 |
„Egyszerűen nem örvend akkora tiszteletnek a Nemzetközösség államaiban, mint az édesanyja” – állapítja meg őszintén a hercegről Amitav Banerji, az 54 államot tagjai között tudó szerveződés politikai ügyekkel foglalkozó vezetője. Az igazgató azt is közölte, igyekeznek „jobban bevonni” Károlyt a közösség ügyeibe, bár közel sem biztos, hogy a királynő halála után a trónnal együtt a Nemzetközösség vezetését is örökli, erre ugyanis nincs kialakult szabályzat. „Erre a kérdésre Erzsébet halála után kell megtalálnunk a választ” – közölte Banerji.
A nemzetközösségi tisztviselő őszinte értékelésénél jóval különösebb anyagok is akadnak. A jordániai nagykövet az ország külügyminiszterétől hallott egy különös esetről, amely Szíriában esett meg. A szíriai külügyér állítólag bejelentette beosztottjainak és kollégáinak, Károly herceget hamarosan elítéli egy skót bíróság Diana hercegnő halálában játszott szerepe miatt, ezért a trónörökös hamarosan Irakba és Iránba indul, hogy a „muszlim világ támogatását és segítségét kérje”.
A különös tervről a jordániai miniszter szír kollégája hozzá nem értésének aláhúzása végett számol be, így nem valószínű, hogy a hercegnek valóban ilyen tervei voltak.
Károly egy Szaúd-Arábiában dolgozó nyugati üzletembert is nehéz helyzetbe hozott, bár akaratán kívül, amikor Asir provincia vezetője, Khalid bin Faisal herceghez érkezett hivatalos látogatásra. Faisal bár mesésen gazdag, hihetetlenül fukar ember hírében áll: a brit királyi sarj látogatását a szaúdi királyi család egyik düledező palotájában kívánta lebonyolítani, és ezzel a neki dolgozó egyik nyugati üzletembert bízta meg. A villát felújítani óriási költség lett volna, ráadásul az idő is sürgetett, a meg nem nevezett férfi így sajátos módszert választott. Első lépésként elvágta a villanyvezetékeket, hogy a sötétben ne lehessen látni a romos épületet. Ezután a falak lyukait hungarocellel tömte ki, majd rejtett projektorokat helyezett el a szobákban, amelyek fényes luxus illúzióját vetítették a düledező falakra. A terv sikerrel járt: a walesi herceg még meg is jegyezte, milyen gyönyörű helyen fogadják, az üzletember pedig drága festményeket és 8300 dollár „borravalót” kapott jutalmul.
Az arabok inkább Izraellel működnek együtt, mint Iránnal
Meglepetést okozott Washingtonban, hogy Ratzinger bíborost választották pápának öt évvel ezelőtt – derült ki a WikiLeaks oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumokból. A nap folyamán újabb kibertámadás érte az oldalt, míg Kínában hozzáférhetetlenné tették a portált.
Az arab világ félelme attól, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert, illetve az emiatti nyomásgyakorlásuk Washingtonra az egyik legnagyobb revelációja a WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai iratoknak – áll a Le Monde című napilap kedd délután megjelent számának szerkesztőségi írásában. „Az arab rezsimek nyugtalansága eddig is köztudott volt amiatt, hogy Irán atomfegyvert birtokolhat. De azt nem tudtuk, hogy ennyire félnek az iszlám köztársaságtól, és éjjel-nappal Irán nukleáris programja foglalkoztatja őket” – hangsúlyozza a Le Monde. A napilap úgy véli, hogy a sürgönyökből egyértelműen kirajzolódik a Közel-Keletet átszelő stratégiai törésvonal: az egyik oldalon feltörekvő hatalomként jelenik meg Irán, a régiót érintő hegemón törekvéseivel. Vele szemben pedig paradox módon szövetséget alkot Izrael olyan arab vezetőkkel, akik szembeállnak Iránnal.
Kínában elérhetetlen a WikiLeaks
A kínai internetezők számára kedd óta elérhetetlenné vált a WikiLeaks oknyomozó portál, amely a hét végén mintegy 250 ezer bizalmas amerikai külügyi iratot szivárogtatott ki, s ezek közül több Kínát is érinti. Pekingben és Sanghajban a WikiLeaks lehívására tett kísérletek rendre olyan üzenettel értek véget, miszerint a honlap nem érhető el. Sokan azonban kijátszották a kínai cenzúra rendszerét, és más honlapokról eljutottak a WikiLeaks portáljára. Kínában vagy teljes egészében blokkolnak internetes oldalakat, vagy letiltanak bizonyos tartalmakat és kommentárokat olyan kínos témák esetében, mint például az emberi jogok helyzete vagy a kormányt érintő bírálatok.
Meglepődtek Ratzinger megválasztásán
A WikiLeaks oldalon nyilvánosságra hozott titkos amerikai dokumentumok szerint Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) pápává választása meglepetést okozott, és sok diplomata sokként élte meg a konklávé döntését. „A vonatkozó WikiLeaks-dokumentumok 18. kivonata szerint az amerikai diplomaták sokkal inkább egy latin-amerikai utóddal számoltak II. János Pál pápa halála után, mintsem egy európaival. Ratzinger legesélyesebb ellenfele öt évvel ezelőtt az argentin Jorge Mario Bergoglio bíboros volt. A jelentések szerint a harmadik szavazói körben a szavazatok harmadát szerezte meg, majd Bergoglio Ratzinger választására szólított fel mindenkit, akit aztán a negyedik körben, nagy többséggel pápává választottak.
Az amerikai külügyminisztérium információi szerint az eddig leghatalmasabb bíborost a média autokratikus despotának tartja. A direkt beszélgetések során azonban érdekes módon a pápa kedves, spirituális és kellemes. A legfőbb katolikus vezető minden bizonnyal kiáll majd egyháza konzervatív értékei mellett és semmiféle reformer változtatást nem eszközöl majd. A jelentések szerint a német pápa megválasztása után a német klérus tagjai között bizonytalanság ütötte fel fejét, kételkedtek abban, hogy a pápaválasztás hasznukra lesz a német katolikusoknak.
A kölni bíboros, Joachim Meisner, aki Benedek bizalmasa, egyszer egy háttérbeszélgetésen diplomatáknak elmondta, hogy nem a pápa konzervatív nézetei vezettek végül megválasztásához. Ráadásul Ratzinger maga nem is annyira konzervatív, kezdetekkor reformer pozíciót képviselt. A Vatikáni Rádió emellett egy hétoldalas titkos analízist is emlegetett, amely szintén a WikiLeaks oldalon található, és amelyet 2005. május 12-én adott ki az amerikai kormány, három héttel Ratzinger megválasztása után. „A válság idején a katolikus egyház az európai identitáshoz menekül” – írták ebben. Az új pápa a világegyház problémáit is jól ismeri, ellenzi Törökország EU-csatlakozását, és harcolni fog az amerikai szekularizmus ellen.
Célkeresztben az amerikai bankok
A WikiLeaks már a következő nagy akciójára készül. Julian Assange, az oknyomozó portál ausztrál származású alapítója a Forbes magazinnak adott interjújában utalt arra, hogy az oldal különböző pénzügyi intézetek belső - azaz bizalmas - dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a "hadjárat" a jövő év elején indul.
A korábban az afganisztáni, majd az iraki háborúval kapcsolatos amerikai dokumentumok, most pedig a szinte az egész világot érintő washingtoni külügyi iratok kiszivárogtatásával szenzációt, illetve egyfajta nemzetközi diplomáciai botrányt keltett oknyomozó portál vezetője kijelentette: az említett gazdasági jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozásával azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok - illetve azok vezetői - magatartásába.
"Közös értékek és célok"
Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai a közös értékeken, érdekeken és célokon alapulnak, a mindkét országot érintő globális kihívásokra csak együttműködve lehet választ találni; ezek a tények nem változtak meg és nem fognak megváltozni – foglalt állást a budapesti amerikai nagykövetség kedden az MTI-nek a WikiLeaks hírportál kiszivárogtatásainak lehetséges hatását firtató kérdésére.
Ecuadorba menekülhet Assange
Az ecuadori kormány látogatásra hívta meg Julian Assange ausztrál újságírót, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját, és állandó tartózkodási engedélyt ajánlott fel számára.
Obama-látogatás járt egy guantánamói befogadásáért
Obama-látogatást ígértek Szlovéniának egy guantánamói fogoly befogadásáért cserébe – derült ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott titkos információkból, amelyeket többek között a New York Times számára juttatott el a szervezet. A lap szerint a dokumentumok jól mutatják, hogy az Obama-gépezet megnyugtatóan működik és kifejezetten ügyes.
Ami meglepett és megerősített minket hitünkben, az az, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok többségéből hiányoznak az igazi trükkök, fondorlatok - írja a New York Times szerkesztőségi cikkében. Azt követően, hogy a Bush adminisztrációról éveken át olyan tömeges visszaélések láttak napvilágot, mint a brutális kínzások vagy emberrablások, az Obama-kormány diplomáciai gépezete megfelelően működik, sőt, olykor kifejezetten ügyes.
A New York Times szerint ennek legjobb példája az, ahogyan Iránt kezeli. A kiszivárgott iratok alapján az Egyesült Államok Izraeltől és az arab államok részéről is nyomásnak van kitéve arra vonatkozóan, hogy megelőző csapással vessen véget az iráni nukleáris fenyegetésnek. A Fehér Ház bölcsen ellenállt, miközben fokozódóan kemény szankciókat csikart ki Teheránnal szemben.
Kína támogatásának elnyerése érdekében például rávette Szaúd-Arábiát, hogy folyamatos olajszállítást biztosítson Peking számára. Oroszország megnyerése érdekében pedig a Bush által "Kelet-Európába" ígért rakétaelhárító egységek helyett pedig ugyanolyan hatékony, de Moszkva számára kevésbé fenyegető tervet dolgozott ki. Az Obama-adminisztráció minden bizonnyal kellemetlenségekkel szembesül, amikor el akarja érni különböző kormányoknál, hogy bizonyos guantánamói foglyokat fogadjanak be. A WikiLeaks dokumentumai szerint Szlovéniával például közölte a Fehér Ház, hogy egy guantánamói rab befogadása az ára annak, hogy Obama hivatalos látogatást tegyen Ljubljanában. Bárcsak ilyen energikus és találékony lenne a Fehér Ház azzal kapcsolatban is, hogy bezárják a börtönt – írja a The New York Times.
A lap szerint viszont annál veszélyesebb tendencia, hogy a kiszivárgott dokumentumok alapján továbbra is szokásban van az a Bush által követett politika, hogy amerikai diplomatákat köteleznek arra, hogy külföldi hivatalnokokról, munkatársaikról személyes adatokat gyűjtsenek. Nem szabadna összemosni a diplomaták és a kémek közti határvonalat – jegyzi meg a lap.
Mi mindig is szeretni fogjuk Nagy-Izraelt
A magyar-amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt - mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet.
"Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar-amerikai kapcsolatokat" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek. Figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar-amerikai kapcsolatokról van szó.
"Szolidárisak" a franciák
Nicolas Sarkozy francia elnök hatalmas felelőtlenségnek tartja az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatását - közölte kedden a francia kormányszóvivő.
Francois Baroin azt is hangsúlyozta, hogy államfő az ilyen jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozatalát elsősorban az olyan személyek biztonságára nézve tartja ténylegesen veszélyesnek, akik azért lehetnek érintettek, mert a hazájuk érdekeit szolgálják azon a poszton, ahova kinevezték őket.
"Természetesen kapcsolatban állunk az amerikai adminisztrációval és ismételten kifejeztük szolidaritásunkat" - emlékeztetett a szóvivő. Hozzátette, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál általi kiszivárogtatásnak a francia közigazgatáson belül következményei lesznek a diplomáciai jellegű dokumentumok továbbítását szabályozó előírásokban.
(MTI - FN - FH)
Földcserét akart volna Netanjahu
Egy Wikileaks-en publikált sürgöny szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli-palesztin földcserébe is belement volna.
A palesztinokkal való megegyezés érdekében a földcserét is támogatná Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a WikiLeaks által minap kiszivárogtatott egyik bizalmas diplomáciai sürgöny szerint.
Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő azonban kedden azt mondta, hogy a zsidó állam kormányfője nem irányozta elő a palesztinokkal való földcsere lehetőségét, és országa jövőbeli határait illetően mindig nagyon óvatosan fogalmazta meg álláspontját.
A jelenlegi izraeli kormányfő megválasztása után két héttel, 2009. február 26-án keltezett diplomáciai távirat kivonatában az olvasható, hogy Netanjahu támogatja a palesztinokkal való földcserét, s nem akarja ellenőrzése alá vonni Ciszjordániát és a Gázai övezetet, csak az e területekről kiinduló támadásoknak akar véget vetni.
Kína elengedné Észak-Koreát
A WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott bizalmas amerikai dokumentumokból az derül ki, hogy Kína kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését.
Kína kazahsztáni nagykövete tavaly egy vacsorán felfedte, hogy hazája számára az észak-koreai atomprogram "nagyon kellemetlen". "Kína reméli, hogy hosszú távon a két ország békésen egyesül, de arra számít, hogy rövid távon még külön marad" - mondta Cseng Kuo-ping (Cheng Guoping) a kazahsztáni amerikai nagykövet, Richard Hoagland egyik távirata szerint, amelyet a The Guardian című brit napilap hozott nyilvánosságra.
Peking szerint Észak-Korea "túl messzire ment" azáltal, hogy végrehajtott egy második kísérleti atomrobbantást is, és hogy kísérletképpen elindított egy rakétát - árulta el egy meg nem nevezett amerikai diplomatának egy szintén névtelen kínai diplomata egy olyan dokumentum szerint, amelyet a The New York Times tett közzé. "Kínai tisztségviselők jelezték észak-koreai kollégáiknak Peking elégedetlenségét Phenjannal, és nyomást gyakoroltak rájuk abból a célból, hogy Észak-Korea térjen vissza az atomprogramja leszereléséről szóló hathatalmi tárgyalásokhoz, de sajnos ez a tiltakozás hatástalan maradt. Az Egyesült Államok az egyetlen, amely haladást tud elérni ezeken a tárgyalásokon" - mondta a kínai az amerikainak.
A The Guardian hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot is, amely szerint az akkori dél-koreai külügyminiszter-helyettes, Csun Jung Vu kijelentette: "Kínának jóval kevesebb befolyása van Észak-Koreára, mint az emberek gondolnák. Pekingnek semmi kedve sincs gazdasági ösztönzőket alkalmazni Phenjannal szemben politikája megváltoztatása céljából, és az észak-koreai vezetők tudják ezt."
A külügyminiszter-helyettes azt mondta az Egyesült Államok szöuli nagykövetének: Kína immár nem tekinti Észak-Koreát "hasznos és megbízható" szövetségesnek. Észak-Korea "gazdaságilag már összeomlott", és vezetője, Kim Dzsong Il halála után "politikailag is össze fog omlani", amit Kína nem lesz képes megakadályozni.
A The Guardian szerint a WikiLeaks birtokába került dokumentumokból a többi között kitűnt az is: Washington számos alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba.
A portál által kiszivárogtatott diplomáciai jelentések közül legalább tíz arra hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Koreából Iránba tartó, ballisztikus rakéták alkatrészeit tartalmazó szállítmányok akadálytalanul haladnak át Pekingen - írta a brit lap.
(MTI)
Marionettként emlegették a török minisztert
A Die Presse című konzervatív osztrák napilapban Helmar Dumbs WikiLeaks: Bécs akadályozza Törökország uniós csatlakozását című cikkében foglalkoznak a kiszivárogtatott dokumentumok nyugati szomszédunkat érintő bejegyzéseivel.
A vasárnap este nyilvánosságra hozott diplomáciai dokumentumokban a leggyakrabban emlegetett ország Irak, majd Törökország és Irán követi, de Ausztria is előkelő helyen található. Az amerikai diplomácia számára a nagy érdeklődést az magyarázza, hogy sok fontos nemzetközi szervezet is található Bécsben. Az 1722 dokumentum feladója a bécsi amerikai nagykövetség. Az egyik feljegyzés William Burns amerikai és Feridun Sinirlioglu török államtitkár megbeszélését tartalmazza. A török diplomata azt panaszolta, hogy Bécs Párizzsal és Ciprussal közösen politikai okokból akadályozza Ankara uniós tagságát. Szerinte Bécs és Ankara kapcsolatát megfertőzték az osztrák „etnikai előítéletek”. Egy másik dokumentumban a bécsi nagykövet idézi a kormányzó AK párt egyik vezető funkcionáriusát, aki szerint Ankara most a törökök 1683-as vereségéért kíván revanst venni. Michael Postl korábbi teheráni nagykövetet szintén idézik a titkos dokumentumokban. Postl amerikai kollégájával többek között igen lesújtó képet festett többek között Marzieh Vahid Dasztdzserdi török egészségügyi miniszterről, akit marionettnek neveztek.
Akkor is az amerikai szolgálatok célkeresztjébe került Ausztria, amikor 2009-ben és 2010-ben ideiglenesen Bécs elnökölte az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Egy 2007. júliusi információszerzési irányelv szerint az osztrák pozíciók alapos kifürkészését követelték meg tőlük. De nem csak ezt. A beszámoló készítőjétől még azt is megkövetelték, hogy hitelkártyaszámokat is megszerezzen.
(MNO)
Drogcsempészeket szabadított ki a korrupt Karzai
A kedden nyilvánosságra került legfrissebb WikiLeaks-kiszivárogtatások szerint az afgán elnök számos veszélyes bűnöző és drogcsempész szabadon engedését rendelte el az elmúlt három évben. Legalábbis ezt mutatják a közzétett titkos amerikai diplomácia iratok, amelyek szerint amerikai tisztségviselők többször figyelmeztették Hamid Karzait és igazságügyi miniszterét emiatt.
Az egyik dokumentum szerint Francis Ricciardone, a helyettes afganisztáni amerikai nagykövet azt írta a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy "mind az elnök, mind minisztere számos olyan veszélyes bűnöző elengedésére adott utasítást, akiket az amerikai erők fogtak el, és vártak a perükre, de végül nem kerültek bíróság elé". A helyettes nagykövet írása szerint hiába tiltakoztak, a szabadon engedések folytatódtak.
Egy 2009-es irat azt állítja, hogy 2007 óta az amerikaiak által elfogott és az afgán hatóságoknak átadott 630 gyanúsított csaknem negyedét elengedték, mindenféle tárgyalás nélkül. Egy másik irat szerint Karzai személyesen adott utasítást arra 2009 áprilisában, hogy engedjenek el a börtönből öt afgán határrendőrt, akiknek a kocsijában csaknem 130 kiló heroint találtak, ezért 16-tól 18 évig terjedő börtönbüntetést kaptak.
Az irat szerint arra hivatkozva kaptak kegyelmet a rendőrök, hogy két olyan ember távoli rokonai, akik a kormány oldalán áldozták fel életüket a háborúban. Egy harmadik diplomácia irat szerint Karzai személyesen avatkozott közbe drogügyekben, amelyekbe egy gazdag üzletember fia és az elnök egyik közeli támogatója keveredtek bele. Egy esetben például utasította az ügyészt, hogy újabb vizsgálatot folytasson le, holott erre nincs alkotmányos joga az államfőnek.
Hétfőn az afgán kormány azt közölte: nem érintik eddigi kapcsolatát az Egyesült Államokkal a WikiLeaks által közzétette korábbi dokumentumok, amelyek szerint Karzai paranoid, gyenge, a testvére pedig egy romlott alak, aki drogcsempész-hálózatot működtet.
(FH)
Irán megtámadását szerették volna elérni az arab országok
A WikiLeaks legújabb kiszivárogtatása nyomán az Öböl menti arab országok olyan régóta leplezett nézetei kerültek napvilágra, amelyek ellehetetleníthetik a Teheránnal való megbékélés esélyét.
Az oknyomozó portál által feltárt amerikai külügyi iratokból egy olyan valóság körvonalazódott ki, amelyet az Öböl menti országok vezetői - Szaúd-Arábiától kezdve Bahreinig - évek óta gondosan próbáltak rejtegetni a nyilvánosság elől. A szóban forgó dokumentumokból kiderült: a szunnita vezetők a nyílt színen sokkal békülékenyebb hangot ütöttek meg a síita perzsa állammal, illetve annak vitatott atomprogramjával kapcsolatban, mint bizalmas diplomáciai körökben.
A kiszivárogtatások megerősítik, hogy a szunnita vezetők - különösen Szaúd-Arábiában - mély gyanakvást, sőt, gyűlöletet táplálnak a síiták iránt, és Iránra fenyegetésként tekintenek. Ezeket az aggályokat erősítette az iraki síiták hatalomra kerülése a 2003-as amerikai invázió után - az utóbbi csaknem ezer évben ez volt az első eset, hogy a síiták ellenőrzése alá került egy arab ország.
"Vágják le a kígyó fejét"
Az iraki hatalomváltás is épp elég sokkoló volt az Öböl menti országok vezetői számára, ám ennél még nagyobb riadalmat kelt egy atomhatalommá emelkedő Irán lehetősége. A feltárt amerikai külügyi iratok szerint Abdallah szaúdi uralkodó több alkalommal is arra biztatta az Egyesült Államokat, hogy "vágja le a kígyó fejét", azaz indítson katonai támadást Irán ellen, és semmisítse meg annak atomprogramját. Hivatalosan a szaúdi király természetesen semmi ilyesmit nem követelt Washingtontól.
A bahreini uralkodó szintén úgy fogalmazott a dokumentumok tanúsága szerint, hogy az iráni atomprogramot bármilyen eszközzel fel kell tartóztatni. Abu Dzabi koronahercege pedig azt mondta: úgy látja, ha az iráni fenyegetés kezeléséről van szó, "a háború logikája kerekedik felül".
Theodore Karasik dubaji elemző szerint a kiszivárogtatások nyomán világossá vált: az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) államai az eddig feltárt mértéknél sokkal egységesebben sorakoznak fel az Irán-ellenes fronton.
Gondot okozhatnak a dokumentumok
Salman Shaikh, az amerikai Brookings Intézet dohai központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumokból jól látszik, Irán nukleáris ambíciói komoly aggodalmat váltanak ki a térségben. "Iránnak oda kellene figyelnie erre a nyugtalanságra, ezt nem lenne szabad félvállról vennie" - vélte a szakértő.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfőn igyekezett úgy beállítani, hogy a WikiLeaks-ügynek nem lesz káros hatása, a kiszivárgott iratok nem fognak zavart okozni Teherán és az Öböl menti országok kapcsolataiban.
Egyes elemzők viszont úgy látják, az Öböl menti vezetők által megfogalmazott igény egy Irán elleni katonai támadásra erősítheti a szunnita-síita szembenállást, és megnehezítheti, hogy Szaúd-Arábia Iránnal együtt közvetítőként lépjen fel az iraki és libanoni vallásközi feszültségek enyhítése érdekében.
Shaikh szerint nem feltétlenül lesz komoly hatása az ügynek a síita-szunnita kapcsolatokra nézve. "Attól függ, milyen fogadtatása lesz a kiszivárogtatásoknak. Ha felfújják és manipulálni próbálják, akkor lehet némi hatása a felekezetek közti kapcsolatokra. De politikai szempontból más érdekek fontosabbak" - mondta.
"A brit üzleti érdekeket sértő idiotizmus" a korrupciós ügyek kivizsgálása
A brit uralkodó egyik fia is kínos helyzetbe került a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök közzététele nyomán.
A WikiLeaks brit médiapartnere, a The Guardian című vezető baloldali napilap által hétfő este nyilvánossága hozott újabb iratok szerint András yorki herceg, II. Erzsébet királynő másodszülött fia - aki Nagy-Britannia utazó üzleti nagyköveteként tevékenykedik - a brit üzleti érdekeket sértő "idiotizmusnak" minősítette a BAE Systems hadiipari csoport korrupciógyanús szaúdi és kelet-európai ügyleteinek feltárására végzett hatósági vizsgálatot.
Az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetének 2008-ban hazaküldött távirata szerint András a közép-ázsiai ország fővárosában brit és kanadai üzletemberekkel költött el munkareggelit, és eközben tette "durvasággal határos" megjegyzéseit, amelyeket "édesanyjának alattvalói harsogó helyesléssel fogadtak".
András herceg a beszámoló szerint a BAE tranzakciói ügyében éveken saját feltáró vizsgálatot folytató The Guardian riportereiről a rendezvényen kijelentette, hogy "ezek az ... újságírók is mindenbe beleütik az orrukat". A kipontozott rész egy trágár kifejezést takar.
A BAE Systems több mint két évtizede elnyerte a brit hadiipar eddigi legnagyobb megrendelését, egy 20 milliárd fontos (6500 milliárd forintos), elsősorban harci és kiképző repülőgépekre szóló, összetett szaúdi szállítási és szolgáltatási szerződést, amelynek örve alatt azóta számos kapcsolódó megrendelést is kapott a brit cég. A szerződésláncolat összértéke mára meghaladja a 40 milliárd fontot.
A brit sajtó azonban már évekkel ezelőtt olyan értesüléseket szellőztetett meg, hogy a BAE Systems - korábbi nevén British Aerospace - 1989 és 2002 között összesen 60 millió fontot költött a rijádi udvar befolyásos tagjainak megajándékozására az üzlet megtartása érdekében.
A BAE szaúdi ügyleteinek brit hatósági vizsgálatát 2006 decemberében, komoly nemzetközi visszhangot keltve, a brit kormány leállíttatta. Tony Blair akkori miniszterelnök annak idején "nemzetbiztonsági okokkal" indokolta az intézkedést, részletek ismertetése nélkül. A brit sajtó korabeli értesülései szerint azonban Szaúd-Arábia előzőleg a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésével, sőt megszakításával, emellett az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatos hírszerzési együttműködés beszüntetésével fenyegette meg Nagy-Britanniát arra az esetre, ha London nem hagy fel a szaúdi királyi családhoz is mind közelebb jutó korrupciós vizsgálattal.
A szaúdi vizsgálat leállíttatása után a brit hatóságok figyelme BAE Systems kelet-európai - köztük csehországi és magyarországi - tranzakcióira irányult, de az idei év elején ez a vizsgálat is lezárult, miután a BAE Systems a brit és a szintén vizsgálódó amerikai hatóságokkal kötött egyezség alapján "felelősséget vállalt" a terhére rótt súlyos kihágásokért, és beleegyezett jelentős összegű pénzbírság kifizetésébe.
Amerika: "Ez egy nagyon komoly törvénysértés"
A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek nevezte.
Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője szerint Barack Obama elnök határozottan "nem volt boldog" a kiszivárogtatások miatt. Az államfőt nemzetbiztonsági munkatársai a múlt héten tájékoztatták a WikiLeaks birtokába jutott iratok tömegéről és tartalmáról. A Fehér Ház nem zárja ki annak lehetőségét, hogy jogi lépéseket tegyen a WikiLeaks ellen, és a szóvivő szerint jelenleg több lehetőséget is mérlegel.
"Ez egy nagyon komoly törvénysértés, és komoly veszélyt jelent azon személyekre nézve, akik végrehajtják külpolitikánkat, vagy pedig ebben segítséget nyújtanak" - jelentette ki Gibbs, aki hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások nem okoznak változást a globális terrorellenes műveletekben.
Még több iratot ígérnek
A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közélését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson hétfőn.
A kiszivárogtatás miatt az amerikai külügyi tárca "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba, de ez nem riasztotta el az internetes oldal szerkesztőit. A szóvivő szerint a "fokozatos közlések" az év végéig is elhúzódhatnak.
A következő kiadásokkal kiválasztott térségekre koncentrálnak, ahol szövetséget keresnek a helyi médiával - mondta a The Wall Street Journalnek Hrafnsson, aki szerint az amerikai bírálat túlzó, és az a vád sem hihető, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalával emberi életeket sodornak veszélybe. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon kívül a reagálás enyhébb volt, és "a sajtó üdvözölte a leleplezéseket az amerikai külügyminisztérium belső működéséről".
(MTI)
Korábban írtuk: A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz. Az iratokból többek között kiderült, hogy Irán Észak-Koreától próbált beszerezni hordozóeszközöket, amellyel nyugat-európai városokat is elérhettek volna. Az országok többsége nyilvánosan még nem reagált a kiszivárogtatásra.
Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik „nagy dobása” volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről.
Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban nem sikerült, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este. A portál hétfőn további dokumentumokat publikált, hírügynökségi jelentések alapján már saját internetes címén.
Titkos hírszerzést is folytatott Washington
A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A brit lap – mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt – kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.
A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.
A Le Monde című francia napilap egyebek közt az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélten törekszik nukleáris fegyver létrehozására. Erről Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója számolt be. A Le Monde internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.
Több mint 700 bizalmas irat Magyarországról
A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az újság „világtérképéhez” mellékelt táblázatából kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.
A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül négy került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a „titkos, külföldiek elől elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapott 2-es számú besorolást, amely a „titkos” elnevezést viselte.
A következő besorolás a „bizalmas, külföldiek elől elzárandó” minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak „bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”. További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135, Budapestről származó diplomáciai irat „nem minősített” besorolást kapott.
Moszkva visszafogott
A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen. Franciaország a „demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó „fenyegetésnek” tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: „nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval” – közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.
Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók. Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.
Berlin sem kommentál
A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.
Irán Észak-Koreától szerzett volna hordozóeszközöket
Elítélte a pakisztáni külügyminisztérium hétfőn a titkos amerikai diplomáciai iratok közzétételét, amelyekből kiderült az is, hogy Washington állítólag aggódott egy pakisztáni kutatóreaktorban felhalmozott, magasan dúsított uránium sorsa miatt, tartva attól, hogy illetéktelen kezekbe kerül.
Irán a nemzeti vöröskereszt mentőautóival szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen. Ez is azokban az amerikai diplomáciai dokumentumokban szerepel, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra hétfőn. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Irán Észak-Koreától kíván beszerezni olyan hordozóeszközöket, amelyekkel Moszkvát és a nyugat-európai városokat is elérte volna.
„Egyszerűen gyűlöli Izraelt”
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő „egyszerűen gyűlöli Izraelt” – jelentették Washingtonnak Ankarában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták tavaly, megvilágítandó annak hátterét, hogy miért reagált olyan keserűen Erdogan a Gázai övezet elleni izraeli offenzívára. Az amerikai diplomaták jelentését is a WikiLeaks oknyomozó portál hozta nyilvánosságra hétfőn. A szóban forgó amerikai diplomaták azt írták: egyetértenek Izrael ankarai nagykövetével, Gabi Lévivel abban, hogy a török kormányfő Izrael-ellenes nyilatkozatai „mindenekelőtt érzelmi alapúak, mert (Erdogan) iszlamista”. „Vallási szempontból gyűlöl minket, és gyűlölete megfertőz másokat is Törökországban” – mondta Lévi amerikai kollégáinak. Lévi a hazája és Törökország közötti kapcsolatok megromlását a török kormányfő személyének tulajdonította.
(MTI, bloomberg.com)
Korábban írtuk: A Wikileaks nyilvánosságra hozta a negyedmillió diplomáciai üzenet első részét. Az iratok nagy része nem titkos, ám olyan őszinte, sokszor zavarba ejtő véleményeket tartalmaznak, amelyeket nem szívesen lát viszont az újságokban a szervezet.
Öt napilap nyilvánosságra hozta tegnap este a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok első részét. A titkos iratok kiszivárogtatására szakosodott internetes oldal negyedmillió amerikai diplomáciai üzenethez jutott hozzá: az iratok az amerikai nagykövetségeknek a Washingtonba küldött jelentéseit tartalmazzák, melyek az amerikai külügyminisztérium számára sokszor zavarba ejtő őszinteséggel íródtak. Az iratokat kilenc napra elosztva hozza nyilvánosságra a weboldal és az öt újság, amelynek már korábban elküldték őket. Az amerikai The New York Times, a német Der Speigel, a brit Guardian, a francia Le Monde és a spanyol El Pais kapta meg előre az iratokat. A WikiLeaks legutóbb júliusban tett közzé iratokat, akkor 90 ezer oldalt publikáltak az afganisztáni háborúról.
Magyarországgal kapcsolatban 734 jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks, amelyek a dokumentumokat előre megszerző Spiegel adatai szerint kivétel nélkül 2006-ban és azóta keletkeztek.
A német hetilap szerint az iratokat a titkosítás szempontjából hat különböző kategóriába sorolták be szerzőik. "Titkos és külföldiek elől elzárandó" - ez a legszigorúbb kategória. Ilyen jelentésből négyet adtak fel Budapestről, amelyeket a WikiLeaks most közreadott (ezek valószínűleg az elkövetkező napokban lesznek elérhetőek az interneten). A következő besorolás a "titkos", ebből 32 magyar témájú került ki. Ezt követik a "bizalmas és külföldiek elől elzárandó", valamint az egyszerűen "bizalmas" iratok. Ilyen hét illetve 408 darab készült. A többi közel háromszáz papírból 148-at "csak belső felhasználásra" szánták a diplomaták.
Szintén a Spiegel összegzéséből tudható, hogy az amerikai diplomaták tavaly voltak a legaktívabbak, már ami a nyilvánosságra került jelentések számát illeti. 2006-ból harmincnál kicsivel több dokumentum származik, míg a következő két évet kicsivel több mint száz-száz jelentés örökíti meg. Tavaly 130-nál is több papír készült Pesten. Az idei évről egy tucat jelentés szólhat, bár az nem egyértelmű, hogy ez a 2010-es év mekkora részét öleli fel.
Amerikai illetékesek, köztük Hillary Clinton külügyminiszter az elmúlt napokban körbetelefonálták számos állam, köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael vezetőit is - jelentette washingtoni tudósítónk. A sorból nem maradtak ki az iszlám világ országai sem, ugyanis a jobbára diplomáciai táviratok egy részében muzulmánellenesnek tekinthető nézeteket is kifejtenek - derült ki. A tartalmat sok esetben részletekbe menően előre ismerni vélik. - Sajnos valami új elébe nézünk, az én jelentésem is köztük van. Nehéz megmondani, milyen hatást vált ez ki, de legalábbis kellemetlen lesz - írt be a Bild am Sonntag német vasárnapi lapnak az USA berlini nagykövete.
A WikiLeaks ezúttal eltért eddigi módszerétől, és előre jelezte, hogy újabb dokumentumtömeget zúdít a világhálóra. Az amerikai külügyminisztérium már vasárnap levélben fordult Julian Assange-hoz, a WikiLeaks ausztrál származású alapítójához. - A The New York Times, a The Guardian és a Der Spiegel képviselőivel folytatott beszélgetésekből úgy tudjuk, hogy a WikiLeaks mindegyikőjüknek 250 ezer dokumentumot adott át közlésre, továbbra is törvénytelenül terjesztve titkosított dokumentumokat - írta Assange-nak, illetve ügyvédjének a washingtoni külügyminisztérium jogi tanácsadója. Megismételte egyben a korábbi amerikai figyelmeztetést: a médiaakció emberi életeket veszélyeztet.
Vasárnap este a WikiLeaks közölte: szervereit erőteljes hackertámadás érte ismeretlen forrásból. A diplomáciai iratokat azonban már kiküldték a legnagyobb lapoknak, így a szerverek ellehetetlenítése nem akadályozza meg azok nyilvánosságra kerülését. A The New York Times, amely hosszú cikkben érvel azon döntése mellett, hogy helyet ad a dokumentumoknak, azt ígéri: az elkövetkezendő héten számos cikkben ismerteti majd a negyedmillió irat tartalmát. A lap sztorikat ígér az amerikai diplomácia Pakisztánnal, Észak-Koreával, a Guantanamói foglyok elhelyezésével, Kínával és Afganisztánnal kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban is. A lap igyekszik a dokumentumokban fellelhető neveket titokban tartani.
A brit Guardian szerint akár Washington és legszorosabb szövetségese, London viszonyát beárnyékolhatják az iratok: állítólag fény derül majd rá, hogy az Obama-adminisztrációnak nem volt igazán jó véleménye David Cameronról, aki azóta brit miniszterelnök lett (mint ahogy elődjéről, Gordon Brownról sem). Híreik bírálják Hamid Karzai afgán vagy Nelson Mandela volt dél-afrikai elnököt is. A brit lap által közzé tett iratok szerint arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezetői ellen. A vezető baloldali brit lap - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".
A német kancellár "teflonból van"
Az új német külügyminiszter alkalmatlan, hiú és Amerika-kritikus, így jobb az ügyeket a német kancellárián keresztül intézni, mert Guido Westerwellénél lényegesen jobban ért a külpolitikához és a kormányzáshoz Angela Merkel - írták az Egyesült Államok berlini követségének elemzői washingtoni feletteseiknek. Egy másik írásból kiderül, hogy Westerwelle maga egy "rejtély", ezért is lesz nehéz vele megtalálni a közös hangot. Az akkor még csak leendő külügyminiszter "túlhabzó személyiséggel" rendelkezik, írják például 2009. szeptember 22-én, a koalíció tárgyalások idején, ezért képtelen kihagyni bármilyen vitát.
A papírokból kiderül, hogy az amerikai diplomaták felettébb tájékozottak voltak a jelenlegi német koalíciós kormány megalakulásához vezető tárgyalásokról. Egy fiatal liberális politikus jelentett a zárt ajtók mögött zajló eseményekről, és iratokat is átadott erről a nagykövetségnek.
A német kancellár szakértelmét a diplomaták is elismerik, de azért vele szemben sem spórolnak kritikus észrevételekkel. Több helyen is Angela "Teflon" Merkelnek nevezik, mert egy botrány sem tapad meg rajta. "Kerüli a kockázatot, és nem túl kreatív" - írják 2009 márciusában, a Berlinből postázott 1700 jelentés egyikében. Az amerikaiak véleménye szerint a német kancellár külpolitikáját az határozza meg, milyen előnyöket szerezhet belőle odahaza. A konzervatív-liberális koalíciót is negatívan értékelik: Merkel le tudta rázni a nagykoalíció igáját, hát most kettős igát kapott a liberális és kis bajor koalíciós pártok jóvoltából.
Részletek a megszellőztetett diplomáciai dokumentumokból:
Észak-Korea 19, atomfegyver célba juttatására alkalmas, orosz gyártmányú rakétát csempészett Iránba.
Az USA iszlámábádi nagykövete szerint a pakisztániak akadályozták, hogy az amerikaiak veszélyesnek tartott fűtőanyagot szállítsanak el egy atomlétesítményükből, mert attól tartottak, hogy a helyi sajtó megneszeli ezt, és az ügy rossz fényt vet rájuk.
A pekingi amerikai nagykövetség egy forrása szerint a KKP Politikai Bizottsága rábólintott a Google elleni kormányzati hackertámadásra. A táviratok szerint 2002 óta hatoltak be amerikai számítógéprendszerekbe, illetve a dalai lámáéba.
Római jelentés szerint Berlusconi olasz miniszterelnök egyre inkább Putyin orosz kormányfő európai szócsövének tűnik.
"Továbbra is azt állítjuk majd, hogy ezek a mi bombáink, nem pedig a maguké" - biztosította Szaleh jemeni elnök Petraeus amerikai térségi parancsnokot, miután az amerikaiak rakétatámadást intéztek az al-Kaida helyi erői ellen.
(Nol nyomán)
Korábban írtuk: Egyelőre a Külügyminisztériumban sem ismerik azoknak a Magyarországról származó titkos diplomáciai üzeneteknek a tartalmát, amelyet a WikiLeaks oldal tegnap tett elérhetővé - közölte Pataki Eszter, a tárca szóvivője.
"Amennyire tudjuk, az oldal még nem publikálta ezeket az adatokat" - mondta a szóvivő, aki szerint a tárca egyik munkatársa figyeli az oldalt, illetve a magyar vonatkozású dokumentumok esetleges felbukkanását. Mivel nem tudják, mit tartalmaznak ezek a dokumentumok, kommentálni sem tudják a kiszivárogtatás hírét - tette hozzá Pataki Eszter.
A WikiLeaks egyelőre nem tette mindenki számára elérhetővé a Magyarországról származó diplomáciai üzeneteket, azokhoz csak partnerei, a brit Guardian, a német Spiegel, a francia Le Monde, az amerikai New York Times és a spanyol El País férhetett hozzá teljes terjedelmében. A Spiegel Online viszont olyan interaktív térképet közölt az amerikai diplomáciai sürgönyök forgalmáról, amely szerint Magyarországról az adatbázisban található legtöbb diplomáciai üzenet 2009-ből származik, pontosan 131 darab az összesen 734, Budapestről küldött dokumentum közül.
A WikiLeaks, továbbá néhány nagy világlap vasárnap tette közzé azokat a jelentős részben az USA nagykövetségei által korábban elküldött titkos dokumentumokat, amelyeket az amerikai diplomácia titkos iratai közül szereztek meg.
(HVG nyomán)
