A nyugdíjazása után biztonsági őrként dolgozó Cs. Attila története több mint másfél évtizede kezdődött. Házat szeretett volna építeni a feleségével, ezért devizaalapú kölcsönt vettek fel. Mivel a megemelkedett törlesztőrészletet nem tudták fizetni, 2010-ben Sopronba költöztek, és megpróbáltak megállapodni a bankkal a ház eladásáról és az elszámolásról, de ez nem sikerült.

Egy idő után megromlott a kapcsolatuk. Cs. Attila megverte a feleségét és az egyik gyereküket is, ezért az asszony a szüleihez költözött. A közös gyerekek és a kényszer azonban négy év múlva ismét összehozta őket. A komoly anyagi nehézségekkel küzdő asszony visszaköltözött az inárcsi házba, ahova később a férfi is utánament. Ám a kapcsolatuk a férfi féltékenysége és egyre gyakoribbá váló alkoholfogyasztása miatt nem jött rendbe. 59 millió forint adósságot halmoztak fel, és 19 millióért elárverezték a házukat.

Cs. Attila felesége korábban azt mondta, azért akart külön élni a férjétől, mert elege lett az örökös féltékenykedéséből, és úgy érezte, hogy bármit is csinál, nem tud neki megfelelni. Úgy érezte, hogy a férje nem engedné el korrekt módon, és őt is megölné, ha elhagyná. A szörnyűség előtti este közölte vele, hogy másnap elköltözik. A férfi másnap bement a családsegítőbe, és megölte az intézmény egyik leglelkiismeretesebb dolgozóját.

A férfi azzal védekezett, hogy nem a családsegítőbe, hanem magába akarta szúrni a kést, de amikor ezt V. Andrea meglátta, ráugrott. Állítása szerint dulakodni kezdtek, és amikor egymásra estek, "véletlenül az ügyintéző nyakába állt a kés". Az igazságügyi szakértők azonban teljesen kizárták ezt a verziót. Két, hét centiméteres szúrt sebet találtak ugyanis az áldozaton.

Cs. Attila ügyvédjének indítványa miatt a bíróság ismét meghallgatta az elmeorvosi és pszichológus szakértőket, akik hosszasan beszéltek a gyilkos személyiségéről. Elmondták, hogy a férfi folyamatosan konfliktusokat generált, nem tartja a kapcsolatot a testvéreivel, a volt párjával és a gyermekeivel sem. Ugyanez az attitűd jellemezte a második házasságában is.

Elmondták, hogy Cs. Attila folyamatos frusztrációban volt az egzisztenciális problémái miatt, és mindig másoktól várta azt, hogy megoldják a gondjait. A személyiségzavara azonban ennek ellenére sem érte el a kóros szintet, azaz nem beszűkült tudatállapotban cselekedett.

Az ügyész a perbeszédében elmondta, egyértelműen megállapítható, hogy nem véletlen baleset történt. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi egy olyan embert ölt meg, aki segíteni akart neki. Enyhítő körülményként, hogy a vádlott büntetlen előéletű és kiskorú gyerekről gondoskodik. Ezt azonban árnyalja, hogy a feleségével és a gyerekével is erőszakosan viselkedett. Középmértéket meghaladó fegyházat kért Cs. Attilára közfeladatot ellátó személy elleni emberölés és lőfegyverrel való visszaélés miatt.

Az elkövető ügyvédje szerint viszont nem szándékos emberölés történt. Azt mondta, hogy a védence nem megölni, "csak megsebesíteni akarta áldozatát". Ezért azt kérte, hogy halált okozó testi sértésben mondják ki bűnösnek ügyfelét. Álláspontja szerint a bűncselekmény gyökerét a sok család életét tönkretevő hitelválságban kell keresni. Mint mondta, a vádlott maga is áldozat, még ha ez nem menti is fel a bűncselekmény alól.

Cs.Attila az utolsó szó jogán papírról olvasva kért bocsánatot az áldozat családjától és a hozzátartozóitól.

"Nincs se éjjelem, se nappalom a történtek óta. Egyetlen olyan pillanat sincs, hogy ne kísértene ez a tragédia. A legnagyobb megváltás a számomra, és talán mindenki számára az lenne, ha helyet cserélhetnék az áldozattal. Esedezve kérem az áldozat családját, hogy bocsásson meg" – mondta.

Az áldozat lányát és barátnőjét nem hatották meg a gyilkos szavai. A lány szerint a férfi csak azért mondta mindezt, mert jelen volt a sajtó. A férfi korábban küldött egy bocsánatkérő levelet az anyja férjének, de azt olvasás nélkül kidobták.

Dr. Palásti Sándor bíró életfogytig tartó fegyházra ítélte a férfit előre kitervelt emberölés és lőfegyverrel való visszaélés miatt. Cs. Attila 25 év múlva bocsátható leghamarabb feltételes szabadságra. Emellett tíz évre eltiltották a közügyektől is. A bíró szerint nem volt őszinte a férfi megbánása, és a korábbi beismerő vallomását sem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni, hiszen véletlen balesetnek próbálta meg beállítani a gyilkosságot. Palásti szerint Cs. Attila egy veszélyes ember, akit el kell szigetelni a társadalomtól, mert a személyisége alapján később hasonló bűncselekményt követhetne el.

Az áldozat tárgyalóteremben ülő szerettei elsírták magukat az ítélethirdetés után. V. Andrea lánya azt mondta, hogy korrekt ítélet született.

Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. Cs. Attila és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a nyilatkozattételre. Az elkövető továbbra is letartóztatásban marad.

(24.hu nyomán)