Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. A szerdai ülést követően kiadott közlemény szerint a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is, azaz a bizottság fenntartaná a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást.

A Bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,15 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt.

2004 májusa, vagyis EU-csatlakozásunk óta van Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt, ilyen hosszú ideig még senki sem ült a szégyenpadon az Unióban. Azokat az országokat vetik túlzottdeficit-eljárás alá, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, és mindaddig az eljárás alatt marad az adott ország, amíg az Európai Bizottság azt nem látja, hogy a deficit fenntartható módon, vagyis középtávon nem csökken a bűvös határ alá. Vagyis nem elég egyetlen évben ez alá szorítani a hiányt, azt is kell bizonyítani, hogy a következő néhány évben sem fog újra 3 százalék fölé kerülni, ami azt üzeni, hogy az államháztartási alapfolyamatok rendben vannak.

Túlzottdeficit-eljárás alatt az Európai Bizottság viszonylag rövid időt szab meg a "renitens" ország számára, hogy az tegyen olyan lépéseket, amelyek középtávon is garantálják a hiány 3 százalék alá kerülését.

Legutóbb Magyarország 2011-ig kapott határidőt a hiány 3 százalék alá vitelére. Ez meg is történik, de csak azért, mert az állam bekebelezte a GDP 10 százalékára rúgó magán-nyugdíjpénztári vagyont, aminek köszönhetően pár százalékos többletet mutathat a 2011-es költségvetési egyenleg. (Az első hivatalos szám idén március végén jelenik meg, akkor kell az EU felé jelenteni a tavalyi teljesítményt.)

A fenntarthatóság követelményének teljesítésével azonban Brüsszel szerint gondok vannak. A Bizottság tavaly november eleji előrejelzésében azt látta, hogy noha 2012-ben marad 3 százalék alatt a hiány, de utána már nem. Olli Rehn pénzügyi biztos ezért Magyarországot - négy másik uniós tagállammal egyetemben - arra szólította fel, mutassa be Brüsszelnek azokat a pótlólagos intézkedéseket, amelyekkel 3 százalék alá lehet szorítani középtávon is a deficitet.

Sajtóértesülések szerint a magyar kormány hathatós intézkedéseket nem vázolt fel az azóta eltelt közel két hónapban Brüsszel előtt. Állítólag annyit mondtak, hogy a jövedéki adót agresszívabban fogja emelni a kormány, illetve folyamatban van az állami feladatok felülvizsgálata - amit már szeptember közepe óta hangoztat a kabinet, de mindezidáig csak annyi történt, hogy az egyes minisztériumoknak tavaszig kell leadniuk azt a listát, hogy milyen feladatoktól szabadulnának meg - folyamatban van. Ez azonban nem elég arra, hogy a költségvetési elcsúszást - ami a GDP egy százaléka körül alakulhat, vagyis több mint 300 milliárd forint lehet - messze nem fedi be.

(Origó nyomán)