A hírt közlő arabic.euronews.com című arab hírportál, s a mellékelt videó szerint a barbár szalafista a rendőrök kiérkezéséig jelentősen megrongálta az ivókút meztelen nőalakját: arcát szétverte, melleit leverte. A Sétif város jelképének számító ivókutat az elmúlt két évtizedben muszlim fanatikusok eddig három ízben is jelentősen megrongálták.

Francis de Saint-Vidal híres ivókút-szobrát az algériai Sétif városában négy nappal ezelőtt súlyosan megrongálta egy szalafista, s a hatóságok által később természetesen „elmebetegnek” mondott 34 éves férfi. Fényes nappal a 300 ezres algériai város központjában nekiesett az Ain Fouara nevű ivókút-szobor nőalakjának, s kalapáccsal és vésővel komótosan elkezdte szétverni előbb az általa a muszlim vallással összeegyeztethetetlen alkotás főalakjának az arcát, majd a melleit. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a vandál cselekedet nem mindenkinek nyerte el a tetszését, mert a járókelők közül többen is léceket, deszkadarabokat hajigáltak a munkálkodó „művészre”.A kiérkező rendőrök lefogták, majd letartóztatták a vadembert.

Francis de Saint-Vidal (1840-1900) meghatározó XIX. századi francia szobrász 1898-ban készítette el az algériai Sétif városa számára az Ain Fouara (arabosan: ’Ejn el-Fávvárá - عين الفوارة) elnevezésű, s időközben a település jelképévé vált szökőkutat. Valamikor, a gyarmati időkben a franciák azt hitték és remélték, hogy kultúremberekké változtatják az ottaniakat, ám ez az elképzelésük a jelek szerint nem valósult meg. Francis de Saint-Vidal francia szobrásznak kétségtelenül a sétifi szökőkút az egyik legsikerültebb alkotása, de ezen kívül a többi között megformázta Ludwig van Beethovent Bordeaux városában, a párizsi Eiffel-torony alatt (árnyékában?) pedig megcsodálhatjuk az öt világrészt megjelenítő szökőkútját. A nagy francia zeneszerző, s egyben a leghíresebb zenekari Rákóczi-induló komponistájának, Hector Berlioznak a szobrát is kifaragta.

Sétif város, amelyet a rómaiak valamikor Sitifisnek neveztek, manapság a hasonló nevű észak-algériai kormányzóság székvárosa. Sétif városa Numidia berber királysághoz tartozott (lehet, hogy a mostani szoborrongáló barbárok a berberek leszármazottjai? – H. J.), majd a római légiók Kr. e. 105-ös hódítása, Jugurtha berber király legyőzése után Mauretania Sitifensis provincia fővárosa lett. A rómaiakat - mások mellett - Sétif birtoklása terén követték a vandálok, a keresztény bizánciak, majd Kr. u. 647-ben a muszlim arabok. A gallok csak jóval később érkeztek erre a vidékre, s hogy milyen sikerrel jártak a civilizálás terén, arra jó példa a négy nappal ezelőtti szoborrongálás is.

Algéria kulturális minisztere időközben bejelentette, hogy Francis de Saint-Vidal Ain Fouara ivókútja (szebil) az algériai szobrászat egyik legértékesebb alkotása (sic!), ezért a rongálást elkövető személy majd a bíróság előtt felel a tettéért. A miniszter egyben közölte, hogy az ivókút-szobrot, akárcsak a múltban, ezúttal is igyekeznek minél előbb restaurálni. A sétifi ivókutat egyébként már korábban is megrongálták iszlamista barbárok: 1997-ben időzített pokolgép robbant az alkotás talapzatán és megrongálta a szobrot. A restaurálás után kilenc esztendővel azonban - akárcsak négy nappal ezelőtt - egy másik barbár kalapáccsal esett neki, és jelentősen megrongálta a nőalakot. Legutóbb, december 18-án szintén kalapácsos „hitvédő” tett kárt az alkotásban.

Hering J. – Kuruc.info