Sajtónyilatkozatában a tárca úgy fogalmazott: ha az ICC hivatalosan kérné olyan információk átadását, amelyek a gázai háborús bűncselekmények gyanújának kivizsgálásához kapcsolódhatnak, a brit kormány nemzetközi kötelezettségeivel összhangban megfontolná e kérés teljesítését.

A minisztérium hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem részese a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet és Izrael konfliktusának, és a brit királyi légierő (RAF) által a gázai légtérben végrehajtott rendszeres felderítő repülések kizárólagos célja a Hamász által elhurcolt túszok kiszabadulásának elősegítése.

A Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A palesztin szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül többen szintén életüket vesztették, sokan pedig még mindig fogságban vannak.

Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

A konfliktusnak eddig több mint 40 ezer halálos áldozata van az övezetben.

Az ICC brit főügyésze, Karim Khan májusban kérte a törvényszék illetékes kamarájától elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter, valamint a Hamász több vezetője - köztük Iszmail Haníje és Jahja esz-Szinvár, az iszlamista szervezet egykori két első számú irányítója - ellen a gázai konfliktus során elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával.

Haníje és Szinvár azóta meghalt; mindkettőjükkel izraeli katonai rajtaütések végeztek.

Komoly feszültséget szított Izrael és Nagy-Britannia között, hogy a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány jelezte: konzervatív párti elődjével ellentétben nem készül kifogást emelni a hágai törvényszéknél az elfogatóparancsok kiadása ellen.

David Lammy brit külügyminiszter nemrégiben bejelentette az Izraelnek szánt brit fegyverexport részleges felfüggesztését is, azzal az indokkal, hogy London szerint nem zárható ki a nemzetközi humanitárius jog megsértése e fegyverek használata esetén.

A londoni védelmi minisztérium pénteken közölte azt is, hogy a brit légierő 12 500 adag élelmiszert és 79 csomagnyi hadszíntéri orvosi felszerelést szállított a libanoni reguláris hadseregnek. A szállítmányokat a libanoni haderő kérte.

A brit védelmi tárca pénteki nyilatkozata hangsúlyozta: a segítségnyújtás is demonstrálja Nagy-Britannia elkötelezettségét "az egyetlen törvényes libanoni fegyveres erő" támogatása mellett.

Izrael a gázai harcokkal egy időben az Irán támogatta libanoni Hezbollah síita milíciával is hadban áll, de ez a fegyveres csoport nem azonos a libanoni reguláris haderővel.

(MTI nyomán)