Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában azt közölte, Oroszország nem fog katonailag beavatkozni Ukrajnában, de hozzátette, a felkelőktől nem reális azt kérni, hogy tegyék le a fegyvert.
Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki - jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján.
 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter |
Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert.
Egyidejűleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során.
Korábban írtuk: Ukrajna felfegyverzését sürgette az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke
Ukrajnának az Egyesült Államok általi felfegyverzését sürgette vasárnap a CNN-nek nyilatkozva Robert Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke.
"Olyan típusú védelmi fegyverekkel kell ellátnunk Ukrajnát, amelyek megfizettetnék Putyinnal az agresszió folytatásának árát" - mondta az amerikai hírtelevízió élő adásába Kijevből kapcsolt Menendez.
A szenátor szerint az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és a NATO-nak együtt kell működnie Ukrajna felfegyverzésében. Menendez úgy vélekedett, hogy a megváltozott helyzetben, amikor a szavai szerint Moszkva inváziót hajtott végre Kelet-Ukrajnában, az Obama-kormány is fontolóra vette a fegyverszállítások lehetőségét. Robert Menendez egyúttal az orosz pénzügyi és energetikai szféra elleni szankciókat sürgetett.
Diane Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke az NBC csatornán úgy vélekedett, nem biztos, hogy a szankciókkal hatást lehet gyakorolni Moszkvára, mert azok csak lassan érnék el a Vlagyimir Putyin elnököt nagy arányban támogató orosz embereket. Diane Feinstein szerint az Egyesült Államoknak közvetlenül Putyinnal kell tárgyalnia, és sürgette, hogy John Kerry külügyminiszter vegye fel vele a kapcsolatot.
Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke a Fox News televízióban az Egyesült Államok és Európa kötelességének nevezte az Ukrajnának nyújtandó "stratégiai segítséget" Oroszország "egyre agresszívabb lépéseivel szemben". Rogers szerint egy most nyújtandó kisebb és hatékony támogatással meg lehetne előzni azt, hogy később nagyobb arányú segítségnyújtásra legyen szükség. Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnával kapcsolatban Amerikának "nem szabad megismételi azt a hibát, amelyet az elnök Szíria ügyében elkövetett".
Barack Obama amerikai elnök a héten ismételten kizárta, hogy az Egyesült Államok katonai akcióba lépjen az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és diplomáciai megoldást sürgetett. Washington nem minősítette ugyan inváziónak azt, hogy Oroszország megnövelte a szakadároknak nyújtott katonai támogatást, de újabb gazdasági szankciókat helyezett kilátásba.
Korábban írtuk: Putyin először vetette fel nyíltan, hogy létre kell hozni egy új államot Ukrajna délkeleti részén
Vlagyimir Putyin az orosz állami tévének még pénteken adott, de csak vasárnap sugárzott interjúban először vetette fel nyíltan, hogy létre kellene hozni egy új államot Ukrajna délkeleti részén.
Az orosz államfő úgy fogalmazott, hogy haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni egy új állam létrehozásáról és megszervezéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit.
 |
Oroszország eddig csupán azt követelte, hogy kapjanak szélesebb körű autonómiát a többségében orosz ajkú, kelet ukrajnai régiók, szövetségi berendezkedés keretében.
"Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről" - mondta Putyin. Arra a kérdésre, hogy megjósolható-e az ukrán válság végének időpontja, nemmel válaszolt. "Az nagyban függ a jelenlegi ukrán hatóságok politikai akaratától" - tette hozzá.
Frissítés: Az elnöki szóvivő szerint nem a szakadár terület szuverenitásáról beszélt Putyin
Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt - korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatában közöltekről megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket Cseljabinszkban.
A Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta, hogy "olyan értelmezések" jelentek meg, mintha az orosz államfő a Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna a Pervij kanal tévécsatornának.
Peszkov kijelentette, hogy "egyáltalán nincs szó" Novorosszijának nevezett szakadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról.
Korábban írtuk: Ukrajnának fegyverek kellenek, nem kaviárembargó - gyorsreagálású alakulattal válaszol a NATO a putyini "újorosz" politikára
Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól, nem az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko "ukrán" elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve. Német lapinformációk szerint a NATO Lengyelországban, Romániában és a három balti államban létesít támaszpontokat, és lesz gyorsreagálású alakulata is.
A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának.
Oleh Hricajenko, a Nemzetközi és Összehasonlító Tanulmányok nevű kutatóközpont helyettes vezetője egy vasárnap megjelent lapinterjúban kijelentette, hogy Ukrajnának önerőből kell magát megvédenie. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont átlépte azt a határt, ami után Európának és az Egyesült Államoknak már fontosabb a biztonság, a háború elkerülése, mint gazdasági veszteségei.
A NATO lándzsahegye: válaszlépés a putyini "újorosz" politikára
A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában, és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.
A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a "putyini újorosz" politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el. A készenléti akcióterv nevű, 20 oldalas, titkos minősítésű dokumentum szerint Oroszország veszélyezteti az euroatlanti térség biztonságát és úgynevezett hibrid hadviselést folytat Ukrajna ellen.
A FAS információi szerint a szövetség azt tervezi, hogy létrehoz egy-egy támaszpontot a balti államokban - Észtország, Lettország, Litvánia -, valamint Lengyelországban és Romániában. Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként szolgálnak majd, személyzetük többnemzetiségű lesz, támaszpontonként 300-600 ember.
A NATO továbbá tervezi, hogy az öt tagállamban harcra képes, bevethető alakulatokat is állomásoztat majd határozatlan időre, rotációs alapon, és rendszeresen nagyszabású, több ezer főt megmozgató hadgyakorlatokat tart.
A terv másik fő része egy 4000 fős, nagyon gyors reagálású alakulat összeállítása. Ez lenne a NATO "lándzsahegye", egységei a tagállamokban állomásoznának és 2-7 napon belül bevethetőek lennének, az új alakulat harckészültsége így jelentősen meghaladja az úgynevezett NATO Reagáló Erő (NRF) harckészültségét.
A koncepció alapján javítani kell a szövetség valamennyi alakulatának reagálási képességén, hogy szükség esetén minél hamarabb felzárkózhassanak az elsőként harcba szálló alakulathoz. Az esetleges kelet-európai műveletek irányítására a jelenlegi német-lengyel-dán közös hadtestnek a lengyelországi Szczecinben telepített központját jelölik ki, az ott dolgozók létszámának növelésével egy 60 ezer NATO-katonát megmozgató művelet irányítására alkalmas központot alakítanak ki - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.
(MTI nyomán)
