A biztonságpolitikai konferenciát az előző 18 évben Pozsonyban rendezték meg. Róbert Vass, a Globsec elnöke szerint a fórumot azért hozták át a rendezők Prágába, mert Pozsonyt már kinőtték, s az ottani háttér már nem bizonyult elegendőnek a rendezvény megtartására.

A háromnapos prágai Globsec konferencián, amely felett a cseh köztársasági elnök vállalt védnökséget, mintegy tíz államfő, kormányfő és húsz védelmi- illetve külügyminiszter vesz részt Európából, a Közel-Keletről és Délkelet-Ázsiából.

Petr Pavel szerint Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni, amelynek a kimenetele bizonytalan. Az idő akkor fog Ukrajnának dolgozni, ha az ország támogatói összefognak, és leszűrik a konfliktus eddigi tapasztalatait. A béketárgyalásokhoz Ukrajna "hosszú távú és kiszámítható" támogatására van szükség.

"Egyre nagyobb konfliktusokkal teli világban élünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló nemzetközi jogrend nemcsak a Nyugat, de az egész nemzetközi közösség számára előnyös" - vélekedett a cseh politikus.

Petr Pavel aláhúzta, hogy "a nyílt konfliktus mindenki számára katasztrófa. Ez Oroszországra is érvényes, amely biztosan gyengébb és sebezhetőbb, mint 2022 előtt". Szerinte "jelenleg Kína van abban a helyzetben, hogy a legtöbbet teheti az ukrajnai konfliktus befejezése érdekében".

Európának meg kell találnia az eszközöket saját védelmére és az esetleges támadók elrettentésére - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Petr Pavelt követően mondott beszédet több száz résztvevő előtt. Leszögezte: éppen ezért azt tervezi, hogy az új Európai Bizottságban biztost nevez ki, aki az EU védelmével fog foglalkozni.

A béke nem csak azt jelenti, hogy nincs háború, hanem olyan elrendeződést is, amely lehetetlenné teszi a háborút - vélekedett Von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke szerint Közép-Európa nemcsak földrajzilag fekszik Európa szívében, hanem az Európai Unió jövője szempontjából is alapvető politikai és stratégiai jelentősége van. A térség országai többségének ellenállóképessége az orosz agresszió ellen tiszteletreméltó - szögezte le beszédében Ursula van der Leyen.

Von der Leyen: hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért?

Von der Leyen azzal kezdte, hogy ma Európában az új realitást az jelenti, hogy Közép-Európa nemcsak földrajzilag, de politikailag és stratégiailag is kiemelt az EU jövője szempontjából, és a cseh, illetve a lengyel gazdaságot dicsérve mondta el azt is, hogy az EU nyugati fele sokat tanulhatna versenyképesség terén a keleti féltől.

Majd áttért az Ukrajna elleni orosz háborúra, melyben szintén kiemelt szerep jutott erre a régióra, hiszen az európai szolidaritás központja lett. Von der Leyen az oroszok által indított agresszió eddigi pusztításának összefoglalása után azzal folytatta, hogy Európa ismét megtanulhatta, a békét nem szabad biztosítottnak tekinteni. Kitért arra is, hogy a régió országai már évekkel korábban figyelmeztettek Putyin valódi céljaira, és hallgatniuk kellett volna Közép- és Kelet-Európára. (Von der Leyen 2013 és 2019 között német védelmi miniszter volt.) (Ebben a minőségében a korrupciós botrányok és a Bundeswehr lepusztulása, amit felmutathat - a szerk.)

Majd azzal folytatta, hogy vannak politikusok az EU-ban, sőt, még ebben a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat hibáztatják a háborúban. Nem Putyin vágyát a hatalomra, hanem Ukrajna szabadságvágyát okolják a történtekért. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy Orbánra utalhat, de még egyértelműbbé tette, hogy utána így folytatta:

Azzal folytatta, hogy az európiaiak sokféle nyelvet beszélnek, de egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás, a szuverenitás a megszállással. Ezért szerinte azok, akik Ukrajna támogatásának felhagyásával érvelnek, nem békéért, hanem megbékítésért és Ukrajna alávetettségéért érvelnek. A megbékítésre ugyanazt az appeasement kifejezést használta, mint David Pressman amerikai nagykövet pár nappal azelőtt, amivel az angolban az agresszív hatalmakkal szemben konfliktuskerülő diplomáciát írják le. Leggyakrabban a második világháború előtt a "nácikkal" egyezkedő brit kormányokra szokták használni ezt a kifejezést.

Beszédében ezután azzal folytatta, hogy szerinte a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem egy olyan megállapodás, ami a háborút lehetetlenné és szükségtelenné teszi. Épp ezért az a feladatuk, hogy elérjék, Ukrajna ilyen típusú békéről tárgyalhasson, ennek pedig az európai integráció elősegítése az útja.

A végén kitért arra is, hogy az orosz háború két dolgot megtanított Európában: egyrészt hogy illúzió volt, amit évtizedeken át sokan gondoltak, hogy a gazdasági kölcsönös függőség a biztonság útja, és az oroszok sosem támadnának Európára, amíg az onnan veszi a gázt. De kiderült, hogy Putyin saját hazájának gazdagodását is feladta a saját birodalmi törekvéseiért. A háború kezdete óta Európa rengeteget fektetett be megújuló energiaforrásokba, így Putyin zsarolása nemcsak hogy nem jött össze, de még gyorsította is az európai energiaátállást.

A második lecke pedig, hogy hosszan elhanyagolták a védelmi kiadásokat, most ez látványosan felpörgött. Mint von der Leyen fogalmazott, nem tudja túlságosan hangsúlyozni az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás fontosságát, és ezért mély hálát, de felelősséget is érez: Európa védelme elsősorban Európa feladata kell legyen, épp ezért aztán az európai országok jelentősen növelték védelmi kiadásaikat az elmúlt két évben.

(MTI - 444 nyomán)