A tárgyalás elhalasztását kérte vádlotti vallomása közben Csontos István, ezért a Pest Megyei Bíróság elnapolta a cigánygyilkosságok büntetőperének szerdai, második tárgyalását.
 Csontos István |
Mikor az őt társai részéről ért fenyegetésekről faggatták, a negyedrendű vádlott előbb annyit mondott, hogy befejezte a vallomástételt, majd a bíró által elrendelt tízperces szünetet követően azt közölte: a következő, pénteki tárgyaláson folytatja vallomását. Ezután rendelte el a bíró a tárgyalás elnapolását. Amikor pedig a fenyegetések előtt szóba került, hogy szerződéses katonaként milyen kapcsolata volt a katonai titkosszolgálattal, illetve, hogy beszélt-e vádlott-társairól elfogásáig a Katonai Biztonsági Hivatalnak, Csontos István egy idő után elhárította a kérdéseket.
Vádlott-társai arról kérdezték Csontost a tárgyaláson, hogy miféle fenyegetésekről beszél, mire a negyedrendű vádlott példaként elmondta: egyszer fényes nappal közölték vele társai, hogy túlságosan befolyásolja őt volt menyasszonya, "ki kellene lőni". Csontos szerint társai féltek, hogy lebuknak, valós fenyegetés érte őt és családját is a többiek részéről. Ekkor a bíró figyelmeztette arra: vádlotti védekezésének egyetlen korlátja, hogy mást hamisan bűncselekménnyel nem vádolhat meg.
Amikor pedig a szerződéses katonaként a katonai titkosszolgálattal fenntartott kapcsolatáról faggatták Csontost, illetve azt kérdezték, beszélt-e vádlott-társairól elfogásáig a Katonai Biztonsági Hivatalnak, a negyedrendű vádlott megtagadta a válaszadást.
Arra a kérdésre, honnan tudta, illetve miért állította, hogy vádlott-társai rasszisták, Csontos példaként elmondta, hogy egyikük-másikuk horogkeresztes, illetve Adolf Hitlert ábrázoló pólókban járt.
A negyedrendű vádlott hangsúlyozta: nem ért egyet a vádiratnak azzal a kijelentésével, miszerint azonosult társai nézeteivel, mert ő nem náci, nem rasszista, csak általában a bűzözéssel voltak problémái, és ő nem is értette, mit akarnak elérni társai azzal, hogy ártatlan embereket lőnek le.
Pető Zsolt harmadrendű vádlott kikérte magának, hogy horogkeresztes vagy "hitleres" pólókat hordott volna. Mint mondta, ő csupán Nagy-Magyarországot ábrázoló felsőket viselt, bár az igaz, hogy sok évvel ezelőtt tagja volt a Keleti Arcvonal elnevezésű szervezetnek.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: A négy vádlott közül csak a legenyhébb bűncselekményekkel vádolt Cs. István volt hajlandó vallomást tenni a cigánygyilkosságok ügyében zajló per második tárgyalásán. A férfi arról beszélt, hogy fenyegetés révén vették rá a támadásokban való részvételre, és állítása szerint a többi vádlott egy "kis hadsereg" létrehozását tervezte. A tárgyalás az elején rövid időre félbeszakadt, miután az elsőrendű vádlott nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, hogy mi az anyja neve, és hogy mi a lakícme.
Szerdán reggel folytatódott a cigánygyilkosságok vádlottjainak pere a Pest Megyei Bíróságon a pénteki első tárgyalás után. A bíró sorban végigkérdezte a vádlottakat, hogy kívánnak-e vallomást tenni, de csak a negyedrendű vádlott, Cs. István válaszolt igennel. A férfi tagoltan, figyelmesen artikulálva felelt a vallomástétellel kapcsolatos kérdésekre, majd néhány másodperces gondolkodás után azt mondta a bírónak, hogy azzal a kikötéssel akar beszélni, hogy nem akarja elismételni azt, amit a nyomozás alatt már elmondott, mert azt továbbra is fenntartja.
Cs. Istvánt két vádpontnál vádolnak bűnsegédlettel, amire ő azt mondta, hogy bűnpártolónak érzi magát. Az ügyészség azzal vádolja, hogy sofőrként segítette a támadókat az utolsó két gyilkosságnál, illetve hogy az akciók előkészítésében is aktívan részt vett.
Cs. István vallomásának első részében - a bíró szünetet rendelt el közben - arról beszélt, milyen viszonyban állt a támadások előtt a többi vádlottal. K. Istvánnal jóismerősi viszonyban volt, de azt mondta, barátjának nem nevezné, P. (azaz Pető) Zsolttal köszönőviszonyban voltak, őket a Loki Klubból ismeri (a debreceni focicsapat szurkolói klubja). Amikor kérdezték, hogy mások is jártak-e klubban lévő konditerembe, azt mondta, K. István többször, P. Zsolt ritkán járt (ekkor az Origó tudósítója szerint P. Zsolt rámosolygott K. Istvánra). Cs. szerint harmadik vádlott-társát, K. (Kiss) Árpádot a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen ismerte meg, ahol Cs. 2009 februári leszerelése után előbb burkolóként, majd jegyszedőként is dolgozott. Kapcsolatukról azt mondta: "semmilyen" volt.
Cs. szerint katonaként valójában lövész volt (a vádiratban az szerepel, hogy sofőrként szolgált) és a bíróságon tett vallomásából az is kiderült, hogy van otthon egy gázpisztolya. A katonai szolgálatáról és tapasztalatairól (Koszovóban szolgált a békefenntartó erők kötelékében) szerinte sokat kérdezősködött nála a többi vádlott. Arról is beszéltek neki, hogy szoktak terepre járni katonáskodni, és el is hívták sofőrnek. Ez még a tiszalöki támadás előtt volt. Azt állította, a támadás estéjén úgy ment oda, hogy semmit nem tudott arról, mi fog történni, és ezzel "saját naivsága miatt" nem is foglalkozott
Azt mondta, tud arról, hogy egy fiatalembert korábban már be akartak venni a csoportba, aki ezt azonban nem vállalta el. Ezt a vádlottak kockázatosnak tartották. Cs. szerinte emiatt nála már "kényszerfenyegetést" alkalmaztak, hogy az első akció után ne tudjon visszatáncolni. (A vádirat szerint Cs. azt állítja, nem tudott semmit a támadásokról, és amikor kiderült, hogy miről van szó, akkor a többiek éreztették vele, hogy baja lesz, ha kiszáll. Az ügyészség szerint ugyanakkor a férfi tudott a támadások céljáról és egyet is értett azokkal.) A támadásoknál használt Opel Astrát ezen a két alkalmon kívül máskor is vezette, de arra nem emlékezett, mikor és hányszor - mondta Cs, aki szerint vádlott-társainak az volt a célja, hogy "egy kis hadsereget akartak csinálni", és az egész bűncselekmény-sorozatot ki akarták terjeszteni.
A vádlott a másodrendű vádlott K. Istvánról és P. Zsoltról azt mondta, hogy nyíltan náci, újfasiszta nézeteket vallottak. Saját magáról viszont azt mondta, nem tartja magát fasisztának. "Magával a bűnözéssel van problémám, és a cigányok egy része bűnöző" - fogalmazott a férfi, aki elmondta, hogy amikor a Perényi 1 nevű helyen kezdett dolgozni, akkor kapott egy munkahelyi mobiltelefont, de a három másik vádlott nem adta meg neki a saját telefonszámát. Állítása szerint azt mondták, úgyis ők fogják hívni, ha munkába kell mennie.
Ügyvédje kérdésére Cs. István azt mondta, hogy a tiszalöki támadás (a vádirat szerint ez volt az első, amelyben ő részt vett) után megfenyegették őt, hogy nemcsak neki, hanem a családjának is van félnivalója, ha erről bárkinek beszél. Azt mondta, ennek hatására elkezdte kerülni a családját, a K. fivérektől pedig elkezdett félni.
Közjáték az első percekben
A szerdai tárgyalás az első percekben félbeszakadt, miután K. Árpád elsőrendű vádlott nem volt hajlandó válaszolni a bírónak arra a két kérdésére, hogy mi az anyja neve és a lakcíme. A bíró ez után elrendelte, hogy az ügyészen és a vádlott ügyvédjén kívül mindenki hagyja el a termet.
A közjáték előzménye az volt, hogy amikor a vádlottak padjához hívták K. Árpádot, akkor az ügyvédje egy indítványt terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a vallomástétel alatt zárják ki a nyilvánosságot. Ezt a kérést K. Árpád családja védelmére hivatkozva fogalmazták meg, a vádlott ugyanis nem szeretné, ha hozzátartozóinak adatai nyilvánosságra kerülnének. A bíró elutasította az indítványt, és közölte, hogy a vádlottnak akkor is válaszolnia kell az anyja nevére és a lakcímére vonatkozó kérdésekre, ha amúgy nem akar vallomást tenni.
Mintegy félórás szünet után, tíz óra előtt néhány perccel visszaengedték a hallgatóságot a terembe. A bíró édesanyja nevéről és lakcíméről végül nem kérdezte meg újra K. Árpádot, de feltette neki a kérdést, hogy megértette-e a vádat, és kíván-e vallomást tenni. Azt mondta, a vádat megértette, és nincs hozzáfűznivalója, de vallomást nem kívánt tenni. K. Árpád halkan, gyorsan és határozottan válaszolt a bírói kérdésekre.
Ezt követően testvérét, a másodrendű vádlott K. Istvánt hívták be a terembe, aki halkan, kicsit hadarva válaszolt a bíró kérdéseire. Testvérével ellentétben K. István válaszolt a bíró személyes adatait firtató kérdéseire. Bár védője, Gerecs Krisztián korábban többször is azt mondta, védence nagy meglepetésekkel szolgálhat a vallomásában, K. István sem akart egyelőre vallomást tenni, emiatt a harmadrendű vádlottat, P. Zsoltot hozták be a terembe.
Az eddigi vádlottak közül P. Zsolt beszélt a leghangosabban, és látszólag ő viselkedett a legkevésbé feszélyezetten. P. Zsolt határozottan válaszolt a bíró kérdéseire, vallomást azonban egyelőre ő sem akart tenni. Miszori László valamennyi vádlott figyelmét felhívta arra, hogy a tárgyalás során bármikor tehetnek vallomást, ha jelzik igényüket.
Csökkent az érdeklődés
A szerdai tárgyaláson kevesebb újságíró jelent meg, mint a büntetőtárgyalás pénteki, első napján, és a rendőri jelenlét is mérsékeltebbnek tűnt az első tárgyaláshoz képest. A vádlottakat kilenc órakor bevezették a terembe. Valamennyien egy halk "jó napot kívánok"-kal üdvözölték az öttagú bírói tanácsot, majd helyet foglaltak. A különböző börtönökben fogva tartott vádlottak közül a harmadrendű vádlott, P. Zsolt "hellóval" köszönt a másodrendű vádlottnak, K. Istvánnak, amikor a tárgyalóteremben találkoztak.
A tárgyalás néhány perc késéssel kezdődött, miután az elsőrendű vádlott védője, Bérdi Zsolt egy baleset miatt késve érkezett. Az ülés elején ismét megkérdezték a vádlottak, hogy hozzájárulnak-e róluk készült hang- vagy képfelvételek közléséhez, amire valamennyien nemmel feleltek. Az ülésteremben ezúttal a pénteki tárgyaláshoz képest kevesebben érkeztek a cigány szervezetek tagjai közül.
(Origó nyomán)
