Muszlim zarándokhely vagy a kereszténységet védő hős emlékhelye? – kavarognak az érzések a szigetváriakban a helyi várban esetleg felépülő minaret miatt. Erről beszélt a helyi várnagy és a polgármester is. Soltész Miklós államtitkár pedig azt mondta, ahogy a várvédő Zrínyi, "a magyar kormány is a kereszténységért harcol", és eddig semmi olyat nem támogatott, ami ennek ellentmondott volna. L. Simon László államtitkár azt közölte, nincs kormánydöntés a szigetvári minaretről.
 |
I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres hadával vette ostrom alá a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, közben szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le, a kapitányt társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában.Nem akar muszlim zarándokhelyet a szigetvári várban a település polgármestere. A vár elsősorban Zrínyi Miklós emlékhelye, az ellene harcoló Szulejmán szultán át sem lépte az erődítmény kapuját, ezért sem lehet a rá emlékező, vallásos, muszlimok számára kialakított létesítménnyé tenni – szögezi le Vass Péter. A vár emlék- és nem zarándokhely, Zrínyi ezerszer fontosabb, mint a szultán – fogalmazott az önkormányzati vezető annak kapcsán, hogy a török állam újjáépíttetné a várban álló dzsámi csonka minaretjét.
Vass Péter hangsúlyozta, a város csak üzemelteti a várat, a műemlék a magyar államé. Ha tehát a tulajdonos úgy határoz, hogy bármit épít oda, az önkormányzat azt tudomásul veszi. Mint mondta, a török állam azt szeretné, ha a körülbelül harminc méteres minaret ismét teljes magasságában állna, ám neki olyan papírja van tavalyról, amely szerint a magyar kormányzat ezzel nem ért egyet, így jelenleg ő ezt tartja mérvadónak.
Lebedy János, a műemlék várnagya is arról beszélt, hogy a város mindenben követi a kormányzat utasításait, ám ő pillanatnyilag nem tud arról, hogy a minaret megépítése „valós szándék lenne a kormányzat részéről”.
L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár azt nyilatkozta a Híradónak, nincs kormánydöntés a szigetvári minaretről, de utalt rá, hogy jelentős súlyú kérdésről van szó.
Vass Péter szerint, ha a kormány a minaret mellett dönt, akkor az önkormányzat kikéri a lakosság véleményét is az ügyben.
Hasonlóan nyilatkozott Tiffán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője is, aki szerint minden esetben a szigetváriak véleménye az elsődleges, valamilyen formában konzultálni kell a helyiekkel.
Inkább a keresztény emlékek – feszült lett a nagykövet
Tiffán Zsolt hozzátette, a minaret helyett ő inkább azzal foglalkozna, hogyan lehetne helyreállítani a vár egyéb részeit, méltóvá tenni az erődítményt Zrínyi Miklós emlékéhez. Lebedy János, a műemlék várnagya szerint a várkápolnát, illetve a keresztény emlékeket kellene rendbe tenni. Furcsa, hogy a várvédő hős a kereszténységért harcolt, de egy keresztény nem tud hová bemenni imádkozni, még egy fakereszt sincs, miközben a minaret újjáépítése a téma – tette hozzá.
A vár önkormányzati alkalmazott gondnoka azt is mondta, januárban tervtanácsi ülésen foglalkoztak a minaret ügyével. Ezen építészeti szakemberek is véleményt mondtak a tervről, és ők is úgy vélték, inkább Zrínyi emlékét kellene erősíteni a várban. Az önkormányzat részéről pedig ezen a fórumon is közölték, hogy a döntés az államé, amitől a török nagykövet borzasztó feszült lett – fogalmazott a várnagy.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a minaret-ügy kapcsán azt mondta, ahogy egykor Zrínyi Miklós, úgy a magyar kormány is "a kereszténységért küzd", és a kabinet eddig semmi olyat nem támogatott, ami ennek ellentmondott volna. Hozzátette, természetesen a magyar állam, arányos mértékben más vallások számára is juttat támogatásokat.
Egyik oldalon az üzlet, a másikon az elvek
A polgármester és a várnagy arról is beszélt, nem lehet egyoldalúan megítélni a minaret esetleges megépítését, mert sok haszonnal is járhatna a város számára. Tavaly néhány száz török turista nézte meg a várat, ám ha megépülne a minaret, és Szulejmán nemrég megtalált – a váron kívül álló – türbéjét is látogathatóvá teszik, több tízezren is érkezhetnek. Lebedy János szerint egyik oldalon az üzlet, a másikon az elvek, a politikai, hitbéli szempontok állnak – kinél ez, kinél az dominál.
Önnek mi a véleménye? Voksolhat szavazásunkon a portál jobb oldalán!Mint a polgármester fogalmazott, kavarognak benne az érzések, mert nem szabad elfelejteni, hogy az egyre inkább községesedő Szigetvárnak jelentős bevételt és új munkahelyeket is hozhatna a minaret. Egyelőre nem tudja eldönteni, melyik ujját harapja – fogalmazott Vass Péter.
A várnagy Lebedy János pedig arról is beszélt, az eddig érkezett vallásos érzületű, Szulejmánra emlékező törökök általában nagy rokonszenvvel voltak a magyarok iránt, rokon népnek tartanak bennünket, az idegenvezetések pedig gyakran végződnek meghatott összeölelkezéssel.
(Híradó - Wikipédia nyomán)
Korábban írtuk: Komplett minaret-épülettervekkel lepte meg karácsony előtt Szigetvár vezetését Sakir Fakili budapesti török nagykövet. A Török Köztársaság többek között egy új minarettel emelné a várostrom 450. évfordulója alkalmából tervezett államfői találkozó fényét. A magyar kormányzat állítólag már rég rábólintott a tervre, viszont hivatalosan hónapok óta nem nyilatkozik senki, hogy kezdhetik-e építeni a törökök a dzsámi mellett a tornyot is - írja az Index.
 Erdogan fogadja Orbánt Ankarában 2013. december 18-án |
Január 1-jén nem csupán a 2016-os év kezdődött el úgy általában, hanem a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 emlékév is. Erről tavaly döntött a kormány, Hóvári János, az emlékév emlékbizottságának elnöke pedig azoknak, akik addig még nem értesültek róla, január 8-án az MTI-n keresztül is bejelentette, hogy az emlékév tényleg elindult.
Az Orbán-kabinetnek azért vált politikailag fontossá Zrínyi várkapitány és serege hősies helytállásának 450. évfordulója, mert ennek apropóján szeptember 7-ére nagyszabású nemzetközi találkozót hívtak össze a városba. Egyszerre látogat Szigetvárra Áder János magyar, Recep Tayyip Erdogan török, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, és talán a szlovén elnök is csatlakozik hozzájuk.
A törökök érdeklődését az magyarázza, hogy a várat támadó I. Szulejmán szultán az ostrom idején halt meg. A Szigetvár melletti szőlőhegyen néhány hónapja találták meg annak a síremléknek (türbének) a maradványait, amelyről feltételezik, hogy az Oszmán Birodalom egyik legfontosabb uralkodójának földi maradványait rejti.
Az emlékév előkészítése 2015 júliusában kezdődött, amikor a meglehetősen lepusztult állapotban lévő szigetvári vár felkerült a Nemzeti Várprogram beruházási listájára, annak is rögtön az első helyére.
Azóta viszont, bár eltelt több mint fél év, a munkák még nem kezdődtek el, sőt a finanszírozásról sem született még döntés.
Vass Péter, Szigetvár polgármestere az Indexnek azt mondta, úgy tudja, hogy az egyik január végi kormányülésen foglalkoznak majd a vár ügyével. Erről ugyan még nincs pontos információ, csak ígéret, de a polgármester 1 milliárd forint körüli támogatásra számít, amely a Hóvári János, egykori ankarai nagykövet által vezetett emlékbizottságon keresztül érkezhet Szigetvárra. A város az állami pénzből fizetné a Zrínyi-emlékterem kialakítását, a két hosszanti várfal és a belső park felújítását, a világítás kiépítését, valamint a Várkapitány pince felújítását.
A komótos magyar rákészüléssel ellentétben a törökök nagyon rápörögtek az évfordulóra.
Eleve jelentős összeggel szálltak be a város környékének régészeti feltárásaiba, amely végül a türbe és az első török alapítású magyarországi település maradványainak megtalálását eredményezte. Nagyon szorgalmazták a dzsámi eredeti formájának helyreállítását, és azt is kitalálták, hogy a több mint háromszáz éve leomlott, csonka minaretet is felépítenék teljes magasságában.
Fakili nagykövet egy hónapja, december 21-én részt vett a szigetvári városházán tartott tervtanácsi ülésen, ahol éppen azzal kezdte hozzászólását, hogy szeretné, ha végre elindulhatnának a beruházások. A tervtanácsi ülésen kiderült, hogy a követség már megbízott egy építészirodát a dzsámi terveinek elkészítésével; sőt, Özgür Sevim tervező bemutatta a minaretrekonstrukció dokumentumait is.
A nagykövet szerint a szigetvári minaret nem vallási épület lenne, hanem kifejezetten a vár turisztikai funkcióját erősítené.
"A környéken nem élnek muszlimok, ezért nem kell attól tartani, hogy átértelmeződik a dzsámi és a minaret szerepe" – mondta Sakir Fakili, hozzátéve, hogy 2016-ban több török turistacsoport és magas szintű állami delegáció érkezik majd a városba, számukra meghökkentő látványt nyújtana egy csonka minaret, ami jelenleg egy gyárkéményre hasonlít.
Az Index információi szerint a török fél hónapokkal ezelőtt L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárral tárgyalt, és tőle kapott szóbeli ígéretet a beruházás koncepciójának támogatására és a szükséges engedélyek megadására. L. Simon László titkársága azonban nem válaszolt az ígérettel kapcsolatos kérdésre. Az államtitkár csupán azt erősítette meg, hogy az örökségvédelmi kérdésben a kormány még nem hozott döntést.
