Az ILNA hírügynökség idézte Ali Asgár Nasszerbaktot, a teheráni kormányzó biztonsági ügyekben illetékes helyettesét, aki elmondta: kétszáz tiltakozót szombaton, 150-et vasárnap, míg hétfőn újabb százat vettek őrizetbe. Musza Gazanfarabádi, a Forradalmi Gárda nevű elitalakulat főparancsnoka a félhivatalos Tasznim hírügynökség jelentése szerint azt mondta egy nyilatkozatában: az őrizetbe vett, majd bűnösnek talált tüntetőket akár halálra is ítélhetik. Ilyen vád lehet a muharabeh, vagyis az „Isten elleni hadakozás”, amely halállal büntethető Iránban.

A tiltakozások múlt csütörtökön robbantak ki, és Irán-szerte több tízezer ember vett részt bennük. Eleinte a magas árak ellen tiltakoztak a tüntetők, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hámenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását követelték. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték.

Efraim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője kedden óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Post című izraeli napilapnak azt nyilatkozta: úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban.

Jiszrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette: Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor „azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és fölváltsa a demokrácia”. A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni. „Ha beavatkozunk, csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között” – hangsúlyozta.

Mohammad Reza Pahlavi iráni sah idején szoros katonai együttműködés zajlott Irán és Izrael között, azonban az 1979-es iráni iszlám forradalom után a két ország eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy a zsidó állam Irán halálos ellensége lett. Az iráni atomprogram szerintük fenyegetést jelent Izraelre nézve, és a zsidó állam korábban a nemzetiszocialista vezetéshez hasonlította a teheráni vezetést.

Szaúd-Arábia egyike azoknak az országoknak, amely szítja a legújabb tiltakozásokat Iránban – közölte kedden a teheráni székhelyű Press TV. Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia áll a zavargások mögött. Ez utóbbi országok irányítják a közösségi médiában megjelenő üzeneteket és kampányokat. Hozzátette, elemzéseik szerint az Irán-ellenes üzenetek 27 százaléka származik Szaúd-Arábiából. Mint kifejtette, a külföldről támogatott beavatkozás célja megakadályozni a perzsa államban különböző területeken történt előrehaladást. Úgy vélekedett, „ami most Iránban történik, az néhány napon belül véget ér, nincs ok az aggodalomra”.

(MNO nyomán)

Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető országa ellenségeit okolta kedden a napok óta tartó tiltakozások miatt az állami televízióban. Donald Trump amerikai elnök szerint „az iráni nép végre cselekszik a rezsim ellen”.

A csütörtökön kirobbant tiltakozások néhány nap alatt a 2009-es tömegtüntetések óta a legnagyobb kihívás elé állították az iszlám köztársaság rendszerét. A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Hámenei szerint Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést.

A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint.

Az ellenségek „csak az alkalomra várnak, hogy beszivárogjanak, és lecsapjanak az iráni népre” – hangsúlyozta Hámenei. „Csak a bátorság és az áldozatkészség szelleme, valamint az emberek hite állíthatja meg őket” – tette hozzá.

Az iráni hatóságok külföldi – köztük amerikai és szaúdi – száműzetésben élő ellenforradalmi és ellenzéki csoportokat vádoltak az elégedetlenség szításával.

A tüntetéshullámban eddig országszerte 25-en vesztették életüket, és több száz embert vettek őrizetbe. Csak a fővárosban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban.

Hosszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti.

Az iráni fiatalságot az ország gazdasági helyzete és a szabadságjogok korlátozása aggasztja a legjobban – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Aggodalmát fejezte ki kedden a török külügyminisztérium a szomszédos Iránban folyó erőszakos tüntetésekről érkező hírek miatt, és arra szólította fel a külföldi hatalmakat, hogy tartózkodjanak a beavatkozástól.

A szíriai külügyminisztérium szolidaritását fejezte ki az iráni vezetéssel. Közleményében hangsúlyozta: bizonyosak benne, hogy Irán vezetői és az emberek képesek lesznek „legyőzni az összeesküvést”. A külügyminisztérium egyúttal elítélte az Egyesült Államokat és Izraelt amiatt, hogy támogatóan nyilatkoztak az iráni kormányellenes tüntetőkről, valamint azzal vádolta meg e két országot, hogy destabilizálják a térséget.

Az ENSZ főtitkára figyeli az iráni történéseket, az amerikai kormányzat pedig a közösségi oldalak újbóli megnyitását szorgalmazza Teheránnál.

New Yorkban a világszervezet főtitkárának álláspontját helyettes szóvivője, Farhan Hak fogalmazta meg. Hak kedden újságírókkal azt közölte: António Guterres jelenleg mérlegeli, hogy felvegye-e a kapcsolatot a teheráni kormányzattal vagy valaki mással Iránban. "Felmérjük a helyzetet, azt, hogy milyen kapcsolatfelvétel lenne a leghasznosabb" - fogalmazott a helyettes szóvivő. Leszögezte: az ENSZ reméli, hogy Iránban sikerül elkerülni a további erőszakot és tiszteletben tartják az irániak jogát a békés gyülekezésre és véleményük kifejezésére.

Washingtonban az amerikai kormányzat arra szólította fel az iráni kormányt, hogy tegye ismét lehetővé az Instagram és más közösségi oldalak működését. A szép nevű Steve Goldstein külügyi államtitkár kifejtette: az Instagram, a Telegram és más közösségi oldalak "a kommunikáció legitim csatornái". Az államtitkár leszögezte: az Egyesült Államok bátorítja az irániakat, hogy éljenek a közösségi oldalak adta lehetőségekkel, és használják az olyan magánhálózatokat, mint a VPN. Ezek a hálózatok használhatók a hatóságok által blokkolt közösségi oldalakhoz történő hozzáférésre. A külügyi államtitkár közölte: az amerikai kormányzat változatlanul kommunikál az irániakkal, mégpedig fárszi nyelven, a külügyminisztérium közösségi oldalain, köztük a Facebookon vagy a Twitteren keresztül. Goldstein hangsúlyozta: az Egyesült Államok "bátorítani szeretné az irániakat, hogy továbbra is küzdjenek azért, ami a helyes".

(MTI nyomán)