A második világháborús Luftwaffe legfejlettebb vadászgépének a Focke-Wulf 190-est tartják. Ennek a legnagyobb számban gyártott, „A” verziója a BMW 801 csillagmotort használta. Ez a motor több jelentős fejlesztést is alkalmazott, ami lehetővé tette a nagy teljesítményt és sebességet. Alább a világháború végén alkalmazott Erhöhte Notleistung (megemelt szükségteljesítmény) működését írjuk le.
Alapvető jellemzők
A Harmadik Birodalom legnagyobb számban gyártott csillagmotorja a BMW 801 volt. A típus egy kétsoros, 14 hengeres csillagmotor volt. Az első verzió felszálláskor 1560 metrikus lóerőt adott le, amit a fejlesztés során 2000 lóerőre növeltek.
Az egyik jelentős fejlesztés a 100 oktános üzemanyag alkalmazása volt, amit a D–2 verzión vezettek be. Emellett több másik fejlesztést is kipróbáltak.
 Rajz a BMW 801-ről |
Kompresszorok és fojtás a második világháború idején
A második világháború idején a legtöbb korszerű vadászgépnek kétsebességes kompresszora volt. Ez úgy működött, hogy felszálláskor az alacsonyabb sebességen működött a kompresszor, majd a magasság növekedésével, ahogy csökkent a légnyomás, átváltott a magasabba.
Ez a technikai megoldás azt eredményezte volna, hogy a magasabb sebességbe kapcsoláskor a motorba túl sok levegő töltődött volna. Ezért a kompresszor hatását annak a lefojtásával korlátozták. Miközben a repülőgép tovább emelkedett, a fojtás hatása egyre kisebb lett, és a kompresszor méretezési magasságának elérésekor teljesen nyitott helyzetbe váltott.
Ez egyszerűbb volt, mint változó fordulatszámú kompresszort (ami például a Messernek volt) alkalmazni, bár jelentős teljesítményveszteséget okozott, mivel a kompresszor nagyobb nyomást állított elő, mint amire szükség volt.
A BMW 801 a háború végén: a BMW 801 TU
A Focke-Wulf 190-es legnagyobb mennyiségben gyártott verziója az A8 volt, amit ’44 februárjától gyártottak. Ez a verzió ’44 nyarán új motort kapott, aminek BMW 801 TU volt a jelölése.
 A8-as verziójú FW 190-es |
A BMW 801 TU motor teljesítményét az Erhöhte Notleistung (megemelt szükségteljesítmény) üzemmód beépítésével növelték meg. A megemelt szükségteljesítmény működésének a lényege az volt, hogy felülírta a feltöltés fojtását vezérlő rendszert. Ez által nagyobb nyomással áramlott a levegő a hengerekbe. Így a teljesítmény a 801-es korábban alkalmazott D–2 verziójának 1700 lóerős felszállóteljesítményről a TU esetében 2050 lóerőre nőtt az Erhöhte Notleistung alkalmazása esetén.
A megemelt szükségteljesítmény alacsony magasságon 1.42 atmoszféráról 1.58 atmoszférára, míg közepes magasságon 1.42 atmoszféráról 1.65 atmoszférára növelte a hengerekbe nyomott levegő nyomását. Ez által a 190-es sebessége alacsony magasságon 22 km/ó-val, míg a közepes magasságon 25 km/ó-val nőtt.
 A Focke-Wulf 190-es A8-as verziójának sebessége a repülési magasság függvényében. A függőleges tengely a repülési magasságot jelöli (kilométerben), míg a vízszintes a sebességet (km/h-ban). Az Erhöhte Notleistung alkalmazásával a 190-es a szürkített területet nyerte |
Nagy magasságon nem növekedett az Erhöhte Notleistung bevezetésével a teljesítmény, mivel ott a BMW-motor eleve fojtás nélkül üzemelt.
(Olvasónktól)
Korábban írtuk:
Forrás:
