Arra a kérdésre, hogy mit gondol az előválasztási szerepléséről, azt mondta, csalódott volt, amikor csak a negyedik helyre futott be. Budapesten próbált meg több szavazót szerezni, viszont vidéken ez jobban ment a pártjának. Azt is hangsúlyozta, hogy a vidéki településeken kell erősíteni az ellenzéki pozíciókat.

Az interjúban utalt arra is, hogy csalódottságot érzett akkor is, amikor Karácsony Gergely visszalépett a második forduló előtt. Dobrev Klárát alkalmasabbnak tartotta volna a szerepre (nyilván nem fogalmazhat nyíltan jelen időben, de a lényegen ez nem változtat - a szerk.), mert ő hosszabb ideje működik szigorú pártstruktúrában, ugyanakkor Márki-Zay Péternek még "gyakorolni kell", hogy miként legyen kompromisszumokra kész.

A Jobbik elnöke úgy látja, hogy az emberek Márki-Zay Péterben egy új politikai szereplőt láttak meg, aki Hódmezővásárhelyen már sikeresnek bizonyult, még akkor is, ha ez csak egy lokális győzelem volt.

A kérdésre, hogy mi a Jobbik, Jakab Péter úgy válaszolt, hogy egy keresztényszociális néppárt. Tavaly, amikor pártelnök lett, akkor azt mondta párttársainak, hogy egységes ellenzéket kell építeni és össze kell fogni. Akik ezt az összefogást nem tették magukévá, azok már elhagyták a pártot. A 2003-as alapító nyilatkozathoz tartják magukat a mai napig, azzal együtt, hogy már néppártosodott a Jobbik, viszont hiszik továbbra is, hogy a nemzet egészét akarják képviselni.

Amikor leült Gyurcsány Ferenccel egyeztetni, Jakab Péter azt kérte, hogy mondják ki: mindenképpen lesz elszámoltatás. Sikerült ebben a kérdésben nemzeti minimumot elfogadni.

Az ellenzéki együttműködés azzal kezdődött, hogy az alapkérdésekben megegyeztek, majd ezt követte a szakértőknek a részleteket kidolgozó munkája, és 10 százalék híján már gyakorlatilag összeállt az ellenzék kormányprogramja.

Fajsúlyos viták nincsenek, de amiben még nem tudtak megállapodni, azokban a kérdésekben a színfalak mögött egyeztetnek. Amiben a hét politikai szereplő megegyezik, azokat a döntéseket közösen bejelentik, erre jó példa volt a ma tartott közös sajtótájékoztató az ellenzék gazdasági elképzeléseiről.

Jakab Péter arra is kitért, hogy minden szakpolitikai kérdésben jelen van a Jobbik, kormányzásra készülnek, és vannak elképzeléseik, hogy mely területekre tartanának igényt, de ezt nem a nyilvánosság előtt fogja elmondani. A Jobbik elnöke hozzátette: kormányzati struktúráról akkor lehet majd igazán beszélni, ha véglegesítették a kormányprogramot, a listaállítást is a program véglegesítése mögé sorolta.

A politikus azokat a neveket sem árulta el, akik a program egyes területeit képviselik, Márki-Zay Péter korábban több személyt is megemlített.

Márki-Zay Péter többször is beszélt egy új, "jobbközép" párt létrehozásáról, ami az ellenzéki összefogás hetedik frakcióját jelenthetné a parlamentben. Jakab Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: Márki-Zay Péter arra kapott felhatalmazást, hogy összehangolja a hatpárti sokaságot, az emberek pedig nem még több pártot akarnak, hanem egységes ellenzéket.

"Nincs ilyen törekvés" – állította Jakab Péter a Márki-Zay Péter elmozdítására, a miniszterelnök-jelölt cseréjére vonatkozó kérdésre.

A Jobbik vezetője "még utalás szintjén sem hallott ilyen gondolatot".

A nyilvánosságra hozott, belső használatra szánt közvélemény-kutatást (melyet pont a Jobbik Iránytű Intézete készített) Jakab Péter szerint "egyik ellenzéki pártelnök sem látta".

Jakab Péter elismerte, hogy a határon túliak jogait illetően még vannak viták, nincs egységes összellenzéki álláspont, de a Jobbik megreformálná a szavazati jogot, mert a határon túliaknak "nem az az érdekük, hogy pártlistákra adják le a voksaikat". Helyette egy olyan verziót vázolt, amelyben például a székelyek a saját közösségükből szószólót küldhetnének a magyar parlamentbe, és vitakérdés lehet az is, hogy a szószóló rendelkezzen-e szavazati joggal.

(Kuruc.info - Index nyomán)

Korábban írtuk: MZP egyre jobban érzi, hogy közel a vég: napról napra több árulót lát, már fenyegeti is őket