A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója - jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében.
 |
Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a "rokon fájdalom" miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy "ha egy állam - nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve - kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára".
"Minket, magyarokat, gyakran neveznek a szabadság nemzetének. Több mint ezer esztendős történelmünk során többször megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát. Ez történt az Oszmán és a Habsburg Birodalom idején és ez történt 1956-ban is, amikor a magyar nép megpróbált kiszabadulni a kommunista világbirodalom szorításából" - fejtette ki Áder János.
Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. "Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást" - emlékeztetett.
A kelet-ukrajnai válságra rátérve leszögezte, hogy "nincs alternatívája a békés rendezésnek". "Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez" - vélekedett a köztársasági elnök. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.
"Őszintén kívánjuk, hogy ez a számunkra oly fontos állam immár békében és stabilitásban fejlődhessen tovább. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna biztos és vonzó jövőképet kínáljon valamennyi polgárának, és hogy a magyar nemzeti közösség is otthon érezhesse magát az országban. E célok eléréséhez változatlanul készek vagyunk megadni minden segítséget" - emelte ki Áder János.
A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vesz részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke. Az esemény elején Jamala krími tatár énekesnő énekelte el 1944 című dalát, amely a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szól, és amellyel korábban első helyezést ért el az Eurovíziós dalfesztiválon. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök, Dmitro Razumkov parlamenti elnök és Denisz Smihal miniszterelnök tartott beszédet, majd a meghívottak felszólalása következett.
Zelenszkij: a Krími Platform végső célja a Krím "felszabadítása"
"A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrajnai zsidó elnök hétfőn Kijevben, a rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.
Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.
"Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk" - hangoztatta Zelenszkij.
A Krími Platform egy informális nemzetközi fórum konzultációkra és koordinációra Ukrajna nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fellépjen a Krím megszállásának következményeivel és az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végül visszaállítsa a félszigetet fölött az ukrán ellenőrzést.
Beszédében Zelenszkij kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.
Az elnök kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni a Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.
Frissítés: Zelenszkij arról álmodik, hogy Moszkva is csatlakozik a platformhoz - egyre jobbak az esélyei, hiszen "Szlovákia" is támogatja
Az Európai Unió változatlanul nem ismeri el a Krím Oroszország általi jogellenes annexióját - szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.
Az uniós tisztségviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megszállt Krím ügye továbbra is a nemzetközi politika napirendjén marad, és felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a Krím megszállását. "Oroszország továbbra is úgy jár el, hogy valójában folytatja a megkezdett annektálást. Aggodalomra ad okot a térség militarizálása. Ellen kell állnunk Oroszország azon kísérleteinek, hogy a Krímet erőszakkal magába integrálja" - hangoztatta Charles Michel.
Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter - akit az Egyesült Államok elnöke bízott meg a részvétellel a konferencián - biztosított afelől, hogy országa fenntartja a büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben mindaddig, amíg tart a Krím jogellenes annexiója és a fegyveres agresszió a Donyec-medencében. "A továbbiakban is támogatni fogjuk a krími platformot, hogy állandóan emlékeztessünk arra: a Krím Ukrajna része és mindig az lesz. Oroszországot pedig felelősségre kell vonni az agressziójáért" - hangoztatta Granholm. Joe Biden amerikai elnök nevében támogatást ígért Ukrajnának a reform- és euroatlanti törekvéseihez és egy jobb jövő kialakításához az országban, továbbá hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására.
Andrzej Duda lengyel elnök úgyszintén a Krím militarizálására és azt ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet. "Bízom abban, hogy a ma meghozandó döntések segítenek meggyőzni a nemzetközi közösséget: küzdeni kell az annektálás következményei ellen" - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország aktív résztvevője lesz a Krími Platformnak.
Gitanas Nauseda litván elnök leszögezte, hogy az Oroszország elleni szankcióknak mindaddig fenn kell maradniuk, amíg Ukrajna vissza nem állítja szuverenitását a Krím és minden megszállt területe fölött. Megerősítette, hogy Litvánia sohasem ismeri el a félsziget Oroszországhoz tartozását.
Kersti Kaljulaid észt államfő beszédében megjegyezte: az Európai Unió országai érdemben dolgozhatnának azon, hogy bevonják a kelet-európai partnereket az európai együttműködés különböző dimenzióiba. "Stratégiailag türelmesnek kell maradnunk, hogy keleti partnereink valóra válthassák az európai uniós csatlakozásra irányuló ambícióikat" - emelte ki.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a Krím fölötti ukrán fennhatóság visszaszerzésének a diplomácia az egyetlen módja. "A jelenlegi körülmények között erre a problémára nincs egyszerű megoldás. Sajnos, a nemzetközi rendszer, beleértve az ENSZ mechanizmusát, nem jól lett erre kialakítva" - jegyezte meg. Leszögezte, hogy Törökország továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajna területi integritását, és fellép az emberi jogoknak a Krímben zajló megsértése ellen.
"Szlovákia segíti Ukrajnát területi integritása helyreállításában és támogatja az Oroszország elleni szankciókat, amíg a Krím annektálása folytatódik" - szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő.
A Krím önkényes orosz megszállásának el nem ismeréséről biztosított országa nevében Peter Altmeier német gazdasági miniszter is, kijelentve, hogy országa nem engedi "fehér folttá" változtatni a félszigetet. Wendy Morton, Nagy-Britannia európai szomszédságpolitikáért felelős minisztere pedig azt hangsúlyozta, hogy a Krím helyzetén csakis a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseivel lehet változtatni.
Volodimir Zelenszkij záróbeszédében meghívta Oroszországot, hogy csatlakozzon a Krími Platformhoz. "Ígérem, hogy a Krím megszállását elítélő (a csúcstalálkozót záró) nyilatkozatban mindig szerepelni fog egy sor Oroszország képviselőjének aláírására. Valószínűleg ez az aláírás a Krími Platform utolsó, jaltai ülésén lesz" - tette hozzá.
2. frissítés: a Kreml azt ígéri, levonják a következtetéseket
Moszkva a Krími Platform elnevezéssel Kijevben megrendezett fórumot Oroszországgal szemben rendkívül barátságtalannak tartja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában. A rendezvény vezérmotívuma a Krím orosz elcsatolásának elutasítása.
"Ezt az eseményt rendkívül barátságtalannak tartjuk hazánkkal szemben. Kategorikusan elutasítjuk az ilyen (a félsziget annektálásának elismerését megtagadó) kijelentéseket egy orosz régió, a Krím ügyében. Ebben a tekintetben a mi hozzáállásunk teljesen egyértelmű - oroszellenes eseményként viszonyulunk hozzá" - mondta a Kreml szóvivője.
Szergej Lavrov egy, a krími Szudakban augusztus 12-én megtartott ifjúsági tanácskozáson az Ukrajna által kezdeményezett találkozót olyan gyülekezetnek nevezte, amelyen a Nyugat továbbra is a mai ukrán hatóságok "neonáci és rasszista érzelmeit fogja dajkálni".
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton közölte, hogy Oroszország "rögzíteni fogja a fórumon részt vevő országok álláspontját", és "levonja majd a megfelelő következtetéseket".
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes vasárnap a Kommerszant című lapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió és az európai országok képviselőinek részvétele a kijevi rendezvényen "negatív hatást gyakorolhat" az orosz-uniós párbeszédre, aminek a résztvevők a tudatában vannak. A diplomata szerint Moszkva a fórumot olyan "politikai performansznak" tekinti, amely "semmilyen módon nem befolyásolja a krími nép szabad akaratnyilvánítása által kialakított nemzetközi jogi realitást".
Nyikolaj Akszjonov, a Krím vezetője a Rosszija 24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a kijevi tanácskozás híján van a józan észnek és a logikának. Megítélése szerint Ukrajnának sem esélye, sem módja nincs a félsziget feletti ellenőrzés visszaszerzésére.
(MTI nyomán)
