Frissítés: többen kérték, tegyük közzé a riporthoz tartozó „Ali”-portrét. Tessék:
Az előbb írtuk: Alább a Magyar Nemzet mai számának az Interneten csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű), kitűnő cikke arról, hogy Érpatak Jobbik-közeli polgármestere hogy volt képes megfékezni a településén tomboló cigányterrort.
Elmondja, amit mi is jópárszor megtettünk már: a törvények következetes, vasszigorúságú alkalmazásával, a cigányság pozitív diszkriminációjának, bűnözése tolerálásának megszüntetésével rendet lehetne csinálni Magyarországon. Csak akarat kellene hozzá – és nem kellene egy új Führer. De, persze, Pintér és Orbán csak a további, az elmúlt 20 (600) év alatt sokszor megbukott „integráció, nyomjuk a pííízt a cigókba, engedjünk meg nekik mindent, soha ne ültessük le őket semmiért, míg az önmagukat védő nemcigányokat a lehető legszigorúbban büntessük meg”-vonalat viszik.
Figyelmeztetés: Mivel a Magyar Nemzet fideszes pártlap, ezért hiába is keresnénk az anyagban bármilyen konkrét utalást arra, hogy Orosz Jobbik-közeli.
A cikk:
Hétköznapi hadüzenet
Ali bácsi, a megszelídült keresztapa, thaiboksz-harcosok és a rendmániás faluvezető
Eddig menekültek az emberek Érpatakról a bűnözés miatt. Ma pedig ebben a kicsiny Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei virágos, tiszta és élhető faluban az autóbusz-állomáson szedi a csikket a korábban postarablásért elítélt keresztapa is. Az érpataki csoda nem hókuszpókusz, csupán mindenki végzi a munkáját a polgármester irányításával. Egyre többen érdeklődnek irántuk idehaza, de megnézték már a falut finn rendőrök is.
Betonalap a rózsaszínű vakolatú ház előtt, a szélén ül Ali bácsi, akinek teletetovált testét és nagy hasát már messziről látom. Gyere ide, fiam, int nekem, miközben autómmal lavírozok Érpatak cigánysorán, a „Kínai negyedben".
Kezet fogunk, hiányzik pár ujja. Kéretlenül is mondja:
- Rácz Aladár vagyok, 1958-ban születtem. Egyedül vagyok. Harminc évet ültem. Sok hülyeséget csináltam fiatal életemben. Loptam, még postát is raboltam, akkor lőtték el a tenyeremet.
- A rendőrök?
- Azok is...
Láncként fut végig a nyakán egy öles betűkkel tetovált „Szeretlek, Edina" felirat, de „Tímea" is szerepel az ábrák, egyiptomi fejek, sötétre festett foltok között. Meg titokzatos számok: például a személyi száma, hogy ne kelljen észben tartania. Érpatakon rettegtek tőle. „Loptam, csintalankodtam, nőket vertem."
Három ízben ítélték el. Mindig a szegedi Csillagba került, ahol legutóbb zárkáról zárkára járt egy vallásos ember.
- Megtetszett a Biblia könyv, megtértem. Átértékeltem viselt dolgaimat. A vallásos emberek azóta segítenek élelemmel és ruhával. Egy ideje felkarolt az önkormányzat jó magaviseletem miatt. Dolgozom nekik, hetente négyszer szemetet szedek nejlonzsákba, összeseprem a buszmegállók környékét.
Ali bácsi, ahogy itt nevezik, tavaly karácsonykor kiállt a hívek elé a helyi templomban, és arra kérte a falubelieket, bocsássák meg, amit ellenük tett. Megbánta bűneit. Mostanság cigány gyermekeknek beszél a házában tartott találkozókon vallásról és helyes útról több-kevesebb sikerrel.
- Azt mondják, keresztapából példakép lettem. Ezt tette velem a megtérés és Orosz Mihály.
***
Orosz Mihály nem más, mint Érpatak független polgármestere. Régebben képviselő-testületi tag volt, egy 2005. augusztus 14-én tartott időközi választás óta vezetője a falunak. Sajátos értelmezése szerint két halmaz létezik Érpatakon. Az egyikbe a közösségért tenni akaró, a másikba a közösség ellen tevő emberek tartoznak. Mindkét halmazban vannak magyarok, cigányok, hivatalnokok, rendőrök, ügyészek és bírók is. A rossz halmazban lévők ellen pedig - legyenek akárkik - kíméletlen harcot kell indítani.
Újfehértót elhagyva, Érpatak felé közeledve azt vettem észre, hogy az erdei ösvényeknél rendre papírra festett behajtani tilos táblákat helyeztek el, s alájuk írták, hogy magánterület. A település köztereit kamerák figyelik, feliratok figyelmeztetnek arra, hogy a faluban élők szeretik a rendet. Nincs szemét az út szélén, mint ahogy a környező településeken tapasztaltam.
A polgármester negyvenéves lehet. A hivatal Árpád-termében kínál hellyel bennünket. Élére vasalt nadrágban, fehér ingben van. Övcsatján a magyar címer, egyik mobiltelefonja tokján fémből készült oroszlán. Telefonjain, ha hívják, népdalok szólalnak meg, s a Szent Korona, a jogar meg az országalma képe villan fel. Asztalán régi szabolcsi kalap madártollal, egy nyíregyházi kalapossal készíttette.
Hamar belecsöppenek a hétköznapi valóságba, ugyanis a polgármester kioszt egy figyelmeztetést a közmunkások felügyelőjének. Az ajtóban áll egy férfi, annak mondja:
- Magyarázat van, mentség nincs. Ha lazán túltesszük magunkat a problémákon, szaladhatunk az események után. Meghúzta az önkormányzati autót, de nem jelezte. Ezért írásban kap elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést. Ha valami gyanús, például nem jól működik a fűnyíró, azonnal jelezni kell.
Egy irodista notesszal a kezében jegyzetel, később aláíratja a figyelmeztetés dokumentumait Orosz Mihály polgármesterrel.
***
Szeretném megrajzolni Orosz Mihály portréját, akinek az a kulcsmondata, hogy rend a lelke mindennek.
Mert a rend az a szilárd és nélkülözhetetlen alap, amelyen minden fejlesztés sikere, a közösség ereje múlik. Ugyanakkor azt a jogalkalmazót és hatóságot is felelősségre kell vonni, amelyik nem él törvény adta lehetőségeivel, kerüli a konfliktust a problémás emberekkel - vallja.
Akiben most felsejlene Don Quijote szélmalomharca, téved.
Orosz Mihály Érpatakon nőtt fel, az egyetem után matematika-fizika szakos középiskolai tanárként dolgozott Hajdúdorogon a görög katolikus gimnáziumban, majd visszajött gazdálkodni Érpatakra. Polgármesterségének, rend iránti igényének fontos előfutára volt a Hajdú-Bét Rt. ellen szüleivel közösen indított per.
- Csak mi nyertünk pert a maffia ellen. A szabolcsi libatenyésztők problémáit az okozta, hogy a Hajdú-Béttel kötött szerződésben vállalták, a szárnyasok tápját a nyírmadai takarmánykeverőtől szerzik be. Ott a kukoricát és az alapanyagot nem szárították meg gázzal, hanem a költségeket csökkentve csak betárolták, majd ebből a penészes-toxinos alapanyagból készítettek tápot, amelyet eladtak a gazdáknak. Vitás esetekre gondolva a takarmány felvételekor két egykilós zsákban vettek mintát, azok szélén a papírt aláírta a cég, majd a libatartó is. A szerződés szerint minden gazda a saját megyéjéhez tartozó állat-egészségügyi állomáson vizsgáltathatta be a mintául kapott tápot. A gazdák bevétele a szaporulatból lett volna, ám ezer tojásból csak kétszáz kelt ki a keltetőben. Csak azokért fizetett a Hajdú-Bét Rt. Nagyon sokan tönkrementek ebbe.
- A maga családja is?
- Megkerestem a Hortobágyon a legnagyobb libatenyésztési szakértőt, s 1998-ban tanácsadási szerződést kötöttünk vele. Azt mondta, hogy egyértelműen a táppal van a baj, de ezt be kell bizonyítani. Noha az állat-egészségügyi állomás szakmai véleménye mindig az volt, hogy a táppal minden rendben van, mi egyik alkalommal elvittük a mintánkat az állatorvosi egyetemre, ahol más mechanizmussal és pontosabb laborban elemezték az anyagot. Édesapám kapta tőlük a telefonhívást: azonnal vegye el a tápot a libák elől, mert toxintartalma a megengedett sokszorosa, májcirózist és terméketlenséget okoz. Perre vittük a dolgot. A bíróságot nem érdekelte, hogy mi áll a Hajdú-Béttel kötött szerződésben, hanem elfogadta az állatorvosi egyetem laboratóriumi vizsgálatát. Persze a tápkeverő is bevizsgáltatta egy laborban a minta „másik felét", amellyel semmi baj nem volt, de szerencsénkre annak a minősítőnek a laboránsa azt vallotta, hogy felbontott tasakot kaptak, amelyen nem volt rajta a mi aláírásunk. Tehát a tápkeverő munkatársai gyakorlatilag kicserélték a mintát.
- Kaptak kártérítést?
- Igen. Egyévi munkánk után ötmillió forinttal tartoztunk a Hajdú-Bétnek. Mivel kezdték felszámolni a társaságot, megegyeztem a képviselőivel. Nyilvánvalóan elengedték a tartozást, s egymillió forintot fizettek is. Amúgy nem egyezkedtem. A rossz oldalon állókkal nincs egyezkedés.
A politikai és gazdasági lobbi erejéről szólva hozzáteszi: a Wallis Rt. akkor vásárolta be magát a cégbe, s tudomása szerint rövidesen olyan törvénymódosítás született, amely kizárta annak a lehetőségét, hogy az állatorvosi egyetem bevizsgálhasson alapanyagokat.
Oroszék kiszálltak a libatartásból. Hiteleket vettek fel, és létrehoztak egy tehenészetet.
***
Az Érpatakon gazdálkodó Orosz Mihály megdöbbent azon, amit a falujában tapasztalt 2000 és 2004 között. Mivel egy cigányokból álló szűk csoport terrorizált szinte mindenkit, az érpatakiak közül sokan eladták a házukat bagóért. A szocpolos hitelcsalások idején a faluban élő bűnözők cigány embereket próbáltak rávenni a csalásra, gyakoriak voltak a verekedések, kényszerítések. Egy férfi lábát pisztollyal átlőtték, más alkalommal, egy virágillatú májusi estén pedig három fegyverből kilőve kilenc golyó fúródott a Hangulat presszó falába. Akkoriban Érpatak a nagykállói rendőrséghez tartozott, ám a rendőrök tartottak a bandától. Az egyik megnevezett lövöldöző ujján lőpornyomokat találtak, mégis elfogadták azt a választ, hogy csupán egy töltényhüvelyt vett fel a földről.
Marozsán Mihály, a nyugdíjasklub elnöke mondja:
- Egyik éjszaka havazást követően törtek be a fiamhoz, elvitték a kerékpárját, horgászfelszerelését, baltáját és szekercéjét. A kerten át közlekedtek a tolvajok, nyomukat látni lehetett a hóban. Amikor a rendőrök a nagy és a kis kaput fényképezgették, a feleségem megkérdezte tőlük, miért a kaput fényképezik, miért nem a nyomukat. Mire a nagykállói rendőr így válaszolt: „Ha maguk ilyen okosak, miért hívtak ide minket?"
Orosz Mihály már képviselő-testületi tag volt, amikor a közeli város kutyatápboltjában összefutott egy nyugdíjas rendőrrel, aki azt mondta, úgy elfajultak itt a dolgok, hogy azt lehetetlen rendbe tenni. Főleg az idős érpatakiak éltek félelemben. Istentiszteletre sem mertek járni, mert azalatt törtek be házaikba, elvitték megtakarított pénzüket, televíziójukat, a zsebrádiót, de még a Robi kapát is. A polgármester sorolja a kárvallottak hosszú listáját. Hát igen! Még az öreg Rózsa Sándor is a megkárosítottak között volt.
***
Érpatak akciófilmbe illő újkori történetét biztosan megírja majd valaki, én csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy a bűnözésből élő mag nehezen nyugodott bele, hogy egy sajátos programot meghirdető testületi tag, Orosz Mihály polgármester kíván lenni. A 2006-os választási kampányban lakossági fóruma után egy szekercékkel felfegyverkezett banda autókkal torlaszolta el a polgármesteri hivatal bejáratát, így akarták letörni ambícióit. De Orosz Mihály meglepte őket, messziről hívott thaiboksz-harcosokat állított maga mögé...
Miután megválasztották polgármesternek, nem ült le egy asztalhoz a bűnöző érpatakiakkal. Még akkor sem, amikor kétszer egymás után Molotov-koktélt dobtak a házára. (Kuruc.info: érdekes, abból nem lett világra szóló – sőt, semmilyen! - botrány, nem csámcsogott rajta a világsajtó, a Népszabadság, a TV2, az ATV, a zsIndex stb. évekig. Ahogy például a szintén cigányok által „befenyített” ercsi polgárőr felgyújtott autójáról sem cikkeztek. Bezzeg ha valami cigánybűnöző házára valaki Molotovot dob, vagy valamilyen szoci politikus lábtörlőjét felgyújtja, akkor még a Jew York Times is nácizmusról jajong, az állítólagos elkövetőt meg terrorcselekményért lesittelik... Ez Cigányisztán, kérem.) Akkoriban két bordó Lada volt a faluban, az egyik a polgármestere. A másiknak a tulajdonosát arra kérték, különböztesse meg kocsiját a polgármesterétől, nehogy azt gyújtsák fel.
- Kőkemény, nyílt frontharcot hirdettem. Nem egyezkedünk, nem parolázunk. Ha a hangadókat, a vezéreket letörjük, azt a közösséget is segítjük abban, hogy beilleszkedjen - mondogattam munkatársaimnak.
Nyíltan vallotta, hogy a hivatal munkája során a legfontosabb szempont, amely alapján megkülönböztetik a közösség egyes tagjait, nem a faji, társadalmi rangbeli vagy politikai különbség, hanem az, hogy a község szempontjából építő vagy romboló tevékenységet folytat-e valaki.
- Az építő szándékú embereket minden rendelkezésre álló eszközzel támogatjuk, a rombolókat ellenségnek tekintjük - mondja eltökélten.
Orosz Mihály egy ügyvédtől kapott CD-n egy jogtárat, éjszakánként bújta a törvényeket és internetes jogi fórumokat. Kigyűjtötte, hogy a vagyon elleni bűncselekmények nyomozása során milyen eredménnyel zárta a nyomozást a rendőrség, meg akarta változtatni az „ismeretlen tettes" fogalmát. Mivel úgy érezte, hogy a nagykállói rendőrség ímmel-ámmal teszi a dolgát, konkrét ügyek kivizsgálását kérve a nyíregyházi rendőrkapitánysággal, a megyei kapitánysággal s az Országos Rendőr-főkapitánysággal kezdett levelezni. Végül a rendőrséghez tartozó belső ellenőrzés, a rendészeti szervek védelmi szolgálatának munkatársai megjelentek Érpatakon, és hozzáláttak konkrét ügyek kivizsgálásához. Ami tény: 2008 végén az újfehértói rendőrőrshöz csatolták településüket, amely sokkal eredményesebben végzi munkáját, mint a korábban náluk tevékenykedő rendőri szervek. Megkerestem Újfehértón Fekésházi Szabolcs rendőr őrnagyot, az őrs parancsnokát.
- 2008 januárjától március közepéig 34 érpataki vagyon elleni bűncselekményről szereztünk tudomást. Tavaly egész évben történt ennyi vagyon elleni bűncselekmény. Viszont egyre inkább terjednek azok a bűncselekmények, amelyek korábban nem voltak tapasztalhatók: a zaklatás, becsületsértés és rágalmazás. Egyébként ezek aránya országszerte növekszik, nyilván a gazdasági válsággal, a családok anyagi lecsúszásával is kapcsolatban van.
A rendőrtiszt örömmel mutat egy törekvéseiket méltató idézetet, amely tavaly hangzott el egy érpataki közmeghallgatáson. Egy ott élő szerint „2007-ben még minden ingyenélőnek kocsija volt, 2009-re már csak kerékpárjuk, 2010-re pedig már inkább el is költöztek a faluból!".
Az újfehértói rendőrök ott vannak a faluban, minden bejelentést komolyan vesznek - állítják az érpatakiak.
***
Uri Valéria kistérségi közművelődési referens azt mondja, Érpatakra kerülve középkori állapotokat tapasztalt.
- Nem vártam városi viszonyokat, de itt nem volt köztéri szobor és művelődési intézmény sem. Amikor megérezték a változások szelet, egyesek [Kuruc.info: cigányok...] még azzal riogatták a falunapra készülőket, hogy felgyújtják őket, lobogni fog a hátuk. Ma már számottevő kulturális élet zajlik itt a hagyományőrzéstől a népdalkörig, időről időre az asszonykórus is összeáll - sorolja.
Veres Sándorné családgondozó szerint néhány éve a családgondozó egyedül nem merte betenni a lábát a cigány telepre, rendőrt kellett állítani mellé. Autójukat rendre összekarcolták. Elődje szociális munkás végzettségű thaiboksz-harcos volt, aki tiszteletet keltett maga iránt, s a buldog szívósságával látogatta a családokat.
- Másfél éve kerültem ide. Kezdetben előfordult, hogy hároméves kislány azt kérdezte az autómra mutatva: loptad? Máskor egy négyéves fiú így fogadott: „Ha intézkedsz, elvágom a nyakadat." (Kuruc.info: természetesen ez is cigány – igen, már négyévesen késelnek... De, persze, ne vegyük át az amerikai / svájci / angol stb. gyakorlatot [további infó ITT; további eszmefuttatásunk a „a törvények vannak miértünk, és nem fordítva”-témában ITT], és ne töröljük el a büntethetőségi korhatárt...) Tavaly húsz esetben kezdeményeztem gyermekek ideiglenes elhelyezését a családból. Volt, hogy az újszülöttet sem hozhatták haza, míg az előírt takarítást, ablakkeretcserét, megfelelő élelmiszer vásárlását meg nem tették - mondja. - Nemrég egy anya úgy ment el megszülni nyolcadik gyermekét titkolt terhessége után, hogy a gyermekei ellátását és felügyeletét 17 éves élettársára bízta. (Kuruc.info: tetszik érteni? 17 éves a cigánybűnöző, de már a nyolcadik gyereke lesz. Akit aztán garantáltan becsületes, igazi munkával „el tud tartani”, és nem nekünk kell azt is „pelenkáznunk” és egész életében etetnünk...) Az anyuka egyébként folytatólagosan elkövetett kiskorú megrontásáért pártfogói felügyelet alatt áll, de nem működött együtt felügyelőjével.
Orgovány Sándor, a Lungo Drom helyi elnöke is azt mondja, hogy fékezhetetlen fiatalok terrorizálták a falut, de szerencsére elmentek vagy börtönbe kerültek. Azóta az önérzetes romák építő szándékkal vesznek részt a település életében. Egyébként a 39 éves férfi születése óta a faluban él, fél kezét tizennégy éve nem tudja mozgatni. Egy családi vita során baltával fejbe vágták, az idegszálai sérültek. Lányait taníttatja, mert ezt látja a felemelkedés legcélravezetőbb útjának. A napokban azért adta el lovas kocsiját, mert kellett a pénz a kereskedelmi végzettségű nagyobbik lánya KRESZ-vizsgájához.
Bakti Péter mezőőr a közelharc mestere, kinyom fekve százhúsz kilót. Egy társával lát el mezőőri, fakitermelés-őri munkát az ország bármelyik területén. Csak olyan feladatot vállalnak el, amelyről mások azt mondják, hogy lehetetlen az értékeket megőrizni. Két éve hívták őket Érpatakra.
- A lovas szekereket és mindenkit, aki nem illik a határba, igazoltatjuk. Ha nagy a vita, rendőrt hívunk. Már berozsdásodtak a fűrészek. Senki nem mer lopni. Átragadt ránk a polgármester lendülete. Nemrég azt tapasztaltuk, hogy valaki a más földjén legelteti az állatait. Felhívtuk az illetékes hatóságot, de nem akartak intézkedni. Jól van, akkor panaszt teszek ön ellen a főnökénél" - mondtam, és letettem a telefont. Tíz perc múlva megcsörrent a telefonom. „Bocsánat, uram, nem értettem jól az előbb. Érpatakról telefonál? Mi is célszerűnek tartanánk az intézkedést és a magas bírság kiszabását."
Nemrég négyen támadták meg Bakti Pétert a község határában, kapát vágtak a vállába. Szétütötte őket. A bíróság őt marasztalta el önbíráskodásért, a bíró szerint el kellett volna futnia. (Kuruc.info: ez Cigányisztán. Miközben egy normálisabb, a cigányokkal bánni tudó, azokkal kőkeményen leszámoló országban – pl. a sokmindenben világelső-mintaország Finnország – még azért sem marasztalták volna el, ha mindegyiket megöli [pár konkrét(!!!) eset INNEN hivatkozva]. A Demokrácia Bölcsője, az USA dettó: ott még kitüntetést is kapott volna. Igen, egy normálisabb országban a bűnt üldözi az igazságszolgáltatás – de nem nálunk, ahol a cigányt védi.)
Érpatakon, mint sehol a világon, nem nézik jó szemmel, ha valaki bűnözésből fedezi a megélhetését. Amerre jártam, az építés jeleit láttam. A temető kerítését cigány közmunkások építették. A Kossuth utcai méteres gazt félmeztelenre vetkőzött férfiak kaszálták.
- Mi Érpatakon egyenes és világos úton járunk. Harcban edzett, gyakorlatban bevált, jó gyümölcsöket termő módszereinket és elveinket közkincsnek tekintjük, eredményeinket büszkén hirdetjük, tapasztalatainkat szívesen átadjuk. Jó szándékú és helyi közösségükért felelősséget érző embereknek tanácsot, segítséget nyújtunk, mintát és példát mutatunk - foglalja össze emelkedett programbeszédnek is beillő „egyszerű" céljait Orosz Mihály polgármester.
Érpatakon újraindul az iskola. Megtörték azt a szemléletet, hogy a szülők oda írassák be gyerekeiket, ahová a nagyobb jár. Huszonhárom gyermek lesz az első osztályban. Segítséget nyújtottak a veteményeskertek kialakításához, felszántották a romák földjeit, csirkéket osztottak nekik. Ellenőrzik, hogy betartják-e, amit a szerződésben vállaltak. Érpatakon jártak tanulmányúton a szerencsi és a miskolci rendőrök is. Az egyik rendőrszakszervezet meghívására finn rendfenntartók is megtekintették a települést, Angliában doktori disszertáció témája a működő Érpatak-modell, amelyhez a rendőrség adja a jogalkalmazói hátteret. Orosz Mihályt meghívták már Gyöngyöspatára is, ottjártamkor a kazincbarcikai önkormányzat invitálta. A polgármester asztalán Julius Evola A rasszok és a tradíció című könyve. Szakemberek, romológusok bevonásával tanulmányt készítenek Országépítő együttélési cigány stratégia címmel. Még nem tudják, kinek az asztalára tehetik majd le. (Kuruc.info: háááát, a jelenlegi politikai vezetés – ahogy fentebb már említettük – az elődei által alkalmazott „még több segílyt, büntethetetlenséget és szabad kezet a bűnözéshez a cigóknak és bízzunk benne, hogy integrálódnak, felzárkóznak” teljesen téves „módszert” használja. Láthatóan nem kívánják országos szinten alkalmazni Orosz módszereit, pedig megtehetnék. Sebaj, vígasztaljon bennünket a tény, hogy ha a Fidesz így halad tovább, 2014-ben az 5%-ot se nagyon fogja megugorni... Csak akkor már késő lesz.)
***
Állítólag a „rossz mag" tagjai budapesti munkásszállásokon, szeretetszolgálati otthonokban húzták meg magukat. Kínaiak éttermeiben, építkezéseken dolgoznak. Sokuk ellen folyamatban van a büntetőeljárás. Most bizonyítani akarják a bíróságnak, hogy van munkahelyük, s így enyhébb ítéletet remélhetnek. Érpatakon is kaptak volna munkát a közmunkaprogramban, de nem akartak azok szeme láttára árkot ásni, akik előtt korábban rettenthetetlenként tüntették fel magukat. A magát a „Kígyó fejének" nevező, a cigány telep vezetőjének tekintő büntetett előéletű fiatalember például az érpataki „Kínai negyedben" kapott árokásási munkát, de azt megalázónak érezte. Először mással ásatta a szakaszt borért, majd elhagyta a munkaterületet, és távolabb ásta a földet. Amikor a polgármester figyelmeztette, hogy nem végezte el feladatát, azaz „három fillér értéket sem hozott létre", visszatért az önkormányzat által kijelölt szakaszra. Két gyereket őrszemnek állított, hogy füttyentsenek, ha jön a polgármester vagy a mezőőr a videokamerával, s akkor odarohanva felveszi a munkát. Csak azt nem tudta, hogy jó a zoom az önkormányzat kameráján...
Kojak, Zsidó, Pacó és társaik még börtönben ülnek. Hamarosan szabadulnak. Azt még a háza előtti betonalapon szelíden ülő Ali bácsi sem tudja, hogy visszajönnek-e a telepre.
 |
Az előbb írtuk: Alább a Magyar Nemzet mai számának az Interneten csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű), kitűnő cikke arról, hogy Érpatak Jobbik-közeli polgármestere hogy volt képes megfékezni a településén tomboló cigányterrort.
Elmondja, amit mi is jópárszor megtettünk már: a törvények következetes, vasszigorúságú alkalmazásával, a cigányság pozitív diszkriminációjának, bűnözése tolerálásának megszüntetésével rendet lehetne csinálni Magyarországon. Csak akarat kellene hozzá – és nem kellene egy új Führer. De, persze, Pintér és Orbán csak a további, az elmúlt 20 (600) év alatt sokszor megbukott „integráció, nyomjuk a pííízt a cigókba, engedjünk meg nekik mindent, soha ne ültessük le őket semmiért, míg az önmagukat védő nemcigányokat a lehető legszigorúbban büntessük meg”-vonalat viszik.
Figyelmeztetés: Mivel a Magyar Nemzet fideszes pártlap, ezért hiába is keresnénk az anyagban bármilyen konkrét utalást arra, hogy Orosz Jobbik-közeli.
A cikk:
Hétköznapi hadüzenet
Ali bácsi, a megszelídült keresztapa, thaiboksz-harcosok és a rendmániás faluvezető
Eddig menekültek az emberek Érpatakról a bűnözés miatt. Ma pedig ebben a kicsiny Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei virágos, tiszta és élhető faluban az autóbusz-állomáson szedi a csikket a korábban postarablásért elítélt keresztapa is. Az érpataki csoda nem hókuszpókusz, csupán mindenki végzi a munkáját a polgármester irányításával. Egyre többen érdeklődnek irántuk idehaza, de megnézték már a falut finn rendőrök is.
Betonalap a rózsaszínű vakolatú ház előtt, a szélén ül Ali bácsi, akinek teletetovált testét és nagy hasát már messziről látom. Gyere ide, fiam, int nekem, miközben autómmal lavírozok Érpatak cigánysorán, a „Kínai negyedben".
Kezet fogunk, hiányzik pár ujja. Kéretlenül is mondja:
- Rácz Aladár vagyok, 1958-ban születtem. Egyedül vagyok. Harminc évet ültem. Sok hülyeséget csináltam fiatal életemben. Loptam, még postát is raboltam, akkor lőtték el a tenyeremet.
- A rendőrök?
- Azok is...
Láncként fut végig a nyakán egy öles betűkkel tetovált „Szeretlek, Edina" felirat, de „Tímea" is szerepel az ábrák, egyiptomi fejek, sötétre festett foltok között. Meg titokzatos számok: például a személyi száma, hogy ne kelljen észben tartania. Érpatakon rettegtek tőle. „Loptam, csintalankodtam, nőket vertem."
Három ízben ítélték el. Mindig a szegedi Csillagba került, ahol legutóbb zárkáról zárkára járt egy vallásos ember.
- Megtetszett a Biblia könyv, megtértem. Átértékeltem viselt dolgaimat. A vallásos emberek azóta segítenek élelemmel és ruhával. Egy ideje felkarolt az önkormányzat jó magaviseletem miatt. Dolgozom nekik, hetente négyszer szemetet szedek nejlonzsákba, összeseprem a buszmegállók környékét.
Ali bácsi, ahogy itt nevezik, tavaly karácsonykor kiállt a hívek elé a helyi templomban, és arra kérte a falubelieket, bocsássák meg, amit ellenük tett. Megbánta bűneit. Mostanság cigány gyermekeknek beszél a házában tartott találkozókon vallásról és helyes útról több-kevesebb sikerrel.
- Azt mondják, keresztapából példakép lettem. Ezt tette velem a megtérés és Orosz Mihály.
***
Orosz Mihály nem más, mint Érpatak független polgármestere. Régebben képviselő-testületi tag volt, egy 2005. augusztus 14-én tartott időközi választás óta vezetője a falunak. Sajátos értelmezése szerint két halmaz létezik Érpatakon. Az egyikbe a közösségért tenni akaró, a másikba a közösség ellen tevő emberek tartoznak. Mindkét halmazban vannak magyarok, cigányok, hivatalnokok, rendőrök, ügyészek és bírók is. A rossz halmazban lévők ellen pedig - legyenek akárkik - kíméletlen harcot kell indítani.
Újfehértót elhagyva, Érpatak felé közeledve azt vettem észre, hogy az erdei ösvényeknél rendre papírra festett behajtani tilos táblákat helyeztek el, s alájuk írták, hogy magánterület. A település köztereit kamerák figyelik, feliratok figyelmeztetnek arra, hogy a faluban élők szeretik a rendet. Nincs szemét az út szélén, mint ahogy a környező településeken tapasztaltam.
A polgármester negyvenéves lehet. A hivatal Árpád-termében kínál hellyel bennünket. Élére vasalt nadrágban, fehér ingben van. Övcsatján a magyar címer, egyik mobiltelefonja tokján fémből készült oroszlán. Telefonjain, ha hívják, népdalok szólalnak meg, s a Szent Korona, a jogar meg az országalma képe villan fel. Asztalán régi szabolcsi kalap madártollal, egy nyíregyházi kalapossal készíttette.
Hamar belecsöppenek a hétköznapi valóságba, ugyanis a polgármester kioszt egy figyelmeztetést a közmunkások felügyelőjének. Az ajtóban áll egy férfi, annak mondja:
- Magyarázat van, mentség nincs. Ha lazán túltesszük magunkat a problémákon, szaladhatunk az események után. Meghúzta az önkormányzati autót, de nem jelezte. Ezért írásban kap elbocsátás előtti utolsó figyelmeztetést. Ha valami gyanús, például nem jól működik a fűnyíró, azonnal jelezni kell.
Egy irodista notesszal a kezében jegyzetel, később aláíratja a figyelmeztetés dokumentumait Orosz Mihály polgármesterrel.
***
Szeretném megrajzolni Orosz Mihály portréját, akinek az a kulcsmondata, hogy rend a lelke mindennek.
Mert a rend az a szilárd és nélkülözhetetlen alap, amelyen minden fejlesztés sikere, a közösség ereje múlik. Ugyanakkor azt a jogalkalmazót és hatóságot is felelősségre kell vonni, amelyik nem él törvény adta lehetőségeivel, kerüli a konfliktust a problémás emberekkel - vallja.
Akiben most felsejlene Don Quijote szélmalomharca, téved.
Orosz Mihály Érpatakon nőtt fel, az egyetem után matematika-fizika szakos középiskolai tanárként dolgozott Hajdúdorogon a görög katolikus gimnáziumban, majd visszajött gazdálkodni Érpatakra. Polgármesterségének, rend iránti igényének fontos előfutára volt a Hajdú-Bét Rt. ellen szüleivel közösen indított per.
- Csak mi nyertünk pert a maffia ellen. A szabolcsi libatenyésztők problémáit az okozta, hogy a Hajdú-Béttel kötött szerződésben vállalták, a szárnyasok tápját a nyírmadai takarmánykeverőtől szerzik be. Ott a kukoricát és az alapanyagot nem szárították meg gázzal, hanem a költségeket csökkentve csak betárolták, majd ebből a penészes-toxinos alapanyagból készítettek tápot, amelyet eladtak a gazdáknak. Vitás esetekre gondolva a takarmány felvételekor két egykilós zsákban vettek mintát, azok szélén a papírt aláírta a cég, majd a libatartó is. A szerződés szerint minden gazda a saját megyéjéhez tartozó állat-egészségügyi állomáson vizsgáltathatta be a mintául kapott tápot. A gazdák bevétele a szaporulatból lett volna, ám ezer tojásból csak kétszáz kelt ki a keltetőben. Csak azokért fizetett a Hajdú-Bét Rt. Nagyon sokan tönkrementek ebbe.
- A maga családja is?
- Megkerestem a Hortobágyon a legnagyobb libatenyésztési szakértőt, s 1998-ban tanácsadási szerződést kötöttünk vele. Azt mondta, hogy egyértelműen a táppal van a baj, de ezt be kell bizonyítani. Noha az állat-egészségügyi állomás szakmai véleménye mindig az volt, hogy a táppal minden rendben van, mi egyik alkalommal elvittük a mintánkat az állatorvosi egyetemre, ahol más mechanizmussal és pontosabb laborban elemezték az anyagot. Édesapám kapta tőlük a telefonhívást: azonnal vegye el a tápot a libák elől, mert toxintartalma a megengedett sokszorosa, májcirózist és terméketlenséget okoz. Perre vittük a dolgot. A bíróságot nem érdekelte, hogy mi áll a Hajdú-Béttel kötött szerződésben, hanem elfogadta az állatorvosi egyetem laboratóriumi vizsgálatát. Persze a tápkeverő is bevizsgáltatta egy laborban a minta „másik felét", amellyel semmi baj nem volt, de szerencsénkre annak a minősítőnek a laboránsa azt vallotta, hogy felbontott tasakot kaptak, amelyen nem volt rajta a mi aláírásunk. Tehát a tápkeverő munkatársai gyakorlatilag kicserélték a mintát.
- Kaptak kártérítést?
- Igen. Egyévi munkánk után ötmillió forinttal tartoztunk a Hajdú-Bétnek. Mivel kezdték felszámolni a társaságot, megegyeztem a képviselőivel. Nyilvánvalóan elengedték a tartozást, s egymillió forintot fizettek is. Amúgy nem egyezkedtem. A rossz oldalon állókkal nincs egyezkedés.
A politikai és gazdasági lobbi erejéről szólva hozzáteszi: a Wallis Rt. akkor vásárolta be magát a cégbe, s tudomása szerint rövidesen olyan törvénymódosítás született, amely kizárta annak a lehetőségét, hogy az állatorvosi egyetem bevizsgálhasson alapanyagokat.
Oroszék kiszálltak a libatartásból. Hiteleket vettek fel, és létrehoztak egy tehenészetet.
***
Az Érpatakon gazdálkodó Orosz Mihály megdöbbent azon, amit a falujában tapasztalt 2000 és 2004 között. Mivel egy cigányokból álló szűk csoport terrorizált szinte mindenkit, az érpatakiak közül sokan eladták a házukat bagóért. A szocpolos hitelcsalások idején a faluban élő bűnözők cigány embereket próbáltak rávenni a csalásra, gyakoriak voltak a verekedések, kényszerítések. Egy férfi lábát pisztollyal átlőtték, más alkalommal, egy virágillatú májusi estén pedig három fegyverből kilőve kilenc golyó fúródott a Hangulat presszó falába. Akkoriban Érpatak a nagykállói rendőrséghez tartozott, ám a rendőrök tartottak a bandától. Az egyik megnevezett lövöldöző ujján lőpornyomokat találtak, mégis elfogadták azt a választ, hogy csupán egy töltényhüvelyt vett fel a földről.
Marozsán Mihály, a nyugdíjasklub elnöke mondja:
- Egyik éjszaka havazást követően törtek be a fiamhoz, elvitték a kerékpárját, horgászfelszerelését, baltáját és szekercéjét. A kerten át közlekedtek a tolvajok, nyomukat látni lehetett a hóban. Amikor a rendőrök a nagy és a kis kaput fényképezgették, a feleségem megkérdezte tőlük, miért a kaput fényképezik, miért nem a nyomukat. Mire a nagykállói rendőr így válaszolt: „Ha maguk ilyen okosak, miért hívtak ide minket?"
Orosz Mihály már képviselő-testületi tag volt, amikor a közeli város kutyatápboltjában összefutott egy nyugdíjas rendőrrel, aki azt mondta, úgy elfajultak itt a dolgok, hogy azt lehetetlen rendbe tenni. Főleg az idős érpatakiak éltek félelemben. Istentiszteletre sem mertek járni, mert azalatt törtek be házaikba, elvitték megtakarított pénzüket, televíziójukat, a zsebrádiót, de még a Robi kapát is. A polgármester sorolja a kárvallottak hosszú listáját. Hát igen! Még az öreg Rózsa Sándor is a megkárosítottak között volt.
***
Érpatak akciófilmbe illő újkori történetét biztosan megírja majd valaki, én csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy a bűnözésből élő mag nehezen nyugodott bele, hogy egy sajátos programot meghirdető testületi tag, Orosz Mihály polgármester kíván lenni. A 2006-os választási kampányban lakossági fóruma után egy szekercékkel felfegyverkezett banda autókkal torlaszolta el a polgármesteri hivatal bejáratát, így akarták letörni ambícióit. De Orosz Mihály meglepte őket, messziről hívott thaiboksz-harcosokat állított maga mögé...
Miután megválasztották polgármesternek, nem ült le egy asztalhoz a bűnöző érpatakiakkal. Még akkor sem, amikor kétszer egymás után Molotov-koktélt dobtak a házára. (Kuruc.info: érdekes, abból nem lett világra szóló – sőt, semmilyen! - botrány, nem csámcsogott rajta a világsajtó, a Népszabadság, a TV2, az ATV, a zsIndex stb. évekig. Ahogy például a szintén cigányok által „befenyített” ercsi polgárőr felgyújtott autójáról sem cikkeztek. Bezzeg ha valami cigánybűnöző házára valaki Molotovot dob, vagy valamilyen szoci politikus lábtörlőjét felgyújtja, akkor még a Jew York Times is nácizmusról jajong, az állítólagos elkövetőt meg terrorcselekményért lesittelik... Ez Cigányisztán, kérem.) Akkoriban két bordó Lada volt a faluban, az egyik a polgármestere. A másiknak a tulajdonosát arra kérték, különböztesse meg kocsiját a polgármesterétől, nehogy azt gyújtsák fel.
- Kőkemény, nyílt frontharcot hirdettem. Nem egyezkedünk, nem parolázunk. Ha a hangadókat, a vezéreket letörjük, azt a közösséget is segítjük abban, hogy beilleszkedjen - mondogattam munkatársaimnak.
Nyíltan vallotta, hogy a hivatal munkája során a legfontosabb szempont, amely alapján megkülönböztetik a közösség egyes tagjait, nem a faji, társadalmi rangbeli vagy politikai különbség, hanem az, hogy a község szempontjából építő vagy romboló tevékenységet folytat-e valaki.
- Az építő szándékú embereket minden rendelkezésre álló eszközzel támogatjuk, a rombolókat ellenségnek tekintjük - mondja eltökélten.
Orosz Mihály egy ügyvédtől kapott CD-n egy jogtárat, éjszakánként bújta a törvényeket és internetes jogi fórumokat. Kigyűjtötte, hogy a vagyon elleni bűncselekmények nyomozása során milyen eredménnyel zárta a nyomozást a rendőrség, meg akarta változtatni az „ismeretlen tettes" fogalmát. Mivel úgy érezte, hogy a nagykállói rendőrség ímmel-ámmal teszi a dolgát, konkrét ügyek kivizsgálását kérve a nyíregyházi rendőrkapitánysággal, a megyei kapitánysággal s az Országos Rendőr-főkapitánysággal kezdett levelezni. Végül a rendőrséghez tartozó belső ellenőrzés, a rendészeti szervek védelmi szolgálatának munkatársai megjelentek Érpatakon, és hozzáláttak konkrét ügyek kivizsgálásához. Ami tény: 2008 végén az újfehértói rendőrőrshöz csatolták településüket, amely sokkal eredményesebben végzi munkáját, mint a korábban náluk tevékenykedő rendőri szervek. Megkerestem Újfehértón Fekésházi Szabolcs rendőr őrnagyot, az őrs parancsnokát.
- 2008 januárjától március közepéig 34 érpataki vagyon elleni bűncselekményről szereztünk tudomást. Tavaly egész évben történt ennyi vagyon elleni bűncselekmény. Viszont egyre inkább terjednek azok a bűncselekmények, amelyek korábban nem voltak tapasztalhatók: a zaklatás, becsületsértés és rágalmazás. Egyébként ezek aránya országszerte növekszik, nyilván a gazdasági válsággal, a családok anyagi lecsúszásával is kapcsolatban van.
A rendőrtiszt örömmel mutat egy törekvéseiket méltató idézetet, amely tavaly hangzott el egy érpataki közmeghallgatáson. Egy ott élő szerint „2007-ben még minden ingyenélőnek kocsija volt, 2009-re már csak kerékpárjuk, 2010-re pedig már inkább el is költöztek a faluból!".
Az újfehértói rendőrök ott vannak a faluban, minden bejelentést komolyan vesznek - állítják az érpatakiak.
***
Uri Valéria kistérségi közművelődési referens azt mondja, Érpatakra kerülve középkori állapotokat tapasztalt.
- Nem vártam városi viszonyokat, de itt nem volt köztéri szobor és művelődési intézmény sem. Amikor megérezték a változások szelet, egyesek [Kuruc.info: cigányok...] még azzal riogatták a falunapra készülőket, hogy felgyújtják őket, lobogni fog a hátuk. Ma már számottevő kulturális élet zajlik itt a hagyományőrzéstől a népdalkörig, időről időre az asszonykórus is összeáll - sorolja.
Veres Sándorné családgondozó szerint néhány éve a családgondozó egyedül nem merte betenni a lábát a cigány telepre, rendőrt kellett állítani mellé. Autójukat rendre összekarcolták. Elődje szociális munkás végzettségű thaiboksz-harcos volt, aki tiszteletet keltett maga iránt, s a buldog szívósságával látogatta a családokat.
- Másfél éve kerültem ide. Kezdetben előfordult, hogy hároméves kislány azt kérdezte az autómra mutatva: loptad? Máskor egy négyéves fiú így fogadott: „Ha intézkedsz, elvágom a nyakadat." (Kuruc.info: természetesen ez is cigány – igen, már négyévesen késelnek... De, persze, ne vegyük át az amerikai / svájci / angol stb. gyakorlatot [további infó ITT; további eszmefuttatásunk a „a törvények vannak miértünk, és nem fordítva”-témában ITT], és ne töröljük el a büntethetőségi korhatárt...) Tavaly húsz esetben kezdeményeztem gyermekek ideiglenes elhelyezését a családból. Volt, hogy az újszülöttet sem hozhatták haza, míg az előírt takarítást, ablakkeretcserét, megfelelő élelmiszer vásárlását meg nem tették - mondja. - Nemrég egy anya úgy ment el megszülni nyolcadik gyermekét titkolt terhessége után, hogy a gyermekei ellátását és felügyeletét 17 éves élettársára bízta. (Kuruc.info: tetszik érteni? 17 éves a cigánybűnöző, de már a nyolcadik gyereke lesz. Akit aztán garantáltan becsületes, igazi munkával „el tud tartani”, és nem nekünk kell azt is „pelenkáznunk” és egész életében etetnünk...) Az anyuka egyébként folytatólagosan elkövetett kiskorú megrontásáért pártfogói felügyelet alatt áll, de nem működött együtt felügyelőjével.
Orgovány Sándor, a Lungo Drom helyi elnöke is azt mondja, hogy fékezhetetlen fiatalok terrorizálták a falut, de szerencsére elmentek vagy börtönbe kerültek. Azóta az önérzetes romák építő szándékkal vesznek részt a település életében. Egyébként a 39 éves férfi születése óta a faluban él, fél kezét tizennégy éve nem tudja mozgatni. Egy családi vita során baltával fejbe vágták, az idegszálai sérültek. Lányait taníttatja, mert ezt látja a felemelkedés legcélravezetőbb útjának. A napokban azért adta el lovas kocsiját, mert kellett a pénz a kereskedelmi végzettségű nagyobbik lánya KRESZ-vizsgájához.
Bakti Péter mezőőr a közelharc mestere, kinyom fekve százhúsz kilót. Egy társával lát el mezőőri, fakitermelés-őri munkát az ország bármelyik területén. Csak olyan feladatot vállalnak el, amelyről mások azt mondják, hogy lehetetlen az értékeket megőrizni. Két éve hívták őket Érpatakra.
- A lovas szekereket és mindenkit, aki nem illik a határba, igazoltatjuk. Ha nagy a vita, rendőrt hívunk. Már berozsdásodtak a fűrészek. Senki nem mer lopni. Átragadt ránk a polgármester lendülete. Nemrég azt tapasztaltuk, hogy valaki a más földjén legelteti az állatait. Felhívtuk az illetékes hatóságot, de nem akartak intézkedni. Jól van, akkor panaszt teszek ön ellen a főnökénél" - mondtam, és letettem a telefont. Tíz perc múlva megcsörrent a telefonom. „Bocsánat, uram, nem értettem jól az előbb. Érpatakról telefonál? Mi is célszerűnek tartanánk az intézkedést és a magas bírság kiszabását."
Nemrég négyen támadták meg Bakti Pétert a község határában, kapát vágtak a vállába. Szétütötte őket. A bíróság őt marasztalta el önbíráskodásért, a bíró szerint el kellett volna futnia. (Kuruc.info: ez Cigányisztán. Miközben egy normálisabb, a cigányokkal bánni tudó, azokkal kőkeményen leszámoló országban – pl. a sokmindenben világelső-mintaország Finnország – még azért sem marasztalták volna el, ha mindegyiket megöli [pár konkrét(!!!) eset INNEN hivatkozva]. A Demokrácia Bölcsője, az USA dettó: ott még kitüntetést is kapott volna. Igen, egy normálisabb országban a bűnt üldözi az igazságszolgáltatás – de nem nálunk, ahol a cigányt védi.)
Érpatakon, mint sehol a világon, nem nézik jó szemmel, ha valaki bűnözésből fedezi a megélhetését. Amerre jártam, az építés jeleit láttam. A temető kerítését cigány közmunkások építették. A Kossuth utcai méteres gazt félmeztelenre vetkőzött férfiak kaszálták.
- Mi Érpatakon egyenes és világos úton járunk. Harcban edzett, gyakorlatban bevált, jó gyümölcsöket termő módszereinket és elveinket közkincsnek tekintjük, eredményeinket büszkén hirdetjük, tapasztalatainkat szívesen átadjuk. Jó szándékú és helyi közösségükért felelősséget érző embereknek tanácsot, segítséget nyújtunk, mintát és példát mutatunk - foglalja össze emelkedett programbeszédnek is beillő „egyszerű" céljait Orosz Mihály polgármester.
Érpatakon újraindul az iskola. Megtörték azt a szemléletet, hogy a szülők oda írassák be gyerekeiket, ahová a nagyobb jár. Huszonhárom gyermek lesz az első osztályban. Segítséget nyújtottak a veteményeskertek kialakításához, felszántották a romák földjeit, csirkéket osztottak nekik. Ellenőrzik, hogy betartják-e, amit a szerződésben vállaltak. Érpatakon jártak tanulmányúton a szerencsi és a miskolci rendőrök is. Az egyik rendőrszakszervezet meghívására finn rendfenntartók is megtekintették a települést, Angliában doktori disszertáció témája a működő Érpatak-modell, amelyhez a rendőrség adja a jogalkalmazói hátteret. Orosz Mihályt meghívták már Gyöngyöspatára is, ottjártamkor a kazincbarcikai önkormányzat invitálta. A polgármester asztalán Julius Evola A rasszok és a tradíció című könyve. Szakemberek, romológusok bevonásával tanulmányt készítenek Országépítő együttélési cigány stratégia címmel. Még nem tudják, kinek az asztalára tehetik majd le. (Kuruc.info: háááát, a jelenlegi politikai vezetés – ahogy fentebb már említettük – az elődei által alkalmazott „még több segílyt, büntethetetlenséget és szabad kezet a bűnözéshez a cigóknak és bízzunk benne, hogy integrálódnak, felzárkóznak” teljesen téves „módszert” használja. Láthatóan nem kívánják országos szinten alkalmazni Orosz módszereit, pedig megtehetnék. Sebaj, vígasztaljon bennünket a tény, hogy ha a Fidesz így halad tovább, 2014-ben az 5%-ot se nagyon fogja megugorni... Csak akkor már késő lesz.)
***
Állítólag a „rossz mag" tagjai budapesti munkásszállásokon, szeretetszolgálati otthonokban húzták meg magukat. Kínaiak éttermeiben, építkezéseken dolgoznak. Sokuk ellen folyamatban van a büntetőeljárás. Most bizonyítani akarják a bíróságnak, hogy van munkahelyük, s így enyhébb ítéletet remélhetnek. Érpatakon is kaptak volna munkát a közmunkaprogramban, de nem akartak azok szeme láttára árkot ásni, akik előtt korábban rettenthetetlenként tüntették fel magukat. A magát a „Kígyó fejének" nevező, a cigány telep vezetőjének tekintő büntetett előéletű fiatalember például az érpataki „Kínai negyedben" kapott árokásási munkát, de azt megalázónak érezte. Először mással ásatta a szakaszt borért, majd elhagyta a munkaterületet, és távolabb ásta a földet. Amikor a polgármester figyelmeztette, hogy nem végezte el feladatát, azaz „három fillér értéket sem hozott létre", visszatért az önkormányzat által kijelölt szakaszra. Két gyereket őrszemnek állított, hogy füttyentsenek, ha jön a polgármester vagy a mezőőr a videokamerával, s akkor odarohanva felveszi a munkát. Csak azt nem tudta, hogy jó a zoom az önkormányzat kameráján...
Kojak, Zsidó, Pacó és társaik még börtönben ülnek. Hamarosan szabadulnak. Azt még a háza előtti betonalapon szelíden ülő Ali bácsi sem tudja, hogy visszajönnek-e a telepre.
