A honvédelmi miniszter szerint 8-9 évesek, de megfelelő állapotban van az a két Airbus A-319-es gép, amelyeket a Magyar Honvédség használ majd a következő években. Négy kontinensen körülbelül ezer katona teljesít szolgálatot, így szállításuk "most már megoldott, nem szorulunk mások segítségére" – fogalmazott a két gép kecskeméti bemutatóján Simicskó István.

Ebből a típusból egy új gép 70 és 80 millió euró közötti összegbe kerül, a két megvásárolt gép ennek kevesebb mint a felébe került a miniszter szerint.

Az An-26-os gépekről elmondta: "tisztességesen kiszolgálták az idejüket". Ameddig azonban biztonsággal képesek ellátni a feladataikat, addig repülnek majd. Úgy fogalmazott: "nem pazarolunk, nem dobálunk ki használható eszközöket".

Simicskó István szerint a két repülő hadrendbe állítása a honvédség történelmi fejlesztésének és fejlődésének fontos állomása.

Hamarosan az új helikopterek beszerzésére vonatkozó eljárást is megkezdik. Az üzemidő-hosszabbítás után a Mi-17-es és Mi-24-es gépek még nyolc évig működtethetőek ugyan, de szükség van új eszközökre és megfelelő számú flottára is.

(MTI nyomán)

Továbbra sem árul el részleteket a honvédelmi tárca arról, hogy pontosan milyen konstrukcióban és mennyiért szerezte be azt a két darab Airbus A319-es, általuk „csapatszállítónak” nevezett repülőgépet, melyek érkezési ceremóniáját ma tartották a kecskeméti légibázison. Simicskó István honvédelmi miniszter kérdésünkre válaszolva megismételte decemberi tájékoztatását, miszerint a 9-10 éves gépek újonnani, „70-80 millió eurós árának kevesebb mint a feléért” történt a beszerzés. Ehhez csak annyit tett ezúttal hozzá, hogy egy légitársaság eladási kényszere találkozott a tárca vásárlási szándékával, így sikerült kedvező üzletet kötni. Az első gép még szerdán érkezett meg Kecskemétre, a második csütörtökön szállt le leendő bázisára.

A közbeszerzés alóli mentességgel lebonyolított ügyletről tavaly decemberben, még hivatalos bejelentése előtt a Magyar Nemzet számolt be először. Már akkor megírtuk, hogy a csődbe jutott Air Berlin fapados légitársaság gépeiről van szó, melyeket a legutóbbi időkig az Eurowingsnek lízingelt.

A két gépet a csőd októberi napja után egy ideig a ferihegyi repülőtéren tárolták, aztán átfestésre Rómába repültek, majd onnan kerültek át a csehországi Ostravába, ahol a szükséges módosítások egy részét elvégezték rajtuk. Mint a pénteki kecskeméti tájékoztatón kiderült, az átalakításoknak, berendezések beépítésének második ütemére még ezután kerül sor. Ezek azért kellenek, hogy a gépek a katonai normáknak, valamint új feladataiknak maradéktalanul meg tudjanak felelni: új rádiókról, navigációs és azonosítóberendezésekről van szó, valamint egészségügyi kiürítéshez (Medevac) szükséges modulokról. Ez utóbbiak lehetővé teszik betegek, sérültek légi úton történő hazaszállítását, legyen szó a honvédség külföldi misszióinak katonáiról vagy külföldön szerencsétlenül járt magyar állampolgárokról.

Mivel az Airbusok gyakorta megfordulnak majd hadműveleti területeken is (jelenleg ilyen Irak és Afganisztán), fel lesznek szerelve önvédelmi berendezéskészlettel, melyek képesek megvédeni őket az ellenséges vállról indítható rakétáktól.

Az átalakítások befejezése mellett időbe telik a papírmunka is, az eddig civil utasszállítóként szolgáló gépek átminősítés állami légi járművé. Ezenkívül folyik a honvédségi szakszemélyzet – pilóták, utaskísérők, műszakiak – átképzése is, ebben értesüléseink szerint az egykori Malév leányvállalata, a magyar állami tulajdonban lévő, megfelelő jogosításokkal rendelkező ferihegyi Aeroplex nyújt támogatást. A cégnek több embere is dolgozik a honvédségi projekten, ami azért is logikusnak tűnik, mert a megvásárolt gépek előző tulajdonosa, az Air Berlin is a magyar vállalattal dolgoztatott. Bár ezzel kapcsolatban nincs hivatalos megerősítés, az Aeroplex–Air Berlin-kapcsolat lehet hogy a honvédségi beszerzési konstrukció kiválasztásában is szerepet játszott. A még hátralévő bürokratikus lépéseket, átalakításokat, átképzéseket figyelembe véve az illetékesek remélik, hogy a két gép még 2018-ban eléri az úgynevezett „műveleti képességet”, azaz teljesértékűen szolgálatba állhatnak a honvédség hadrendjében.

Mint a honvédségi beszerzésekért felelős Pogácsás Imre dandártábornok lapunk kérdésére elmondta, a gépek terveik szerint évente 1500-1800 órát fognak repülni. Ebből kell majd kigazdálkodni a szükséges feladatok ellátását, illetve gondoskodni arról, hogy ez a kapacitás ki legyen használva. Elsődleges feladatuk – innen a hivatalos, „csapatszállító” megnevezés – a honvédség külföldi misszióiban részt vevő katonák váltásának biztosítása, másodsorban az állami vezetők, delegációk szállítása, harmadsorban pedig vészhelyzetben, balesetek, természeti katasztrófák, politikai válságok esetén a külföldön rekedt, esetleg megsérült magyar állampolgárok hazamenekítése. Ezen túlmenően a gépek erőforrásai a NATO és az Európai Unió vonatkozó megosztási mechanizmusaiba (pooling and sharing) is fel lesznek ajánlva, azaz a megfelelő elszámolás, térítés fejében a szövetséges országok is igénybe vehetik őket.

A gépek beszerzése kapcsán kisebb polémia alakult ki megnevezésüket illetően. Elkerülendő, hogy a kormányra a luxuskiadás árnya vetüljön, az Airbusokat hivatalosan „csapatszállítónak” nevezik, ugyanakkor a katonai személyszállításnál jóval szélesebb feladatrendszerből fakadóan indokoltabb lenne „a többfunkciós kormányzati szállítógép” megnevezés.

Annál is inkább igaz ez, mert a nemzeti légi szállító kapacitás helyreállítása érdekében további, igazi (nagyobb terhek, járművek szállítására, ejtőernyős deszant célba juttatására alkalmas) „katonai szállítógépek” beszerzését is tervezi a kormányzat – ezt pénteken a tárcavezető mellett Benkő Tibor vezérezredes vezérkari főnök is megerősítette.

Mint arról korábban hírt adtunk, az Airbusokkal ellentétben ezekre valószínűleg tendert fognak kiírni, és új gépek vásárlása várható. Mérlegelik azt is, hogy ezek a gépek alkalmasak legyenek-e légi utántöltésre, mivel ebből Európában komoly hiány mutatkozik. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a honvédség jelenlegi „katonai szállítógépei”, az An–26-osok – pontosabban az egyetlen még repülőképes példány – tovább repül, hogy személyzete az ehhez kötődő speciális készségeket ne veszítse el.

Amikor 2016 végén először írtunk nagyobb cikket a nemzeti légi szállító képességről, forrásaink említést tettek egy harmadik kategóriáról is: üzleti repülőgépekről, melyek kisebb delegációk szállítására, futárfeladatokra lennének alkalmasak. Az azóta eltelt időben konkrétan szóba került egy ilyen beszerzés is, de erről végül letettek, és azóta nem merült fel, valószínűleg szintén a téma politikailag kényes volta miatt.

Korábban írtuk: Százmilliárdot fordítanak haditechnikai fejlesztésre az idén