A Homvédelmi Minisztérium és a Boross Péter nevével fémjelzett Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) lassan egy esztendeje, 2013. október 11-én kívánta újraavatni a Rongyos Gárda Budapesten eltemetett hősi halottja, Vámossy Tibor sírszobrát a Farkasréti temetőben, amely eseményre a síremlék restaurálásának kitartó kezdeményezője, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem kapott meghívót. Ám amint arról portálunk beszámolt, az említett időpontban csak a Jobbik politikusai, hívei és más nemzeti érzelmű magyarok jelentek meg Vámossy Tibor sírjánál. A hazát korábban Afganisztánban védő Honvédelmi Minisztérium és a gyakorta holokausztozó Nemzeti Örökség Intézete ugyanis valakik intésére, vagy csak a jól ismert önkéntes megfelelési kényszerből az utolsó pillanatban meggondolta magát, gyáván meghátrált, nem mert eljönni a két világháború közti időszak egyik legjelentősebb szobrásza, Ditrói Siklódy Lőrinc alkotásának újraavatására.

A történethez hozzátartozik, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézete a Rongyos Gárda, s azon belül a Vitéz Somogyváry Gyula És mégis élünk című történelmi regényében is megörökített Vámossy Tibor emlékét Hende Csabánál és Boross Péternél valószínűleg régebben ápoló Jobbik távol tartásával, titokban szerette volna megejteni. A közel egy évvel ezelőtti szervezők ennek érdekében csak a "csókosoknak", tehát a "magukfajtáknak" postázták ki a meghívókat, ám Novák Előd, a Rongyos Gárda emlékét régóta ápoló jobbikos politikus az utolsó pillanatban tudomást szerzett az előkészületekről és részvételre hívta a nemzeti ellenzék híveit.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézete tehát lefújta az eseményt, de annyira az utolsó pillanatban, hogy szinte nem volt idejük értesíteni az általuk meghívottakat, vagy legalábbis nem mindenkit, ezért a Nöri két megbízottja a Vámossy Tibor restaurált sírszobra elé érkezőket előbb külön-külön megkérdezte, hogy van-e meghívójuk, majd közölték velük, hogy az újraavatásra későbbi időpontban kerül sor... (Azóta elmúlt közel egy esztendő, de szó nem volt az újraavatásról.) A nemzeti érzelmű magyarok azonban 2013. október 11-én sem fordultak sarkon, hanem gyertyagyújtással és virágokkal emlékeztek a Rongyos Gárda hőseire.

Vámossy Tibor hősi halált halt rongyos gárdista Ditrói Siklódy Lőrinc alkotta, a Jobbik többszöri kezdeményezésére restaurált sírszobrának újraavatására a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézetének tavalyi gyáva meghátrálása után 2014. augusztus 28-án, mintegy 150 emlékező részvételével a nyugat-magyarországi felkelés 93-ik évfordulóján került sor a Farkasréti temetőben.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke a síremlékmű újraavatási, megáldási szertartásának levezetője elöljáróban elmondta, hogy a trianoni megemlékezések állami szintre emelésének kezdeményezése után a Jobbik Magyarországért Mozgalom a Rongyos Gárda történelmi megítélésének megváltoztatását szeretné elérni, korábban ezért akarta a saját költségén Vámossy Tibor síremlékét fölújítani, illetve mellette elhelyezni egy tájékoztató táblát. A Jobbik örömmel fogadta, hogy a kormány végül is elvállalta a sírszobor fölújítását és elismerte a Rongyos Gárda nemzeti jelentőségét, a haza területének védelmében kifejtett küzdelmét. Ám kissé fájó szívvel vettük tudomásul, hogy a kormány végül a szűk körben meghirdetett avatóünnepséget is lemondta, jelentette ki Novák Előd.

Kosaras Péter Ákos történész, a Horthy Miklós Társaság elnöke, a nyugat-magyarországi fölkelés témájának szakértője beszéde elején emlékeztetett rá, hogy Ausztriával egyek voltunk az első világháborús fronton és a háború utáni megaláztatások terén is. De a háború után mind itthon, mind Bécsben idegen érdekeket szolgáló, leginkább vörös társaságok kaparintották meg a hatalmat és árulták el mindazt, ami megmaradt a dunai monarchiából. Az osztrákok bejelentették igényüket Moson, Sopron és Vas vármegye egyesítésére. Héjjas Iván felkelői képezték a Rongyos Gárda alapját, de fölkeltek többi között a selmecbányai akadémiáról elűzött diákok és a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatói is. 1921. augusztus 28-án fegyvert fogtak az osztrákok, hogy megszállják a diktátumban nekik ígért magyar területeket. A vörös Ausztria vörös hadseregét, a Volkswehrt azonban puskatűz fogadta. Augusztus 28-án Ágfalvánál a magyar hazafiak megálljt parancsoltak az igazságtalanságnak, majd a felkelés átterjedt az egész térségre. Vitéz Somogyváry Gyula jobb és kifejezőbb címet nem is adhatott volna a nyugat-magyarországi honvédelmet leíró És mégis élünk regényének, mert a Rongyos Gárda harcosai igazán éltek a hazáért és az igazságért. A Rongyos Gárda küzdelme nem volt hiábavaló, mert Sopronban és környékén, nyolc községben népszavazáson dönthettek a hovatartozásról. Ha nincsenek nyugat-magyarországi fölkelők, ma nincs Sopron, a hűség városa, mondta Kosaras Péter Ákos.

Vári-Kovács Péter, zenész és színművész néhány évvel ezelőtt fölkutatta az 1921-ben kiadott, Lajtabánság-induló néven is ismert Kuruc riadó a soproni sáncon című vers megzenésített változatát, amelyet Vámossy Tibor farkasréti sírjánál Tumbász Márton hegedűs társaságában adott elő. Az igen dallamos, jó hangulatú indulóról Novák Előd azt mondta, hogy filmzenének sem lenne rossz, utalva ezzel arra a korábbi megjegyzésére, hogy oktató célzattal ideje lenne már állami költségvetésből játékfilmet készíteni a Rongyos Gárda hősiességéről. Vári-Kovács Péter és Tumbász Márton a megemlékezés vége felé előadta a Kárpátia zenekar Rongyos Gárda-indulóját is.

Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitánya elöljáróban hangsúlyozta, hogy a Gárda mindig is készen állt védelmezni a hazát. A vörösterror idején, 1919 áprilisában, dolgozták ki a Rongyos Gárda híres programját, amelynek egyik megállapítása: Magyarország a magyaroké, Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek, ezekért és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni, idézte a főkapitány. A második világháború után, 1948-ban a judeobolsevik hatalom fegyveres összeesküvés vádjával több egykori rongyos gárdistát ítélt halálra, mert tartottak a szellemiségüktől, s 1957-ben végezték ki az utolsó parancsnokot, emlékeztetett Mészáros István.

Szávay István, a Jobbik egyik országos alelnöke, történész dédnagyapja, Font Mihály, az olasz frontról hazatérve Nyugat-Magyarországon a Rongyos Gárda harcosa volt. Beszédének elején a jobbikos politikus kijelentette, hogy a Farkasréti temetőben újraavatni jöttünk össze és emlékeztetni azokra a hősökre, akik Nyugat-Magyarországon fegyvert ragadtak hazánk továbbcsonkításának megakadályozása érdekében. 1918. október végétől addig a magyar arisztokrácia legjobbjai által ellenőrzött hatalom fokozatosan a nemzetellenes erők, köztük szép számmal Ábrahám fiainak kezébe került, s főleg így történt ez a Tanácsköztársaság kikiáltása után, hangsúlyozta a jobbikos politikus, majd rámutatott: A bolsevik terror meggyilkolta és elüldözte nemzetünk legjobbjait. Károlyi Mihály és vörös elvtársai egy szűkebb esztendő alatt végrehajtották mindazt, amire a antant hatalmai a négyéves háborúban sem voltak képesek, azaz cseh, román és szerb megszállás alá került a kivéreztetett Magyarország, emlékeztetett Szávay István.

Az igazságtalanság ellen föllépő Rongyos Gárda hőseinek küzdelméről még manapság is hallgatnak, pedig példájukkal nekünk is üzennek: a haza, a nemzet védelme mindenek felett áll, s nincs vesztett ügy, a reményt soha nem szabad föladni. A Rongyos Gárda küzdelme bizonyítja, hogy Trianon nem volt végzetszerű, a győztesek tombolását meg lehetett volna fékezni, s a jelenleginél méltányosabb békét lehetett volna kiharcolni. A Jobbik sokadik kezdeményezésére sikerült helyreállítani Vámossy Tibor síremlékét, ám a kormány nem mert eljönni, magát képviseltetni az avatóünnepségen, mondta végül Szávay István.

Novák Előd összekötőszövegében elmondta, hogy a Rongyos Gárda hazánk területeinek megtartásáért kifejtett erőfeszítéseit, érdemeit mind a kormány, mind a Honvédelmi Minisztérium azzal is elismeri, hogy restauráltatta a Vámossy Tibor hősi halott műegyetemista farkasréti sírját jelölő Ditrói Siklódy Lőrinc alkotását. A Jobbik fontosnak tartotta, hogy az újraavatáskor a sírszobrot megáldják a római katolikus liturgia szerint, mondta a Jobbik alelnöke.

Lőrincz Zoltán Péter, a Farkasrét Mindenszentek plébániatemplom káplánja a sírszobor elé lépve elöljáróban kijelentette: "Azért gyűltünk össze, hogy kegyelettel emlékezzünk azokra, akik abban a hitben és reményben hunytak el, hogy halálból jön az élet. Ezért ebben az esti órában fohászkodjunk az Úrhoz, hogy irgalmazzon minden elhunytnak, akik a hitért, a hazáért és a magyarság megújulásáért ontották a vérüket, adták az életüket. Forduljunk a mi Urunk, Jézus Krisztus atyjához, hogy támasszon életet ebből az áldozatból, ne legyen hiábavaló a vérontás, az áldozat ebben a országban és sehol a világon. Isten adja meg a gyümölcsét annak, amit Tibor testvérünk tett önzetlenül a hazájáért és a hitéért" - mondta a káplán atya, majd a Mindenható áldását kérte Vámossy Tibor síremlékére.

A papi szolgálat után Vámossy Tibor újraavatott és megáldott síremlékén koszorút helyeztek el Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitánya és bajtársai, Láng Péterné, a Hegyvidéki Trianon Társaság elnöke, dr. Gaál Katalin, a Keresztény Demokrata Néppárt Budapest XII. kerületi elnöke és dr. Bácsy Zsolt önkormányzati képviselő, Szávay István alelnök a Jobbik Magyarországért Mozgalom Országos Elnökségének nevében. A név szerint is szólított koszorúzók után a rendezvényen megjelentek közül többen, így a Magyar Nemzeti Gárda képviselői is mécsest gyújtottak és virágot helyeztek el a sírnál.

Vámossy Tibor rongyos gárdista sírszobrának újraavatása és megáldása a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a koszorúzás után a Szózattal és a Székely himnusszal fejeződött be.

Hering József - Kuruc.info

A Jobbik évek óta megemlékezik a Rongyos Gárdáról, akik nélkül ma Sopron és környéke Ausztriához tartozna. A nemzeti párt nyomására mostanra a kormány is felvállalta a dicső hősök örökségét.