Bezár!
2019. május 24., péntek, Eszter napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:26 Még a történelem nélküli "szlovákok" is képesek "történelmi" sorozatot készíteni, csak nagynemzeti Orbánék nem22:05 Hivatalos jegyzőkönyvbe került, hogy a kormányablaknak nincs pénze vécépapírra21:47 Szekeres Imre lebuktatta a pártját: ő már 2009-ben kapott jelentéseket a várható migrációs hullámról21:14 Niggerék szórakozása Londonban: fejbe szúrni valakit 50 pont, mellkason: 30, gyomron: 2020:43 Miskolc: saját készítésű fegyverrel vágta szét áldozata arcát a c***********20:26 102 éves nő gyilkolt egy francia idősotthonban20:17 Indiában a kormányzó párt bejelentette választási győzelmét19:48 Kurz ajánlatot tett az ellenzéknek a bizalom megszavazásáért cserébe19:22 Szeretik Rogánék a drága Audikat - használni legalább annyira, mint "kifelejteni" a vagyonnyilatkozatból18:42 A magyar társadalom rendezett, a lakosság életszínvonala javult - legalábbis kínai kommunista mércével18:13 Talán Törökszentmiklóson is ettől féltek a cigányok17:55 Az antimagyar oláh kormány támogatásának felfüggesztésével próbálja az RMDSZ megugrani a parlamenti küszöböt17:12 A Medián 3 százalékra méri a Mi Hazánkat - 2009-ben a Jobbiknak mért 4-ből majdnem 15% lett16:40 Éhen halt egy nő és két lánya Bécsben16:31 Toroczkai László köszönetnyilvánítása
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Köröstárkányi magyarirtás: egy valóban megtörtént tragédia 100. évfordulója

Reklám

A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon pénteken, a tragédia századik évfordulóján.
A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó oláh félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván (Gradinari) pedig 17 magyart lőttek le.
Zoom
Illusztráció - forrás: A köröstárkányi mészárlás c. dokumentumfilm
A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte: az eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig bántani fognak.
A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az emlékműállító Pro Tarchan Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a református egyházzal együtt emlékezett.
Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát. „Nagypéntek alkalom szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás” – jelentette ki Sölch Gellért.
A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a történteket.
A Pro Tarchan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte: Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez történt. A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.
Zoom
Illusztráció - forrás: A köröstárkányi mészárlás c. dokumentumfilm
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot. Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd, de – mint fogalmazott – „ne a színjáték kedvéért”.
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.
A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott megemlékezni. A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready