A titkos tárgyalások alatt született, majd a szaúdi király kairói látogatása során bejelentett döntés hatalmas felháborodást váltott ki Egyiptomban, ahol emberek ezrei követelték "a rendszer megbuktatását". A szigetek átadásáról a végső döntést a parlament fogja meghozni.

Sokan azzal vádolták Szíszit, hogy az olajban gazdag szaúdi monarchiától kapott milliárdos segélyek fejében "eladja" a szigeteket. Megfigyelők szerint azonban a tüntetések mögött nem csak a szigetek esete áll: az embereket a tekintélyelvű rezsimmel szembeni fokozódó indulatok vitték az utcára.

Április 25-re is megmozdulásokat szerveztek, de ezt a hatóságok a demonstráció előtti és alatti tömeges letartóztatásokkal sikeresen megakadályozták. Az óriási biztonsági készültség ellenére kialakuló kisebb tiltakozó akciókat a kirendelt rendőrök gyorsan feloszlatták.

Az áprilisi tüntetések óta most indították el az első eljárásokat. Az aktivisták ellen az a vád, hogy engedély nélkül demonstráltak. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak.

A vonatkozó jogszabályt - amely jelentősen korlátozza a tüntetések jogszerű megtartását, és azokat szigorú és nehezen megszerezhető hatósági engedélyekhez köti - röviddel azután léptették életbe, hogy Szíszi 2013 nyarán, akkor még hadsereg-főparancsnokként elmozdította tisztségéből Mohamed Murszi iszlamista elnököt.

A Front az Egyiptomi Tüntetők Védelméért nevű szervezet csütörtökön közölte, hogy a biztonsági erők április 15. és 27. között összesen 1277 embert, köztük 52 kiskorút vettek őrizetbe. Az elhurcoltak körülbelül felét később elengedték.

(MTI)