A történelmi templomok lerombolása komoly üzenetet hordoz Németországban, mondta az M1-nek egy baden-württembergi bencés szerzetes.
Az utóbbi öt évben kétezer templomot számoltak fel Németországban, miközben az iszlám rohamosan terjeszkedik. Szaúd-Arábia 200 új mecset építését vállalná, segítve a tömeges migrációval érkezetteket vallásuk gyakorlásában. Új mecsetet húznak fel többek között a Baden-Württemberg tartománybeli Karlsruhéban és Echterdingenben, illetve Türingiában, Erfurt környékén is.
 A duisburgi Szent Mátyás-templom utolsó percei (kép: Christoph Reichwein) |
Németországban már nagyon sok éve létesítenek mecseteket az épületek hátsó udvarán, meséli az M1 riporterének Augustinus bencés szerzetes. Úgy véli, hogy a mecset is egy szimbólum, jelképezi, hogy ezek az emberek megérkeztek, és gyakorolni akarják a saját vallásukat. A muszlimok észre fogják venni szerinte, hogy a keresztények közül milyen kevesen járnak templomba. Ez a muszlimok számára azt jelenti, hogy az övék az igaz vallás, mert a kereszténységnek már nincsenek hívei, teljesen kiüresedett, emelte ki a szerzetes.
Az utóbbi 25 évben felére csökkent a vallásukat gyakorló keresztények száma
Augustinus barát úgy látja, hogy nagyon sokat kellene tennünk azért, hogy ezt megakadályozzuk. Európa népeinek legalább érezniük kellene, hogy ez az út a semmibe vezet. Ha a templomaink elpusztulnak, velük együtt sokkal több minden pusztul el, mint egy vallás, mutatott rá. A szerzetes arról is beszélt, hogy közösségük néhány éve feloszlott, mert nem volt utánpótlás. Az egykori bencés kolostor ma üresen áll. Mint elmondta: a folyamat azóta felgyorsult, az utóbbi 25 évben csaknem a felére csökkent a vallásukat gyakorló keresztények száma.
A templomokban nem uralkodik jó hangulat, mert a liberális társadalom nem tűri meg a vallási témákat, véli Augustinus barát. Hozzátette: a keresztények közül már senkiről sem mondhatjuk el, hogy mély és szilárd hite van. Az, amiben a nagyapáink hittek, és amiért ők harcoltak, sajnos elfelejtődött ebben a liberális, globalizált társadalomban, fogalmazott a szerzetes.
Betiltották a kereszt viselését
Berlinben hatályban van az úgynevezett „semlegességi törvény”, miszerint a tanárok, az igazságszolgáltatásban dolgozók és a rendőrök a munkahelyükön nem viselhetnek vallásukra utaló tárgyakat. Egy tanárnőnek például megtiltották, hogy a tanórákon viselje a nyakláncán függő keresztet. A nő az evangélikus egyháztól kért segítséget.
Az egy személyes hitvallásnak, beismerésnek számít, hogy egy muszlim fejkendőt visel, vagy egy keresztény ember keresztet hord a nyakában, és ezzel kifejezi vallási hovatartozását, mondta Jörg Antoine, az Evangélikus Egyháztanács elnöke. A mi szemléletünk szerint az iskolában is lehetővé kell tenni a vallási hovatartozást jelképező darabok viselését, hangsúlyozta az előjáró. Majd úgy fogalmazott: több toleranciára lenne szükség. A berlini szabályozást túl szigorúnak tartja.
„Nem lehet közös kultúránk a muszlimokkal”
Az iszlám egy rendszerszerű vallás, minden törvényével és előírásával együtt, mondta Augustinus barát. Úgy látja: a muszlimok soha nem fognak bennünket megérteni, ha azt kérjük tőlük, hogy újítsák meg a vallásukat, azt mondanák, a rossz oldalra akarjuk állítani őket, vagyis azt várjuk tőlük, hogy elhagyják a vallásukat és lemondjanak az örök életről. Hangsúlyozta: ez esetben nem lehet közös kultúránk a muszlimokkal.
Németországba egyes becslések szerint 2015 óta másfél millió illegális bevándorló érkezett. Már vannak olyan települések, ahol a lakosság több mint fele "migrációs hátterű". Sok iskolában a gyerekek 70-80 százaléka idegen.
(Híradó nyomán)
