A Tel-Avivhoz közeli B’néj-B’rák izraeli városban tegnap délelőtt egy tanulási problémákkal küzdő gyermekeket segítő intézet díszvendége volt az immár Jeruzsálemben működő amerikai nagykövetség vezetője, David Friedman. A zsidó telepesek támogatásáról ismert szélsőséges amerikai zsidó diplomata a vendéglátó vallásos intézet egyik munkatársától a jeruzsálemi Templom-hegyet és környékét ábrázoló nagyméretű posztert kapott ajándékba. A képen minden a mai valóságnak megfelelően van megjelenítve, kivéve azt a változtatást, hogy az aranyozott kupolájáról világszerte ismert Sziklamecset helyén a fotón a Titus által Kr. u. 70-ben lerombolt ókori zsidó szentély látható.

A várható botrányra való tekintettel a vendéglátó intézet később azzal védekezett, hogy a képadományozás nem volt előre egyeztetve a vezetőséggel és magával a megajándékozottal. Közben a képajándékozó munkatárs és az igazgatóság bocsánatot kért az amerikai nagykövettől (sic!) az incidens miatt… Áhmád Tíbi, az izraeli parlament palesztin képviselője viszont nem tartja véletlennek azt, hogy pont David Friedman kapott ilyen ajándékot az említett intézetben. A palesztin politikus Twitterén héber nyelven a következőt írta: „Ez az őrült (David Friedman nagykövet – H. J.) akar itt békét teremteni? Még szerencse, hogy az amerikai nagykövetséget nem helyezte át virtuálisan a Templom-hegyre.”

Az izraeli sajtó szerint 2018. május 14-én – amikor a zsidók több napon át ünnepelték az amerikai nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe – a legnagyobb ortodox zsidó ernyőszervezet, az Orthodox Union elnöke, Mark (Moishe) Bane, a jeruzsálemi Waldorf Astoria Hotelben izraeli miniszterek és vezető amerikai politikusok előtt angol nyelven a többi között ezt mondta: „Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése után a következő lépés a jeruzsálemi szentély újjáépítése lesz. Hiszen mindnyájan ezért imádkoztunk. Ma elismeréssel adózunk a folyamatnak (a nagykövetség áthelyezése folyamatának – H. J.), s imádkozunk a Mindenhatóhoz, hogy minél előbb, lehetőleg még a mi életünkben megérjük ezt a napot.”

De nézzük, milyen posztert kapott ajándékba David Friedman, Amerika véresszájú zsidó nagykövete, pontosabban melyik jelenleg álló muszlim vallási építmény helyére helyezték el virtuális megoldással a Kr. u. 70-ben a rómaiak által lerombolt zsidó szentélyt. A rómaiak a lerombolt, úgynevezett Második Szentély helyére csak a Bár-Kochbá fölkelés leverése után, Kr. u. 135-ben építették föl a Iupiter Capitolinust, a Jupiter-templomot. A Jeruzsálemet Kr. u. 634-ben meghódító muszlimok először a Kr. u. 691-ben, majd 1022-ben emelték a Szikladómot az ókori zsidó szentély, illetve a római pogány templom helyén. Csakhogy 1099-ben Jeruzsálem keresztesek általi megszabadítása után a Szikladóm kupolájának csúcsán levő félholdat fölváltotta a kereszt, s Templum Domini (az Úr Temploma) néven a templomos lovagrend irányítása alatt a Jeruzsálemi Királyság uralmának végéig keresztény templomként működött.

A rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt zsidó szentélyt, az úgynevezett Második Szentély utolsó változatát Nagy Heródes király építtette, bővíttette Kr. e. 20-ban. Ez volt az a szentély, amelyben Jézus többször is járt. A nagykövetnek ajándékozott képen látható szentélynek, az utolsónak a modelljét 1:50 kicsinyített méretarányban építették meg az 1960-as években Miháél Ávi-Joná történész- és régészprofesszor kutatásai, illetve Josephus Flavius ókori zsidó történetíró leírása alapján.

Az amerikai nagykövetnek ajándékozott képről eltüntetett, kiretusált Sziklakupola (arabul: Kubbát esz-Szahrá - قبة الصخرة ), más néven Szikladóm, vagy tévesen „Omár-mecset” a legrégebbi muszlim vallási építmény, amely a Kr. u. 1022-ben történt föl-, illetve újjáépítése óta jelentősebb átalakítások nélkül vészelte át a lepergett közel egy évezredet. A Szikladóm Jeruzsálem egyik legismertebb jelképévé vált a nagyvilágban, s a muszlim építőművészet egyik legcsodálatosabb alkotása, a palesztin nép nemzeti mozgalmának szimbóluma. Nincs olyan valamire való palesztin politikus, akinek az irodájában ne lenne kitéve az aranykupolás Szikladóm fényképe. Éppen ezért számít rendkívül gusztustalan provokációnak a Photoshoppal készült fénykép nagy nyilvánosság előtti ajándékozása, illetve a nagykövet részéről annak elfogadása.

Amint fentebb említettük, az oktogon alaprajzú, mostani Szikladóm a jeruzsálemi Templom-hegyen (zsidó terminológiával: Szentély-hegyen – הר- הבית) Kr. u. 1022-ben épült, miután a korábbi, a Kr. u. 691-ben még ’Abd el-Málik Ibn Marván Omajjád kalifa által építtetett első Sziklamecset összeomlott. Fentebb azt is írtuk, hogy ’Omár-mecsetnek tévesen nevezik az építményt. A Sziklamecset klasszikus értelemben véve valójában nem is mecset, mert nem tartanak benne közösségi imákat. Az ’Omár-mecset helytelen elnevezés abból ered, hogy ’Omár Ibn el-Hattáb muszlim hadvezér, majd az iszlám második „igaz úton vezérelt” kalifája Kr. u. 634-ben az egész Szentfölddel együtt Jeruzsálemet is elhódította bizánci kereszténységtől, s ezért sokan tévesen a Sziklamecset építtetőjének is hitték.

A hadísz nevű muszlim hagyománygyűjteményben megőrzött egyik legenda szerint a Szikladóm kupolája által fedett, a földből kiálló sziklán (ezért hívják Szikladómnak – H. J.) landolt Mohamed El-Burák nevű félig ember, félig ló, szárnyas csodalénye, amikor a próféta a csodálatos éjszakai utazásakor Mekkából megérkezett Jeruzsálembe, majd felszállt egészen a hetedik mennyországba, és szemtől szembe beszélgetett Allahhal.

Hering J. – Kuruc.info