Több tucatnyi magyarellenes román tüntető vonult fel a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt, ahol a program szerint 17 órától került volna sor Kölcsey Ferenc szobrának felavatására. A tiltakozók egy hatalmas nemzeti zászlót feszítettek ki, és hazafias, valamint magyarellenes skandálással várják az esemény kezdetét, azaz a díszvendég Novák Katalin köztársasági elnök megjelenését. A hangulatkeltők ugyanis az ő látogatását tartották a leginkább provokálónak.

A tiltakozók a kisebb-nagyobb nemzeti színű zászlók mellett molinókat is hoztak magukkal, melyeken többnyire azt üzenték, hogy Erdély román föld, és a románoké. A trikolórt lengetők kifütyülték Novákot, és azt skandálták: „Ez itt Románia, ez a mi országunk”, „Egyvalami örök: Erdély román föld!” feliratokkal.

A bejelentett kezdési időpont után 25 perccel sem kezdődött meg a leleplezési ünnepség: a tiltakozók kiabáltak, kolompoltak, a szervezők pedig, hogy elnyomják a zajt, a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt játszatták a hangszórókból.

A rendezvény biztosítására nagy erőket mozgattak meg, rengeteg rendőr, csendőr biztosította az esemény helyszínét. A szobor környékét három órával a rendezvény előtt lezárták, csakis alapos ellenőrzést követően engedtek be résztvevőket. A képviselőik korábban sértőnek és irredenta aktusnak nevezték Novák Katalin látogatását.

Amint a fotón is látható, az első sorban Novák és Kelemen Hunor mellett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is megjelent, egyházi méltóságok és Szatmár megye RMDSZ-es tanácselnöke, Pataki Csaba is ott volt. Kovács Jenő polgármester szólalt fel elsőként, aki arról beszélt, hogy Kölcsey szobrának igenis helye van a városban, mert ezer szállal kötődik a környékhez. Kölcsey a térség (az egykori Szatmár vármegye) országgyűlési képviselője volt, valamint megyei főjegyzőként is tevékenykedett Nagykárolyban. Kölcsey visszatért, emelte ki a polgármester, és üdvözölte, hogy Novák Katalin elvállalta a fővédnökséget. Azonban beszédét alig lehetett hallani a skandálástól.

Az RMDSZ elnöke a polgármester után lépett a mikrofonhoz, ekkor még inkább felerősödött a magyarellenes skandálás. Válaszul az avatóra összegyűlt hivatalosságok ütemes tapsba kezdtek. Kelemen az egykori nagykárolyi Kölcsey-szobor sorsát elevenítette fel, melyet súlyosan megrongáltak, levágták a fejét, a többi részét pedig végül beolvasztották. Kölcseyt méltatta, aki tudós, költő, és irodalomszervező volt egy személyben, valamint országos jelentőségű politikusa korának. „Haza és haladás” – idézte Kelemen a híres Kölcsey-jelmondatot, amelyet szerinte a 21. században is követni kell, mert ez a Himnusz szerzőjének öröksége a ma generációinak. Az RMDSZ elnökének magyar nyelvű beszédét végig hurrogás kísérte, a román nyelvű beszéd elkezdésekor elcsendesedett valamennyire a zajongás.

Az Úristen a világ huzatos részét bízta ránk, magyarokra – mondta a köztársasági elnök, aki keleti, illetve nyugatról leskelődő, „liberálisnak mondott” veszélyekről beszélt. „Farkasok közt” él a magyarság a határain belül, de nem enged a veszélyes ideológiáknak, fejtegette. „Ki kell állnunk a közös múltunkért és a közös jövőnkért, mert nemcsak a közös jövőnk, de a közös múltunk is a tét” – mondta. „Éljünk bárhol is, mi, magyarok egymásra mindig számíthatunk” – zárta szónoklatát. A köztársasági elnök beszéde alatt is folytatódott az antimagyar skandálás és a kolompolás.

Végül elszavalták a Himnuszt, majd Novák Katalin leleplezte a szobrot. Utána ahhoz a kordonrészhez vonult, amely mögött a magyar résztvevők álltak, és kezet fogott velük, majd szelfit is készítettek.