Szeretnék templomba menni. Látni a pap arcán a szeretetet és alázatot, ahogy a hívők közt, gyalog jön misét tartani. Szeretném, ha a lelkéből szólna. A szívéből imádná Istent, és élete célja lenne, hogy az embereket erre megtanítsa. Szeretném körülnézve látni az emberek szemében a megnyugvást, a békét Isten házában.
Szeretnék boldog, békés új évet. Átgondolva, milyen volt az előző... mivel vagyunk elégedettek, mivel nem. Mik történtek? Mik nem történtek meg? Megcsókoltuk édesanyánkat, amikor csak lehetett? A legjobbat adtuk, ami csak tőlünk telt? Vigyáztunk magunkra, másokra, a környezetünkre? Hűek voltunk, igazságosak?
Szeretnék oktatást magyarul. Nem csupán magyar nyelven... magyarul. A középpontban a saját történelmünkkel, a saját hőseinkkel, hisz annyi van belőlük, mint az égen Isten ragyogó csillagai. Szeretném, ha gyerekeink tisztelettel gondolnának rájuk, azokra, akik megszerezték, megalapították, megvédték földünket. Szeretnék magyar ősökről, regékről, mondákról tanulni. Szeretném az összes magyar csatát tananyaggá tenni, az ezeréves történelmünket az őt megillető helyére rakni, az osztálytermekbe.
Szeretnék magyar fiatalokkal találkozni. Olyanokkal, kik tudják, mi a vers, a régi szavak, tudják, mi a tisztelet és becsület. Akik köszöntik az idősebbeket. Tudják, kik voltak a huszárok, betyárok. Szeretném, ha magyarul énekelnénk együtt, büszkén, emelt fővel.
Szeretnék példákra lelni a vezetésben! Akikre még egy székely is azt mondaná, ez igen, ez derék ember! Szeretnék olyan miniszterelnököt, aki méltó a helyére. Aki azért került abba a székbe, mert megértette, a pénz csupán egy eszköz, nem a cél, és, túllátva azon, felismerte: történelmet írhat. Letehet valami nagyszerű és nemes dolgot az asztalra, amit dédunokáink is látni fognak. Tehet sok nagyszerű dolgot a népért, a magyarokért. Tehet azért, hogy fennmaradjunk.
Szeretném, ha a magyarok büszkén gondolnának vezetőikre, és szeretném, ha azok érdemesek lennének, hogy példaképeinknek tartsuk őket.
Szeretnék magyar emberekkel beszélgetni. Tervekről, vágyakról, jövőről, múltról, jelenről. Hazaszeretetről. Bátorsággal, egyenesen.
A magyar csodálatos ember. Okos, tehetséges, erős, szívós. Szeretettel és béketűréssel teli. Bölcs. Vendégszerető, gondoskodó. Bárkit szívesen fogadunk, amíg megérti, mi magyarok vagyunk, egymás tisztelete és a munka íratlan törvényünk. Európa és a világ ékkövei vagyunk.
Legyünk mind büszkék erre! Legyünk büszkék honfitársainkra! Bátran nyújtsunk kezet egymásnak újból és újból! Küzdjünk az igazért, őrizzük meg és ápoljuk történelmünket! Legyünk büszkék a magyar szóra, anyanyelvünkre! Álljunk ki az olyan értékek mellett, amelyek sohasem vesztik fényüket! Éljünk úgy, hogy honfoglaló őseink büszkék legyenek ránk!
Tegyük Magyarországot olyan hellyé, ahol boldog a magyar ember!
Legyen az új év még szebb és reménytelibb! Gyújtsunk gyertyát, s, fölnézve az égre, ragyogó csillagaink fényében tegyünk fogadalmat vérünkben, szívünkben: Mi mindörökké magyarok maradunk!
Isten adjon békés, boldog új évet!
Somogyvár, 2009. december 31.








