Brüsszelben aláírták a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A megállapodás több pontját számos EU-tagállam, köztük Magyarország is ellenzi, s az egyezmény egy hete kis híján teljesen megfeneklett az egyik belgiumi régió, Vallónia ellenállása miatt.
A megállapodást a haladó szellemű Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és az EU magas rangú képviselői írták alá, s az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (CETA) lebontja az EU és Kanada közötti kereskedelmi akadályokat.
 |
A múlt csütörtökre tervezett, vasárnapra halasztott ceremónia előjelei nem voltak biztatóak: egy kis belgiumi régió, Vallónia október közepén megvétózta a CETA elfogadását, s később csak az után vonta vissza döntését, hogy számos engedményt kapott cserébe. Ezek közül az volt a legfontosabb, amely szerint a térségbe érkező külföldi befektetőknek nem lesz joguk arra, hogy a helyi szabályozások megváltoztatására kényszerítsék Vallóniát. Amikor pedig Trudeau elindult Európába, géphiba miatt vissza kellett fordulnia.
A hét évig tartó tárgyalássorozat után tető alá hozott CETA ellenzői azt állítják a szabadkereskedelmi egyezmény lehetővé teszi a multinacionális vállalatok számára, hogy elérjék a demokratikusan megválasztott nemzeti parlamentek által elfogadott törvények megváltoztatását. Az ellenkezést az is növeli, hogy a CETA egy sokkal jelentősebb, az EU és az USA közötti hasonló megállapodás, a TTIP előfutárának tekinthető.
A TTIP ellen több EU-tagállamban is tüntettek, a civilszervezetek attól tartanak, a megállapodás életbe lépése után sérülnek az európaiak fogyasztóvédelmi, illetve egészségügyi jogai. A CETA támogatói szerint azt követően, hogy a Kanada és az EU közötti kereskedelmet eddig sújtó vámok 99 százaléka eltűnik, a forgalom értéke évente 12 milliárd dollárral emelkedik majd.
A CETA egyelőre csak átmeneti hatállyal lép életbe azt követően, hogy a dokumentumot jóváhagyja az Európai Parlament is. Az ottani szavazásra várhatóan decemberben, vagy jövő januárban kerül sor.
(HVG - MTI nyomán)
Korábban írtuk:
