk be Bukarestben, pedig azóta minden évtizedben megfordultunk ott legalább egyszer.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy keleti "jó szomszédaink" előtte több mint hatvan éven át képtelenek voltak legyőzni minket, de az én generációmnak teljesen kiesett a (pályán történő) románverés. Éppen ezért mondom, hogy engem nem érdekel, ha az összes többi meccsen kikapunk és utolsók leszünk (a játékosaink többsége amúgy sem érdemel többet), csak a románokat verjük oda-vissza!
 (Fotó: Ultras Liberi) |
Ha viszont a tavalyi bukaresti meccsből indulunk ki, akkor nagyobb esélyünk van rá, hogy "csont nélkül" kijussunk a franciaországi seregszemlére, mint hogy akár egyszer is kapura lőjünk Bukarestben. De engem nem érdekel, hogyan játszunk, hogy Dzsudzsák mennyi zselét ken a hajára, hogy milyen cigányt hallgatnak a meccs előtt, csak a románokat oda-vissza!
Magyar Harcos
Frissítés: A harmadik félidő a szavazófülkékben
Aki teheti, menjen, aztán mindenki jöjjön haza szavazni! - osztotta meg Vona Gábor Facebook-oldalán.
Bukarestből a szavazófülkébe! Bátor harcosok, akik elkíséritek a magyar válogatottat! A harmadik félidő a szavazófülkében lesz! Ne felejtsetek el hazafelé még leszavazni a Jobbikra! Akik pedig itthon maradtok, október 11-én szurkoljunk együtt a magyar válogatottnak, 12-én pedig győzzön a Jobbik!
 |
2. frissítés: Olvasónk figyelmeztetése a Bukarestbe most először utazóknak
Kedves Barátaim!
A Bukarestbe most először utazók figyelmét felhívnám arra, hogy az ottani lakosságon senki se lepődjön meg, ugyanis egyik utolsó nemzeti hősünk, aki magyar huszártisztként 1916 decemberében a területrabló hiénákat Erdélyből kiverve a központi hatalmak seregeivel elfoglalta Bukarestet, az ottaniakról így írt:
"Az 'idegenlégió' öt vagy hat lovasából összeállítottam egy járőrt, és azzal Chitilla felől lovagoltam az elővárosba. A vidéket még a békeidőből ismertem. A cukorgyár kéménye nem füstölt. Azt azonban nem lehetett volna mondani, hogy a hely el volt hagyatva. Sőt ellenkezőleg! A látszólag cigányokból álló csőcselék már fosztogatott. A 'látszólag' szót bizonyos célzatossággal használom, mert a Bukarest vidéki köznép oly fekete, hogy a cigányoktól alig vagy egyáltalában nem lehet megkülönböztetni..."
Forrás: Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Jó utat! Hajrá magyarok!
Kapcsolódó: Könyvajánló: Futballsztár Erdélyből
