A Szabadság téri megszállási emlékműnek több szempontból sem lehet létjogosultsága – mondta a Népszabadságnak Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki tiltakozik a terv ellen. (Az ellen bezzeg nem tiltakozik, hogy azok szellemi örököseinek a lapja fordul hozzá, akik a magyarországi németeket kitelepítették vagy a Gulágra küldték meghalni - a szerk.) A szobor mondanivalója szerinte ellehetetleníti a hiteles történelmi szembenézést, a német nemzetiségi közösségben is komoly ellenérzéseket kelt. Reméli, hogy a kormány belátja a hibáját, és eláll a szándékától.
 Heinek Ottó - a Népszabadságnak nyilatkozik, s a zsidók kenyerét elvéve retteg a "neonáciktól és újnyilasoktól" |
A németek önkormányzatának vezetőjét levélben kereste meg Heisler András, a Mazsihisz elnöke, véleményét kérve a megszállási emlékműről. (A '45 után a németek ellen zsidók által elkövetett atrocitásokról érdekes módon nem kérte ki a véleményét.)
Heinek Ottó válaszlevele a Mazsihisz elnökének még a rendkívüli közgyűlés előtt született. Ebben többek között azt írta: fontosnak tartják a múlttal való "korrekt, tisztességes, a felelősség kérdését nem megkerülő szembenézést". Kitért arra, hogy Németország – ahogyan azt korábban a budapesti német nagykövetség közleménye is hangsúlyozta – "tisztában van a II. világháború alatt elkövetett bűntettek iránti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget". Hozzátette: példaértékűnek tartja a "múlt feldolgozásának" (értsd: kollektív agymosás, bűntudatkeltés, éjjel-nappal holokausztozás, hazafias jelképek, jelszavak betiltása stb. - a szerk.) Németországban zajló folyamatát, a "demokratikus politikai erők konszenzusos összefogását és fellépését a szélsőséges megnyilvánulások ellen", és nem utolsósorban azt, ahogyan "szakmai és társadalmi viták útján az emlékezetkultúra épül".
– A német megszállás Budapestre tervezett emlékművével kapcsolatosan közösségünkben is komoly aggodalmak, kérdések és ellenérzések merültek fel – állította Heinek Ottó. "Már az emlékmű felállításának szándéka is, de különösen a nyilvánosságra került látványterv azt üzeni, hogy minden bűn, minden gonoszság 1944. március 19-én kezdődött, és mindenért kizárólagosan a megszálló idegen hatalom viseli a felelősséget."
Heinek úgy véli, helye van 2014-ben a német megszállásra való emlékezésnek, "ennek az emlékműnek azonban több szempontból sem lehet létjogosultsága". "Mélységesen egyetért" a Mazsihisz elnökével abban, hogy "az emlékmű mondanivalója ellehetetleníti a hiteles történelmi szembenézést".
A szobor esztétikai megítélésére a német nemzetiségi vezető nem szívesen vállalkozik, azonban az, hogy az emlékmű Németország címerállatát használja szuggesztív és egyszerű üzenet megfogalmazására, sértő a német államra és a német népre nézve. A minden áldozatra való közös emlékezés igényét Heinek Ottó nyomaiban sem látja megfogalmazódni a szoborban. Annak "veszélyét" viszont reálisnak tartja, hogy az emlékmű a "neonácik, újnyilasok szimbolikus helyévé váljon". Ennél már csak az lenne veszélyesebb – jegyezte meg –, ha az emlékmű az iskolai történelemoktatásba is beépülne.
"Meggyőződésünk, hogy a zsidóság tragédiájára való méltó emlékezés csak a zsidó szervezetekkel történő egyeztetés és közösen kialakított konszenzus eredményeként lehetséges. Budapesten, ahol a holokauszt utáni Európa egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége él, olyan emlékművet állítani, amely aggályokat és ellenérzéseket kelt a tragédiát elszenvedettekben és leszármazottaikban, nem szabad!" – jelentette ki válaszlevelében Heinek Ottó. Abban bízik, hogy a kormány belátja hibáját, és a konszenzuskeresés útjára lépve eláll az emlékmű felállításának szándékától. Végezetül a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevében kinyilvánította a Mazsihisz, illetve a zsidó közösség iránti szolidaritását és támogatását.
Köves Slomó, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezető rabbija az emlékmű kapcsán javasolta: a rendkívül komplex kérdés elemzésére ne történészbizottságot hozzon létre a Miniszterelnökség, hanem az MTA II. (történelem- és filozófia-) osztálya véleményét kérje ki a nemzeti emlékezet ilyen horderejű ügyében. Legyen az a "megszállás áldozatainak emlékműve", a Veritas intézet vagy akár egy új holokausztmúzeum kiállítási tartalma.
(Kuruc.info - Nol nyomán)
