Kevesebben mentek el szavazni a lengyel elnökválasztáson a déli órákig, mint öt évvel ezelőtt. A voksolás valószínűleg a második fordulóban dől csak el.
Viszonylag alacsony volt a részvételi arány délig a lengyelországi elnökválasztáson: a szavazásra jogosultak 14,61 százaléka élt választói jogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).
A 2010-es elnökválasztáson 13 órakor 27 százalékos volt a részvételi arány.
Lengyelországban vasárnap az elnökválasztás első fordulóját tartják. A választás kétfordulós. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. 27 817 helyen mintegy 30 millió választásra jogosult voksolhat, ebből mintegy 192 ezren külföldön. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni.
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet szerint a szavazásra jogosultak 73 százaléka mondta azt, hogy szándékozik leadni a voksát. Hasonló arányú érdeklődést mutattak a korábbi elnökválasztásokat megelőző felmérések is, végül azonban azokon a voksolásokon is ennél kevesebben éltek választói jogukkal. A 2005-ös és a 2010-es szavazáson 50-55 százalékos volt a részvétel. A mostani pedig - legalábbis a déli adatok alapján - még ennél is kisebb lehet.
Felmérések szerint szinte biztos, hogy csak a május 24-i második fordulóban dől el, hogy ki győz: a hivatalban lévő elnök, Bronislaw Komorowski, vagy az ellenzéki Andrzej Duda.
A kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat, a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjének, Andrzej Dudának a támogatottsága 27-31 százalékos. Amennyiben valóban sor kerülne második fordulóra, döntőnek bizonyulhat, hogyan szavaz majd a harmadik legerősebb jelölt, az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz híveinek a tábora. Kukiz a voksok 12-13 százalékára számíthat.
A további jelöltek közül az euroszkeptikus KORWIN párt elnöke, Janusz Korwin-Mikke támogatottsága 5 százalék, továbbá 4-4 százalékot kaphat Magdalena Ogórek, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltje és Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje. A többi jelölt támogatottsága 2 százalék alatt van.
Urnazárás után a TVP1 közszolgálati televízió, valamint a hírtelevíziók a tervek szerint exit poll becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket az országos választási bizottság (PKW) legkorábban keddre ígérte.
Lengyelországban ötévente tartanak elnökválasztást. Második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
Frissítés: A legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, de nem szerezte meg a voksok abszolút többségét, így második fordulót kell tartani - derül ki az IPSOS közvélemény-kutató által a szavazófülkéket elhagyók körében végzett felmérésből.
Duda a szavazatok 34,8 százalékát nyerte el. Mögötte a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski végzett a voksok 32,2 százalékával. Harmadik az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz lett viszonylag magas, 20,3 százalékos aránnyal.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. Második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
(MTI)