![]() |
Kifejezetten betegcentrikus, udvarias idegenvezetők kísérik a mentőben fekvő embertársunkat. Ennek legnagyobb előnye, hogy amíg kórházról kórházra furikázik a szerencsétlenje, legalább hiteles tájékoztatásban részesül az átszenvedett útvonalon. Sokaknak kevés lehetősége volt, hogy megismerje hazáját, de egy rosszullét, egy baleset remek alkalom arra, hogy erre fordítsa idejét, mert ha már megtörtént a baj, akkor már úgyis mindegy. Nem dolgozik, nem termel dzsídípit, akkor meg hadd menjen! Isten hírivel.
A koncepció a következő: ha bárhol kerül mentőautóba, mintegy üdülési pech beváltóhelyként, élményutazásba kell részesülnie, s a fővároson keresztül kell haladnia a kijelölt kórházhoz. A parlament előtti elvonulás kötelező, s ha a jobb keze nem szakadt le, akkor tisztelegnie kell! Eközben a szakképzett idegenvezető hiteles tájékoztatást nyújt a főbb épületekről, építményekről, a kerület hírességeiről, nevezetességeiről.
Ha közben a páciens valahol szivárogni kezd, akkor szigetelőszalaggal letapasztja azt. Ha a kijelölt proszektúra a fővárosban van, akkor nem kell tovább mennie, de ha valamely vidéki patológiára kell szállítani, akkor azt csak az M hullás körgyűrűn való áthaladással tehetik meg. Ez nagyrészt megkönnyíti az agonizálást, mivel keskeny sávjain a rokonság rendkívül jó eséllyel pályázhat az eutanázia büntetlen elvégzésére.
Név és cím a szerkesztőségben









