Míg egy évvel korábban Kijevben döntő áttörésre készültek az orosz védelmi vonalak ellen Zaporizzsjában, addig egy évvel később sokkal szerényebbek az ukránok céljai a nyáron: a nyugati fegyverek segítségével tartani a védelmi állásokat. A cikk szerint az oroszok nem fognak érdemben változtatni az eddigi taktikájukon, továbbra is extrém sok erőforrást fognak elpazarolni minden egyes területi nyereségért.

A lapnak nyilatkozott egy a neve elhallgatását kérő magas rangú ukrán katonai tisztviselő, aki szerint Ukrajnában a legnagyobb problémát egyértelműen a létszámhiány okozza. Szerinte nincs elegendő katonájuk ahhoz, hogy jelentős ellentámadásba tudjanak lendülni például Harkivnál.

A frontvonal statikussága miatt mindkét fél mélységi támadásokkal igyekszik taktikai előnyt szerezni. Moszkva várhatóan tovább fogja rombolni az ukrán energetikai infrastruktúrát, míg az ukránok az utánpótlási útvonalakat és a logisztikai központokat támadhatják.

Kiemelt figyelmet kapott még a nyár elején a harkivi orosz offenzíva, amely azzal fenyegetett, hogy a háború előtt a második legnagyobb ukrán várost is elérheti. A kezdeti gyors előrenyomulást követően viszont az akció kifulladt. Moszkva ekkor azt mondta, hogy ütközőzóna létrehozására törekszik, ám ennek a szerepe azt követően csökkent az oroszok számára, hogy Washington engedélyezte az ukránok számára, hogy több fegyverét is bevesse közvetlenül orosz területek ellen. A másik elképzelés az volt, hogy az oroszok csak szét akarják húzni az ukrán védelmet, mivel Kijev kénytelen lesz a támadás hírére átvezényelni alakulatokat máshová. A májusi támadás megindulásakor arra panaszkodtak sokan a védők közül, hogy a térségi védelmi vonalak kiépítettsége nem megfelelő, ám az azóta eltelt közel két hónapban ezt a hiányosságot is elkezdték pótolni.

A legfontosabb kérdés a WSJ szerint, hogy az oroszok terveznek-e nagyszabású nyári offenzívát indítani. Az elmondások alapján az ukránok nagyon jó hírszerzési képességekkel rendelkeznek, ezért azonnal kiszúrják, ha mozgolódnak az ellenséges csapatok.

A névtelen ukrán forrás azonban hozzátette, hogy ez azért kellett, mert Moszkva a háború során már többször is határozott előre nem kiszámítható támadásról. Az elemzés azzal zárul, hogy Ukrajna számár az idei nyár egyértelműen a védekezésről és a pozíciók tartásáról fog szólni, mivel a nagyobb támadás indításához a jelenleg meglévő tartalékok többszörösét kellene összegyűjteniük.

Kifejezetten drónok likvidálására fejleszt az orosz hadiipar egy kis méretű és gyors pilóta nélküli repülőgépet – írja az orosz védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Rybar think-tank.

A Bogan-9SzP láthatólag egy egyszer használatos kamikaze drón lesz, melynek lényege, hogy nagy sebességgel nekicsapódik az ellenséges drónoknak, majd a benne lévő robbanószer felrobbantja mindkét drónt. Állítólag lézer és radar segítségével is célpontot lehet kijelölni a drónnak, az pedig akár 200 kilométer/órás sebességgel is rá tud repülni a célra.

A Rybar elemzésében megállapítja: még nem tesztelték sose élesben a drónelhárító rendszert, így nem tudni, mennyire hatékony. Nyilván az árazás is fontos kérdés; akkor van értelme ezeket a drónokat nagy tömegben sorozatgyártani, ha olcsón lehet őket alkalmazni a csatatéren. Lehet ugyanis, hogy az olcsó, egyszerű kínai drónok ellen például jobban megéri egy elektronikus harcászati rendszert vagy légvédelmi gépágyút használni.

A drónok észlelése szintén probléma: a Bogan-9SzP akkor tudna igazán nagyot alkotni, ha lenne benne valamilyen automatikus célkereső rendszer, amely azonosítani tudja és be tudja mérni a kifejezetten halk és kis méretű katonai drónokat is. Egyelőre erről még nincs szó, de a rendszer fejlesztés alatt áll.

Ukrajna is többször próbálkozott "drónvadász drónok" létrehozásával, egy olyan megoldást is bemutattak, amely egy rögzített géppuskával lőtte volna le a levegőből a lassú és nagy méretű Sahed-drónokat. Nincs arról információ, hogy akár egyetlen ilyen eszköz is működőképesnek és hatékonynak bizonyult volna.

(Portfólió)