2019. október 15., kedd, Teréz, Aranka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
14:23 Kiterjedő háború: "Német"országban is megvoltak az első török-kurd összecsapások14:03 Urnából kivett, előre bekészített szavazólapok a polgármester irodájában - ezért ért véget két órával később a választás Alsószentmártonban13:45 Szijjártó: inkább Szíriába küldje Erdogan a migránsokat, mint Európába13:30 Lázadás a kihalás ellen? - Vagy inkább a hagyományos értékrend és az európai nemzetek elpusztítása13:17 Két újszülött gyermekét is megölte egy sárkeresztúri nő12:51 Toroczkai: elképzelhető, hogy három év múlva a balliberális szörnyszövetség alakít kormányt12:34 Nevetséges bírságot kapott a Coca-Cola a buziplakátok miatt12:28 Tarlós nem veszi át a fővárosi képviselői mandátumát12:09 1944. október 15. - felvirradt a zöldingesek napja11:35 Vádat emelnek a balotaszállási nő ellen, aki autójával vontatta kutyáját11:07 Ennyit tanult a pofára esésből a Fidesz: szó sincs Borkai lemondatásáról, csak a pártból léptetik ki a látszat kedvéért10:55 Trump: hadd védje meg Aszad a kurdokat, és harcoljon a saját földjéért!10:28 Már nem vacakolnak a cigarettás mesével, egyből a telefont követelik erőforrásék10:07 A Viking Idun kapitányának felelősségét is vizsgálják a Hableány tragédiája kapcsán09:32 Washington szankciókkal sújt két török minisztériumot
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Köröstárkányi magyarirtás: egy valóban megtörtént tragédia 100. évfordulója

Reklám

A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon pénteken, a tragédia századik évfordulóján.
A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó oláh félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván (Gradinari) pedig 17 magyart lőttek le.
Zoom
Illusztráció - forrás: A köröstárkányi mészárlás c. dokumentumfilm
A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte: az eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig bántani fognak.
A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az emlékműállító Pro Tarchan Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a református egyházzal együtt emlékezett.
Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát. „Nagypéntek alkalom szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás” – jelentette ki Sölch Gellért.
A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a történteket.
A Pro Tarchan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte: Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez történt. A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.
Zoom
Illusztráció - forrás: A köröstárkányi mészárlás c. dokumentumfilm
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot. Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd, de – mint fogalmazott – „ne a színjáték kedvéért”.
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.
A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott megemlékezni. A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready