Újabb kritika érte a magyar kormányt Washingtonban: a szenátus demokrata vezetője harmadik világbéli autokráciának nevezte „Orbán Magyarországát”. Chuck Schumer már a második befolyásos amerikai politikus, aki az elmúlt két hétben a tekintélyelvű rezsimek közé sorolta hazánkat. Emellett még az egykori külügyminiszter, Madeleine Albright is csatlakozott az e havi bírálók sorába. Az amerikai külügyminisztérium pedig arról írt a Magyar Hangnak, hogy nekik is vannak aggályaik. Szijjártó Péter külügyminiszter kedden azt mondta, szerinte sikeresen fejlesztik majd a magyar-amerikai kapcsolatrendszert.
 Schumer, a kisebbségi vezető |
– Ha egy politikai párt úgy gondolja, hogy nem több szavazat megszerzésével akar választást nyerni, hanem úgy, hogy megakadályozza a másik oldalt a szavazásban, akkor az a demokrácia egzisztenciális fenyegetését jelenti. Ha nem állítjuk meg ezeket a gonosz és gyakran rasszista akciókat, akkor olyan harmadik világbéli autokráciáknak nyitunk utat, mint Erdogan Törökországa és Orbán Magyarországa – mondta Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti vezetője szerdán. A házbizottsági ülésen az volt a téma, hogy egyes amerikai tagállamok szigorításokat vezetnének be a választási törvényeikbe, ezzel kapcsolatban hozta fel elrettentő példaként Magyarországot és Törökországot a galíciai zsidó származású politikus.
Chuck Schumer azt követően beszélt a magyarországi viszonyokról, hogy kedden az Egyesült Államok külügyminisztere V4-es kollégáival tárgyalt a brüsszeli miniszteri NATO-tanácskozás margóján. A találkozó után Szijjártó Péter bizakodó volt a kétoldalú kapcsolatokról szólva.
– Az elkövetkezendő időszakban a kölcsönös tiszteletre alapítva sikeresen fogjuk tudni fejleszteni Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerét. A mi részünkről a szándék az egyértelmű. A tény, hogy az Egyesült Államok kezdeményezett egy találkozót a visegrádi csoporttal azt mutatja, hogy Közép-Európa ott tud lenni az amerikai külpolitika radarképernyőjén és ez egy jó hír számunkra – mondta Szijjártó Péter.
A keddi találkozó előtt a Magyar Hang kérdésére az amerikai külügyminisztérium is azt írta, hogy készek az együttműködésre, de vannak aggályaik.
– Az Egyesült Államok kész az együttműködésre Magyarországgal számos közös érdek mentén, így a biztonság, a bűnüldözés, a gazdaság és az energetika területén. A magyar tisztségviselőkkel folytatott párbeszédben azonban felvetjük majd a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel kapcsolatos aggályainkat is – közölte az amerikai külügyminisztérium.
A külügyi bizottság elnöke szerint is autokrata a magyar kormány
Az amerikai külpolitikában hagyományosan nagy szerepet játszó külügyi bizottságban is téma volt két hete a magyarországi helyzet. A testület demokrata elnöke, Bob Menendez az autokrata vezetésű államok közé sorolta hazánkat.
– Napjainkban a világ minden részén az autokrata kormányok egyre nagyobb hatalmat szereznek, lebontják az alapvető demokratikus intézményeket, valamint szorongatják a civil szervezeteket és a véleményszabadságot. Sok feltörekvő demokráciát megfertőztek a botrányok, a korrupció és az állampolgári elégedetlenség. Törökországtól Magyarországon és Venezuelán keresztül a Fülöp-szigetekig az autokrata kormányok szisztematikusan leépítik a hatalmukat ellenőrző alkotmányos ellensúlyokat. Sajnos a koronavírus-pandémia segített abban, hogy felgyorsítsák egyes lépéseiket, ürügyet találva arra, hogy konszolidálják hatalmukat és elnyomják a független médiát – mondta Bob Menendez a külügyi bizottság ülésén.
Hozzátette: a történelem bebizonyította, hogy a demokráciák a világon mindenhol békésebbek, az állampolgáraik nagyobb jólétben és biztonságban élnek – éppen ezért az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek ezeknek az értékeknek a védelme.
Madeleine Albright is csatlakozott a bírálók sorába
A kilencvenes évek külügyminisztere, Madeleine Albright is csatlakozott ebben a hónapban a magyar kormányt nyíltan bírálók sorába. A diplomata is a szenátus külügyi bizottságában beszélt március 10-én arról, hogy Orbán Viktor visszaszorította a demokráciát, és nacionalizmust épít.
– A nacionalizmus felszálló ágban van számos országban, amelyet napjainkban vannak, akik illiberális demokráciák építésének neveznek. Magyarország egy kiváló példája ennek, ahol Orbán – aki korábban az egyik kedvenc disszidensünk volt – hirtelen elhatározta, a bevándorlók és a magyarországi nemzeti kisebbségek problematikáját használja fel arra, hogy a nacionalizmust naggyá tegye és visszaszorítsa a demokráciát – mondta Madeleine Albright. (Aki a Magyar Hang szerint cseh származású, de olyan ez, mint a "magyar származású" Blinken és társai, magyarul zsidó, ráadásul benesista szülőket takar.) Az egykori külügyminiszter hozzátette: az Egyesült Államoknak meg kell erősíteni az eszközparkját, hogy ezeket a kiívásokat kezelje.
"Magyar származásúak" mindenhol
Íme, kik a magyar származásúak a Simicska-árvák lapja szerint:
A kétoldalú kapcsolatok szempontjából különösen izgalmas, hogy Biden-kormányzat szinte minden vezető szintjén találni magyar származásúakat vagy magyarországi személyes tapasztalattal rendelkezőket. Az elnök maga is járt hazánkban. Szenátorként aktívan végigkísérte a rendszerváltást és támogatta az ország transzatlanti integrációját. Külügyminisztere, Antony Blinken magyar származású (J+), csakúgy, mint az Obama-kormány alatt ezt tisztséget betöltő John Kerry (J+), aki most klímavédelmi különmegbízottként dolgozik a kabinetben. A külügyminisztérium Európáért felelős miniszterhelyettese, Philip Reeker is rendelkezik budapesti munkatapasztalattal. De más szinteken is találni magyar szálat: Anne Neuberger (J+) a kiberbiztonságért és az új technológiákért felelős helyettes tanácsadó lesz a nemzetbiztonsági tanácsban, amely testület külpolitikai kérdésekben is kulcsszerepet játszik az elnöknek adott tanácsadásban.
