Az ezredforduló óta mintegy 500 templomot zártak be Németországban. A bevándorlás miatt felerősödött az évek óta tartó vita is, hogy az iszlám Németország része-e, vagy sem. A Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában azt fejtegették, hogy vajon a válság rádöbbentette-e az embereket arra, hogy fontosak a keresztény értékek.
Németországban 2016-ban közel 48 millió keresztény élt a statisztikák szerint, ez a lakosság 55 százalékát teszi ki. A Die Welt újság 2013-ban egy kutatásra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények kisebbségbe kerülnek 20 év múlva Németországban, azaz számuk a lakosság arányaihoz képest 50 százalék alá esik. 2050-re a muszlimok száma akár meg is kétszereződhet a tanulmány szerint, emlékeztetett a közmédia tudósítója, Volf-Nagy Tünde.
 Az immerathi Sankt Lambertus-templom utolsó órái |
A tanulmány szerint ennek két oka van: a Németországban élő muszlimok átlagéletkora 31 év, ami azt jelenti, hogy gyerekvállalás szempontjából jobbak a kilátásaik, illetve egy muszlim családban átlagosan több gyerek születik, mint egy keresztény családban.
Volf-Nagy Tünde hozzátette, ha 2050-ig egyetlen bevándorló sem érkezne az országba, akkor is 9 százalékra nőne a muszlimok aránya, viszont ha megismétlődne a 2015-ös bevándorlási hullám, akár a húsz százalékot is elérhetné a muszlimok aránya.
A tudósító arról is beszélt, hogy egyre élesebb vita zajlik arról, hogy Németországhoz hozzátartozik-e az iszlám. 2016-ban Angela Merkel még ily módon nyilatkozott az ott élő muszlimokról. Ekkor minden harmadik német értett vele egyet. Két évvel később, 2018-ban a frissen kinevezett belügyminiszter, Horst Seehofer egy lapinterjúban azonban úgy nyilatkozott, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz, vele a közvélemény-kutatások alapján a megkérdezettek 76 százaléka értett egyet.
Angela Merkel a Bundestagban reagált Seehofer megnyilatkozására, és továbbra is kitartott korábbi álláspontja mellett. A legfrissebb felmérések szerint a társadalom 46 százaléka ért egyet a németországi kancellárral, ami jól mutatja, hogy komoly társadalmi vitát jelent az ügy Németországban.
Volf-Nagy Tünde úgy látja, hogy ennek a vitának egy távolba mutató jelentősége is van: vajon megmaradnak-e irányadóak a keresztény értékek hosszútávon. Ezzel járhat az is, hogy a karácsonyi vásárt átnevezik téli vásárrá, hogy ne sértse a lakosság muszlim részének az ízlését, illetve, a karácsonyi, vagy húsvéti ünnep is megszűnhet az iskolákban hasonló okokból.
(Kossuth Rádió nyomán)
Kapcsolódó:
