Nem kell Székelyföldre menni ahhoz, hogy például egy ottani magyar településen kitűzött székely zászlót a megszálló füstösképűek meggyalázzanak, hatalmi szóval eltávolítsanak vagy az ősi székely települések neveit magyarul is föltüntető helységnévtáblákat bemocskolják. Nem kell Székelyföldre menni, mert ugyanezt, talán még durvább kivitelezésben az „anyaországban” megteszik a posztkommunisták, haszonélvező ivadékaik, vagy szolgálatukban az itteni füstösök. Celldömölkön legalább hetekkel ezelőtt a fentebb említettek közül valaki vagy valakik kettéhasították a település éjjel-nappal forgalmas központjában álló emlékműre 2013 tavaszán kitűzött székely zászlót. A hosszában kettéhasított zászló alsó csücskeit az aljaemberek az emlékmű melletti fa ágára, illetve a turulmadár talpa alatti kardhoz kötözték, csomózták.

Hetek teltek el a celldömölki zászlógyalázás óta, de az ottani polgármesteri hivatal, önkormányzat, vagy ne adj' Isten az időnként önmagukat olyan szívesen mutogató „nemzeti” szervezetek, magánszemélyek, pártaktivisták nem látták helyesnek a meggyalázott székely zászló kicserélését, kijavítását. Forgalmas csomópontban, mindenki szeme láttára a meggyalázott székely zászló hetek óta kettéhasítva, a gúnyolódás szándékával, meg azért, nehogy azt higgyék, hogy csupán a szél szakította el, a két alsó csücskén megcsomózva éktelenkedik.

Amikor Magyarországon 2012 végén és 2013 elején az anyaországban a megszállt Székelyföld autonómiaküzdelmével azonosulva egyre több településen az önkormányzatok épületére kitűzték a székely zászlót, a celldömölki városvezetés az akkor még működő helyi Jobbik kérése ellenére ezt a gesztust egyre csak halogatta. Megunva a városvezetés tenni nem akarását 2013 februárjában Kirner Zoltán celldömölki római katolikus plébános fogott egy székely zászlót, és kitűzte azt a kommunista időkben a Járási Tanács épületéül szolgált, hajdani bencés kolostor egyik jól látható pontjára. A celldömölki városvezetés hosszas vívódás után 2013. április 12-én végül is a piros-fehér-zöld zászló mellé a székely zászlót is kitűzte. A meggyalázott székely zászlót Celldömölk testvérvárosa, a székelyföldi Erdőszentgyörgy elöljárói hozták a kemenesaljai településre.

A turulmadárral koronázott celldömölki országzászló-talapzatot, emlékművet, amiképpen Csonka-Magyarország szinte minden településén, Urmánczy Nándor kezdeményezésére a Trianonban véghezvitt országrablás elleni össznemzeti tiltakozás jegyében avatták föl 1929-ben a város központi helyén levő Széchenyi utcában, s rajta az országzászló lobogott. Az 1945-ös szovjet megszálláskor ennek a kegyeletes emlékműnek még „szerencséje” volt, mert nem döntötték le, törték össze a város semmirekellő új urai, hanem legtöbb ékétől megfosztva ugyan, de elég sokáig, egészen 1970-ig hagyták az eredeti helyén. A helybeliek a háború után az eredetileg országzászló-emlékmű talapzatára ráírták a kommunisták fülében kellemesen csengő, úgynevezett forradalmi események évszámait (1514, 1848, 1919, 1945), s ennek köszönhetően „történelmű emlékműként” megmaradhatott az országzászló-talapzat. A Széchenyi utcából 1970-ben azonban mégis áthelyezték a „turulszobrot” a Ligetbe, mert a helyén ebben az évben Antal Károly, a budapesti Szabadság téri szörnyemlékmű alkotója, „Kemenesalja szobrásza” felszabadulási emlékművet állított föl. 2011-ben ugyan nem az eredeti, de mégis központi helyre, a Szentháromság tér szomszédságába, fontos útelágazás mellé, sokak által látott helyre került a turulmadaras országzászló.

Nem tudjuk, hogy az elmúlt hetekben valaki vette-e magának a fáradságot ahhoz, hogy a Celldömölki Rendőrkapitányságon feljelentést tegyen ismeretlen tettes ellen a magyar nemzet részét képező székelység nemzeti jelképének, zászlójának meggyalázása miatt. Celldömölki olvasónk szerint azt mondják az emlékmű környékén tevékenykedő üzlettulajdonosok, hogy még karácsony előtt „a szél hasíthatta ketté” a zászlót... Ha ez tényleg így van, akkor a polgármesteri hivatal miért hagyja ilyen sokáig széthasított, meggyalázott állapotában, s ki csomózta a faághoz és a turul kardjához a két csücskét? Egyébként olvasónk fényképes beszámolója szerint ma, csütörtök reggelre a turulmadár „elengedte” a tépett zászló egyik csücskét, s már csak a faághoz van csomózva a lobogó másik csücske. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a rendőrség ezúttal is olyan határozottan és eredményesen lép-e majd föl, amiképpen teszi azt az izraeli zászlók égetése, a hanuka-gyertyatartók vagy a holoemlékművek megrongálása esetében. Persze csak akkor, ha nem a Ság hegy felől gyakran fújó szél volt a tettes.

Hering József – Kuruc.info