A vizsgálat az Imperial College London tavaszi vizsgálatát vette alapul. Ez volt az, amelyik még a járvány berobbanását jósolta, és a kijárási korlátozások, illetve a bezárások mellett érvelt. Az Edinburgh-i Egyetem kutatóinak számításai szerint viszont az intézménybezárások inkább kitolták a járványt, az újabb hullámokra több halottat hagyva. Szerintük a távolságtartási intézkedések is jóval hatékonyabbak, ha leginkább a hetven feletti korosztályra koncentrálódnak.

A tanulmány arra jutott, hogy az említett szigorú tavaszi intézkedések sikerrel jártak abban, hogy megakadályozták a kórházak túltelítődését, az intenzív ágyak maximális igénybe vételét. Viszont sikertelenek voltak abban, hogy minimalizálják a halottak számát. Míg az első hullám súlyosságát sikerült enyhíteni, addig jóval kitettebbek lettek a britek (és a modell alapján nyilván mások is) a következő hullámoknak. A kutatás úgy találta, nagyon különböző stratégia lenne szükséges a különböző korban lévő emberek számára, a koronavírust nem úgy kell kezelni, mint mondjuk egy influenzajárványt.

Acklandék kutatása szerint a tavaszi járványstratégia jobban fókuszált arra, hogy összességében kevesebb fertőzött legyen a társadalom egészében. Azt viszont nem vette figyelembe, hogy hosszú távon mennyi halott lesz az újabb és újabb hullámokkal. Az Imperial College ebben is ment szerintük mellé, miután azt modellezte, hogy az Egyesült Királyságban 510 ezer halott lesz a szigorú korlátozó intézkedések nélkül. Nem véve be a számításba, mi történik, ha a fiatalabb korosztály inkább egymást fertőzi meg, de a fókuszált intézkedésekkel sikerül az idősebbektől, így például az otthonokban élőktől távol tartani a vírust.

Emellett persze számos más szempont lehet a koronavírus-járvány kezelését illetően. Többen amellett érvelnek például, hogy hiába vészeli át a fiatalabb korosztály meghatározó része a fertőzést, de a vírus egyes esetekben túlzottan megviselheti a szervezetet, és lehetnek kellemetlen hosszú távú hatások. A járvány jelenlegi fázisában ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy sikert lehetne elérni minden fronton: a lehető legjobban csökkenteni az egészségügy terhelését, a halottak számát, és védeni a fiatalabb korosztályt is. Amíg nincs vakcina, a járvány valamilyen mértékben, időszakonként felerősödve mindenképp terjed, és egyes kutatói vélemények szerint az oltóanyag érkezése sem azonnali csodafegyvert fog jelenteni, inkább a védekezés harmadik fázisát hozza el. Ez azt is jelenti, hogy még hosszú távon kell berendezkedni a vírussal való együtt élésre, és az időszakos korlátozó intézkedések inkább csak a gazdaságot viselik meg, míg a járványt kitolják, az enyhítéséhez csak meghatározott időre járulva hozzá.

Ackland szerint egyébként az Imperial modellje nagyjából pontos volt egyéb becslésekben. Erről szintén a BBC rádióműsorában beszélt, kifejtve, hogy a tavaszi tetőzés valóban áprilisban volt, és valóban tíz százalék fertőződhetett meg. Legalábbis az antitestkutatások szerinte ezt igazolják. Az Imperial azt is állította továbbá, hogy lesz második hullám, ami a korlátozások feloldásával lassabban fog terjedni. Most pedig épp ezt láthatjuk. Az Imperial modelljét idővel egyébként több kritika is érte, főleg amiatt, mert Neil Ferguson ezekre hivatkozva érvelt a szigorú korlátozások mellett.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint viszont nem lehet egy megfelelő stratégia a koronavírus-járványra, minthogy mást kell csinálni, ha a cél az egészségügy terhelésének csökkentése, és mást, ha a halottak számát szeretnénk minimalizálni. A British Medical Journal-ben megjelent kutatás szerint a britek inkább előbbire koncentráltak. Acklandék viszont abból indultak ki, hogy a járvány végére a társadalom egy jelentős része át fog esni a fertőzésen – és nem mindegy, hogy ezt megpróbáljuk inkább a fiatalabb korosztályra koncentrálni, vagy hagyjuk, hogy minden korosztályt ugyanúgy elérjen egy idő után, és az idősebbek közt sokkal több áldozatot szedjen.

(Magyar Hang)